Leírás
Lebegés (A vakok II) Egon Schiele 1915-ös festménye: két sovány férfi hosszú barna köntösben lebeg egymás fölött egy sűrű, színes, foltvarrásos takaróra emlékeztető felület fölött. Kézzel, olajfestékkel festjük meg az Ön által választott méretben, és szállítás előtt jóváhagyásra elküldjük a kész mű fotóját.
| Cím: | Lebegés (A vakok II) |
| További címek: | Entschwebung · Levitation · Transfiguration |
| Festő: | Egon Schiele (1890–1918) |
| Keletkezés éve: | 1915, balra lent szignálva és datálva „EGON SCHIELE 1915” |
| Eredeti méret: | 201,2 cm x 171,6 cm |
| Eredeti technika: | Olaj és fedőfesték vásznon |
| Stílus: | Expresszionizmus |
| Őrzési helye: | Leopold Museum, Bécs |
| A mi reprodukciónk: | kézzel festett olaj vásznon, 15 méret 50 x 60 cm-től 172 x 200 cm-ig, vagy egyedi méret |
Lebegés (A vakok II) – Egon Schiele
Mit ábrázol a festmény?
Egon Schiele (1890–1918) 1915-ben festette. Két férfialak látható rajta barna köntösben, az egyik a másik fölött lebeg. A felső férfi szinte vízszintesen fekszik a vászon felső részén: feje bal felül van, hosszú, szétnyitott ujjú kezei előrenyúlnak, csupasz lábfejei jobbra kilógnak. Az alsó férfi lejjebb és balrább van, térde behajlítva, két tenyerét az arca mellett tartja, tágra nyílt, világos szemét ránk emeli. Egyikük sem áll semmin. Mögöttük az egész felületet apró foltok borítják okker, olajzöld, krém és barna színben, mint felülről látott mezők és dombok, köztük kis kerek virágok szórva kékben, fehérben, pirosban és narancsban. Balra lent egy kis sötét négyzetben áll a szignó és az évszám: EGON SCHIELE 1915.
Miért szeretik az emberek?
Mert két hangulatot hordoz egyszerre. Az alakok nehezek, sötétek és földszínűek, mégis lebegnek; a háttér élénk és tarka, távolról mégis nyugodtnak hat. Az arcokat és a kezeket sötét, nyugtalan vonalak rajzolják, amelyek láthatók maradnak, így közelről mindig akad valami új, a szoba túlsó végéből pedig az egész egyetlen erős formaként hat a meleg, pöttyözött mezőn. A színek – barnák, okkerek és olajzöldek, apró kék és piros szikrákkal – jól illenek a fához, a kőhöz és a fehér falakhoz. Egy ilyen művészi festmény nem harsog a térben, mégis betölti.
Eredet
Schiele hagyatékából (1918) a festmény Arthur Stemmerhez (Bécs/London, 1918–1954), majd Rudolf Leopoldhoz került; ma a bécsi Leopold Museumban található.
Hol áll ez a mű Schiele munkái között?
Egyike nagy vásznainak: az eredeti 201,2 x 171,6 cm-es. Kínálatunkban mellette Schiele más festményei is szerepelnek, amelyeket ugyanígy, kézzel festve, az Ön méretében rendelhet meg, például a Házfal (Ablakok), a Remeték és a Trude Engel. A Schiele-művek teljes válogatása az Egon Schiele galériában látható, Schiele élete pedig az Egon Schieléről szóló cikkünkben olvasható.
Hogyan készül a kézzel festett változatunk?
A teljes vásznat egy festő festi meg olajfestékkel, vonásról vonásra – ez az Ön megrendelésére kézzel készülő másolat, nem nyomat. Az eredeti olaj és fedőfesték vásznon készült, a mi változatunk olaj vásznon. A legnehezebb itt a háttér, ahol több száz apró foltnak külön kell maradnia, és mégis egyetlen felületté kell összeállnia, valamint a két arc a kezekkel, amelyeknek a sötét körvonalai az egész kompozíciót hordozzák. Amikor a mű elkészül, lefotózzuk, és a fotót jóváhagyásra elküldjük Önnek; csak ezután indul útnak. Ezt a művet műhelyünkben még nem fotóztuk le, ezért ezen az oldalon egyelőre nincsenek műhelyfotók.
Melyik méret melyik falra?
Ezt a művet tizenöt méretben kínáljuk, 50 x 60 cm-től 172 x 200 cm-ig. Előszobába, dolgozószobába vagy komód fölé elég az 50 x 60 cm vagy a 60 x 70 cm. A nappaliban kanapé vagy tálaló fölé a 90 x 105 cm vagy a 100 x 115 cm szépen kitölti a helyet. Nagy falra, lépcsőházba vagy magas belmagasságú szobába válassza a 130 x 150 cm-t vagy legnagyobb méretünket, a 172 x 200 cm-t. Az ennyi részletet hordozó háttér némi távolságot kíván: lépjen hátra néhány métert, és a foltok egyetlen mezővé állnak össze a két alak körül. A kézzel festett festmény akkor mutat a legjobban, ha a közepe szemmagasságba kerül, a padlótól nagyjából 145–150 cm-re; kanapé fölött 15–25 cm-rel a háttámla felett.
Egyedi méret, vakkeret és keret
Ha egyik méretünk sem illik a falához, a művet az Ön mérete szerint festjük meg. Ha a Podokvir opciónál az IGEN-t választja, a vászon vakkeretre feszítve, akasztásra készen érkezik. 3D-alkalmazásunk csak a keret kiválasztására szolgál; a keretet külön választja, és nem kötelező része a rendelésnek.
Szállítás és garancia
Megrendelésre festünk, és Magyarországra, valamint további tizenöt uniós országba szállítunk, köztük Szlovéniába, Horvátországba, Ausztriába, Olaszországba és Németországba. A szállítás előtt jóváhagyásra elküldjük a kész mű fotóját. Az elkészítés ideje a mérettől és a műhely leterheltségétől függ. Minden rendelésre a visszaküldési és visszatérítési szabályzatunk érvényes.
Gyakori kérdések
Kik a férfiak a Lebegés című festményen?
Mindketten maga Schiele: a Leopold Museum kettős önportréként írja le a művet, amely a nagy vászon teljes magasságát betölti. Kétszer ábrázolta magát, rövid, szerzetesi csuhára emlékeztető ruhában, amelyet már korábbi önportréin is viselt.
Mit jelent a Lebegés (A vakok II)?
A Leopold Museum az élettől való elszakadás festményeként olvassa: az alsó alak tágra nyitott szemmel még kapcsolatban marad a világgal, a felső pedig mintha már átlépett volna a túlsó oldalra. A vörös szemhéjak, a beesett arcok és az egymáshoz érő ujjhegyek búcsúra és halálra utalnak. A múzeum Schiele egyik legrejtélyesebb önábrázolásának tartja.
Miért Lebegés és A vakok a címe?
Mindkét címet maga Schiele adta: Entschwebung, szó szerint „ellebegés”, és Die Blinden, azaz „A vakok”. Az első a mintás talaj fölött lebegő két alakra utal; a másodikat a múzeum nem magyarázza, de kiemeli a fáradt, félig lehunyt, vörös szemhéjú szemeket.
Mikor festette Schiele a Lebegést?
1915 első felében; bal alul az „EGON SCHIELE 1915” szignó és dátum áll rajta. Először 1915 augusztusában mutatták be Guido Arnot galériájában a bécsi Kärntnerringen, és Schiele 1918-as haláláig eladatlan maradt. Nem sokkal az Edith Harmsszal kötött házassága és katonai bevonulása előtt készült.
Hol látható ma a Lebegés (A vakok II)?
A bécsi Leopold Museumban, a 467-es leltári számon. Schiele hagyatékából Arthur Stemmerhez, majd 1954-ben Rudolf Leopoldhoz került, az ő gyűjteményével együtt pedig 1994-ben a Leopold Museum-Privatstiftunghoz.
Alkalmas ajándéknak?
Igen; ha bizonytalan a méretben, választhat ajándékutalványt.









































