Frida Kahlo – Önportré (1948)

Önportré (1948): Frida Kahlo kései műve, amelyen arca egy hatalmas fehér csipkés fejdísz közepéből néz ránk, olyanból, amilyet a tehuantepeki asszonyok viselnek. Az arcot keskeny sötétvörös anyagcsík fogja körbe, a szemek alatt apró könnycseppek csillognak, az áll alatt ovális bross ül. Az eredeti olaj, farostlemez, 50 cm magas és 39,5 cm széles, és Dr. Samuel Fastlicht mexikóvárosi gyűjteményében található. Festőnk olajfestékkel viszi át vászonra, öt álló méret egyikében 40 x 49 és 68 x 90 cm között, a feladás előtt pedig fotót kap a kész festményről.

Önportré (1948) – Frida Kahlo

Mit ábrázol az Önportré (1948)?

Az arc szinte pontosan középen van, és egyenesen ránk néz, nyugodtan és komolyan. Körülötte nagy koszorúként nyílik szét a fehér csipkés fejdísz, amely széles, rakott szirmokból áll, és ezek minden oldalról az arc felé futnak.

Minden szirmon egy fehér virág ül, kerek, pöttyökkel szegett közepével, a szirmok széle pedig aprón fogazott. A virágok között vékony barnás vonalak futnak, amelyektől a csipke régi rézmetszetre emlékeztet. Az alsó harmadot sűrűbb csipke tölti ki apró virágok és indák mintájával, egészen a széléig.

Az arcot keskeny sötétvörös anyagcsík öleli szorosan, alatta a fekete haj középen, simán el van választva. A szemöldök az orr fölött egyetlen sötét ívvé fut össze, az ajak piros és csukott, a bőr meleg, aranyos olívtónusú.

Mindkét szem alatt apró fehér könnycseppek függnek, egy közülük lejjebb gördült az arcon. Az áll alatt ovális bross ül aranyszegéllyel és sötét mezővel, rajta növényi díszítés. A felső sarkokból néhány zöld levél és száraz virágfej kandikál be; minden mást a csipke és az arc tölt ki.

Mit tudunk az életéről ezekben az években?

Éppen ennek az önportrénak a keletkezéséről az általunk használt források semmi különöset nem mondanak. Ezért csak azt adjuk vissza, amit a Wikipédia a festőnőről az 1940-es évek végén ír.

Egészsége ebben az évtizedben folyamatosan romlott. A negyvenes évek közepére a gerince miatt már nem tudott sokáig ülni vagy állni, és 1945-ben egy New York-i gerincműtét kudarcot vallott. Egyre többször maradt otthon, a coyoacáni Kék Házban (La Casa Azul), amely világa középpontjává vált.

Mexikóban közben évről évre jobban megbecsülték. A Wikipédia szerint anyagi helyzete a negyvenes évek közepétől végéig javult, és akadt, aki befejezetlenül vitte el a műveit. 1948-ban ismét belépett a Mexikói Kommunista Pártba.

Ennek a festménynek a könnyeit a Wikipédia nem értelmezi. Általánosságban azt írja, hogy Kahlo önportréi többségén maszkszerűre festette az arcát, és látható jelekkel vette körül, amelyekből a néző maga olvas ki mélyebb jelentést; itt ilyen jel a csipke, a bross és a könnyek.

Miért vonzza ez az önportré oly sok embert?

Kahlo szívesen viselte a dél-mexikói Tehuantepeci-földszoros asszonyainak ruháit, amelyek a forradalom után az ország valódi őslakos örökségének számítottak. A Wikipédia szerint a tehuana viselet révén fejezhette ki feminista és gyarmatellenes meggyőződését.

Itt a fejdísz olyan nagy, hogy szinte az egész felületet elfoglalja, az arc pedig kis sziget marad a fehér redők között. Éppen ez az ellentét a csendes, szinte mozdulatlan tekintet és a csipke pompája között marad meg az emlékezetben.

A festőnő egyszer azt mondta, azért festi önmagát, mert gyakran van egyedül, és mert önmagát ismeri a legjobban. Ez a festmény mindezt minden kellék nélkül mutatja meg: nincs táj, nincsenek állatok, csak egy arc, amely minket figyel.

Életrajzát az angol nyelvű Wikipédia Frida Kahlóról szóló szócikke mutatja be; a festőnőről szól, erről a festményről külön szócikk ott nincs.

Hol van az eredeti, és kié?

Az eredeti Dr. Samuel Fastlicht mexikóvárosi gyűjteményében van. Olajjal festették farostlemezre, azaz préselt farostokból készült kemény lapra, és 50 cm magas, 39,5 cm széles.

Fastlichtnek a festőnő egy másik műve is a birtokában volt: 1951-ben Kahlo neki ajánlotta Samuel Fastlichtnek ajánlott csendélet című festményét, gyümölcsökkel és egy kis sötét agyagkutyával.

Az évet, a technikát, a méreteket és a tulajdonost műveinek angol Wikipédia-listájáról vesszük. Hogy a festmény hogyan került Fastlichthez, azt ezek a források nem írják le, mi pedig nem találgatunk.

A mi kézzel festett másolatunk nem farostlemezre, hanem vászonra készül, amely könnyebb, és vakkeretre feszíthető vagy keretezhető.

Önportré (1948) vagy Kahlo egy másik műve?

Ez a művészi festmény szinte egyszínű: a krémfehér, a szépia és a meleg barna uralja, piros hangsúlyt csak az anyagcsík és az ajak ad. Ezért jól illik a fához, a lenvászonhoz, a fehér vagy homokszínű falakhoz és a nyugodt, világos terekhez.

Ugyanezt a fehér csipkés tehuana fejdíszt viseli a festőnő a Diego a gondolataimban című, 1943-as művén is, ahol homlokán férje kis portréja ül. Aki látni szeretné, milyennek mutatta magát csaknem két évtizeddel korábban, nézze meg az Önportré (1930) című festményt.

Ugyanazokból az évekből, amikor a betegség már erősen rányomta bélyegét a munkájára, való A sebzett szarvas (1946). Frida Kahlo festményei, amelyeket megrendelésre festünk, egy helyen vannak a Frida Kahlo oldalon.

Hogyan festi meg festőnk a csipkét és a könnyeket?

A farostlemez sima, ezért az eredetinek nincs szemcsés vászonfelülete, a színek pedig egyenletesen és tisztán ülnek. Festőnk ezért először sima alapot készít, hogy a szövet ne zavarja a csipke finom vonalait.

A munka a felület felosztásával kezdődik: a fejdísz szirmainak pontosan az arc felé kell futniuk, különben a koszorú nem hat kereknek. Ezután vékony rétegekben felviszi a krémfehéret, a szépiát és a redők szürkésbarna árnyékait.

A csipke virágait, a közepük körüli pöttyöket és a fogazott széleket vékony ecsettel festi meg, egyiket a másik után; ez a rész tart a legtovább. Az arcot meleg okkertónusokból építi fel, az ajak teli piros, a szemöldök és a haj éles határú.

A könnyeket a végén fehérrel és egy parányi kékes csillanással formálja meg, hogy nedvesnek hassanak, a bross pedig megkapja aranyszegélyét. Így születik meg a kézzel festett reprodukció valódi olajfesték-rétegekkel, amelyeket a felületen ki is tapinthat, és minden rendelést külön, ecsettel festünk meg.

Melyik méret illik az Ön falára?

Röviden: folyosóra vagy keskeny falra 40 x 49 vagy 48 x 60 cm, komód vagy íróasztal fölé 55 x 70 cm, ágy vagy kanapé fölé 61 x 80 vagy 68 x 90 cm.

Ezt a művet csak öt álló méretben kínáljuk (szélesség x magasság): 40 x 49, 48 x 60, 55 x 70, 61 x 80 és 68 x 90 cm. Az eredeti 39,5 cm széles és 50 cm magas; a legközelebb hozzá a 40 x 49 cm áll, amely 0,5 cm-rel szélesebb és 1 cm-rel alacsonyabb, az összes többi méret nagyobb.

Nappaliba való festmény gyanánt a 68 x 90 cm a legjobb választás: a csipkekoszorú ilyenkor uralja a kanapé fölötti falat, és már az ajtóból magára vonja a tekintetet. A 61 x 80 cm étkezőbe vagy alacsonyabb mennyezetű hálószobába illik.

A kisebb méretek kellemesek az előszobában egy tükör mellett vagy a könyvespolc melletti falon, ahol közelről nézi a festményt, és a csipke minden virágát látja.

Kérhető más méret vagy keret?

Ha az öt méret egyike sem megfelelő, a személyre szabott festmények oldalán írja meg a kívánt szélességet és magasságot. Megnézzük, meg tudjuk-e így festeni, és közöljük az árat és a határidőt.

A festményt kérheti feltekerve, vakkeretre feszítve vagy készre keretezve. A feszítést és a keretezést szlovéniai műhelyünk végzi, ahol minden más vászonra festett festmény is elkészül.

A keretet 3D alkalmazásunkban választja ki, amely kizárólag a keretválasztásra szolgál. A festmény megjelenítése a saját faláról készült fotón másik szolgáltatás, amelyet külön kell megrendelni.

A krémszínű csipkét szépen lezárja egy meleg aranykeret vagy sötét diófa keret, egy keskeny fehér keret pedig még világosabbá teszi a festményt.

Mikor érkezik a festmény, és hogyan utazik?

Ezt az önportrét a rendelés visszaigazolása után 15–45 munkanapon belül adjuk fel. Amikor a festmény elkészül, fotót küldünk róla; ha valami zavarja, például a csipke vagy a vörös anyag árnyalata, a festő a csomagolás előtt kijavítja.

A Magyarországra, Szlovéniába és a többi EU-országba tartó küldemények vámkezelés nélkül utaznak, és minden rendelésre érvényes a visszaküldési szabályzatunk.

Ez az önportré jó ajándék annak, aki szereti a mexikói viseleteket, a csipkét vagy a csendes portrékat. Ha nem tudja, melyik méret volna jó, adjon inkább ajándékutalványt, és bízza a választást a megajándékozottra.

Gyakori kérdések

Kié az eredeti?

Dr. Samuel Fastlicht mexikóvárosi magángyűjteményében van.

Mit visel Kahlo a fején?

Nagy fehér csipkés fejdíszt, amilyen a tehuantepeki asszonyok viseletéhez tartozik, alatta pedig sötétvörös anyagcsíkot.

Nyomtatják a festményt?

Nem. A festő ecsettel festi vászonra; valódi olajfestményt kap, mindenféle nyomtatás nélkül.

Mekkorák az eredeti méretei?

50 cm magas és 39,5 cm széles, olajjal festve farostlemezre.

Megfesthető ez az önportré a listán kívüli méretben is?

Kérdezzen bennünket: megírjuk, megvalósítható-e a kívánt méret, és mennyibe kerül, még a rendelés előtt.

Mennyit kell várnom a festményre?

15–45 munkanapot; a feladás előtt fotót kap a kész festményről.

Hálószobába is jó?

Igen, a fehér csipke és a lágy barnák nyugodtak, és nem nyugtalanítják a pihenésre szánt szobát.

Mit jelentenek a könnyek az arcon?

A Wikipédia ennél a festménynél nem értelmezi őket; mi leírjuk, a jelentést a nézőre bízzuk.

• Téma: Frida Kahlo arca egy fehér tehuana csipkés fejdísz közepén, könnyekkel a szeme alatt és ovális brossal a nyakánál.
• Eredeti: 1948, olaj, farostlemez, 50 x 39,5 cm; ma a mexikóvárosi Dr. Samuel Fastlicht-gyűjtemény része.
• A miénk: olaj vásznon, megrendelésre kézzel festve, 5 álló méretben 40 x 49-től 68 x 90 cm-ig.
• Jó tudni: A 40 x 49 cm áll legközelebb az eredetihez, de 0,5 cm-rel szélesebb és 1 cm-rel alacsonyabb nála.