Vaszilij Kandinszkij – Fekete rács

A Fekete rács Vaszilij Kandinszkij 1922-es festménye: csaknem négyzetes vászon, amelyen színes felületek, körök és háromszögek között ferdén elhelyezett, fehér mezős fekete rács fekszik, alatta pedig nagy, sötét borvörös korong. Az eredeti a párizsi Centre Pompidou gyűjteményébe tartozik, és 1986 óta letétben van a Musée d’arts de Nantes-ban. Nálunk kézzel festett reprodukcióként készül, olajjal vászonra, nyolc méretben vagy egyedi méretben, szállítás előtt pedig fotót kap a kész munkáról jóváhagyásra.

Fekete rács – Vaszilij Kandinszkij

Mi a fekete rács?

A festmény központi jele, amelyről a nevét kapta. A múzeum a német Schwarzer Raster és a francia Trame noire címen tartja nyilván; mindkettő fekete rácsot vagy rasztert jelent. Vastag fekete lécekből álló sűrű rács, amelynek sorai között kis fehér, téglalap alakú mezők nyílnak. A rács nem vízszintes, hanem el van fordítva, mintha valaki ferdén tette volna le, és egy nagy, sötét borvörös korong bal felső részét takarja. Ez a vászon legszabályosabb formája: körülötte minden színes, lekerekített vagy hegyes, a rács pedig fekete-fehér marad.

Mi látható a vásznon?

A vászon csaknem négyzetes, csak kissé szélesebb, mint amilyen magas. A bal felső sarkot rózsaszín háromszög tölti ki, benne halvány, fehéres felhővel. A felső széltől az alsó közép felé széles, halványsárga sáv ereszkedik átlósan, tőle jobbra kékeszöld alap nyílik. Balra lent mélykék mező fekszik: a bal szél mentén három fehér, hajlított forma kanyarog benne, lejjebb két kis fehér, hosszúkás forma lebeg rózsaszín és zöld háromszögekkel, a sarokban pedig sárga kör és a monogram áll. Középen a ferde, fehér mezős fekete rács fekszik. Az alatta lévő korongon sárga függőleges pálcák, zöld felület, világoskék paralelogramma, az alsó szél mentén vörös ív, vékony fehér tört vonal és egy jobbra mutató, hosszú sötétzöld tüske látható. A közép fölött lefelé mutató vörös háromszög, kis sárga téglalap és ferde fehér léc áll, feljebb sötétkék ovális és sárga szegélyű rózsaszín ovális. Jobbra fent sárga kör és szürke félkör van, amelyen vékony fekete vonal fut át, a középtől jobbra pedig hosszú fekete ív feszül. A jobb szél mentén széles barna és lila sáv húzódik, amelyből két fehér, ívelt vonal kanyarodik balra, és egy lefelé mutató fekete kúpnál ér véget. A rácstól balra vékony fekete vonalak keresztezik egymást egy kis fekete kacskaringóval, körülöttük zöld háromszög, apró pasztell körök és egy fekete háromszög.

Hol készült a festmény?

Weimarban, 1922-ben. Így áll a múzeum nyilvántartásában: Weimarban festette, a bal alsó sarokban monogrammal és évszámmal jelölte, VK 22. A kísérőszövegben a múzeum elmondja, hogy Kandinszkij a háború után elhagyta Moszkvát, Berlinbe érkezett, és 1922 júniusában kezdett tanítani a weimari Bauhausban. A Fekete rács tehát abban az évben készült, amikor erre az iskolára került.

Miért ilyen geometrikus a festmény?

Mert ezekben az években megváltozott a nyelve. A múzeum leírása szerint Kandinszkij 1922 és 1923 között eltávolodott korai éveinek szabad vonalaitól és manierista formáitól, azok lírai lebegésétől, és egy geometrikusabb világ felé fordult. Az akkori kisebb festményein és akvarelljein a múzeum szerint a háromszög és a kör uralkodik, a vonalak határozottak és egyenesek, a színfelületek kevésbé tarkák, vastag festékréteg nélkül. A múzeum ezt a gyökeres változást az orosz konstruktivisták hatásával hozza összefüggésbe, akiknek bírálatai gyakran érték Kandinszkijt – az Oroszországba, majd a Szovjetunióba való visszahúzódás éveiben, de az 1923-as németországi csoportos kiállításokon is.

Miért fontos ez a festmény?

Mert abba a pillanatba tartozik, amikor Kandinszkij a Bauhausban új nyelvre tért át. A múzeum szerint a Bauhausban festette a Fekete rácsot – műveinek jegyzékében a 687-es számot viseli –, és ott készítette a Juryfrei-kiállítás falpaneljeinek makettjeit is, amelyek ma letétben vannak a strasbourgi Modern és Kortárs Művészeti Múzeumban; az iskola új irányvonala a múzeum szavaival éppen ezt az új, egyetemes nyelvet követelte meg. Absztrakt festményként nincs felismerendő motívuma: színek, vonalak és formák állnak rajta viszonyban egymással. Ugyanez a múzeum őrzi a Gelb-Rot-Blau című művet is, amely három évvel később készült a Bauhausban, és amelyet nálunk Sárga Vörös Kék címen festünk.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

A festő nagy felbontású minta alapján dolgozik, és rétegekben építi fel a festményt, ecsettel és olajfestékkel. Ennél a motívumnál a pontosság dönt: a rácsnak szabályosnak kell maradnia, a léceknek egyforma vastagnak, a fehér mezőknek tisztának, különben a vászon rendje széthullik. A színfelületeket simán, vastag rétegek nélkül visszük fel, ahogyan a múzeum az akkori festményeket leírja. Az olajfestmény sok évig megőrzi a színeit, mert az olaj nem fakul úgy, mint a nyomat. Erről a műről műtermünkből még nincs fotónk, ezért ezen az oldalon sincs; amikor a következő példány elkészül, lefotózzuk, és a fotókat itt tesszük közzé. Mivel minden kézzel festett másolat külön készül, két példány sosem egyezik az utolsó részletig; a motívum, az arányok és a színskála egyezik.

Melyik méret melyik falra?

A 106 x 96 cm-es méret pontosan az eredeti mérete. Nappaliba való festményként a 106 x 96 vagy a 130 x 120 cm-es méretben mutat a legjobban, ahol a rács és a korong néhány méterről is jól látszik. Az 50 x 40 és 60 x 50 cm-es méret íróasztal fölé vagy előszobába való, a 70 x 60 és 80 x 70 cm-es hálószobába, a 90 x 80 cm-es pedig kisebb nappaliba. A legnagyobb, 150 x 140 cm-es méret nyitott terek és lépcsőházak nagy falaira való.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a nyolc méret egyike sem illik a falához, a művet az Ön méretei szerint festjük meg; ez a mi egyedi méretű festményünk, és azt is megmondjuk, hol kell a motívumot megvágni, ha más az arány. Minden vásznat fa vakkeretre feszítünk. A keret nem kötelező, és nincs benne az alapárban.

Szállítás és jótállás

Mivel nálunk minden vászonra festett festmény csak a megrendelés után készül szlovéniai műtermünkben, a választott mérettől függően 15–45 nappal számoljon. Védve, biztosítva és követhetően adjuk fel, az EU-n belül vám nélkül. Ha átvételkor valami nem stimmel, jelezze, és megoldjuk. Kandinszkij minden művét egy helyen gyűjti nálunk a Vaszilij Kandinszkij galéria, a festőt pedig a Vaszilij Kandinszkijról szóló cikkünk mutatja be. A Bauhaus-évekből nálunk van még a Keresztirányú vonalak és a Néhány kör, a korábbi időszakkal való összevetéshez pedig a Kompozíció VII 1913-ból.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

A párizsi Centre Pompidou Musée national d’art moderne gyűjteményéhez tartozik, AM 81-65-44 leltári számon; 1981-ben a festő özvegye, Nina Kandinszkij hagyta a múzeumra. 1986. december 2. óta letétben van a Musée d’arts de Nantes-ban, tehát Nantes-ban van, nem Párizsban. A múzeum leírása a Centre Pompidou oldalán olvasható, de fotó nélkül.

Mekkora az eredeti?

106 x 96 cm. Mi a szélességet adjuk meg elsőként; a múzeum a magassággal kezdi, 96 x 106 cm. A mi 106 x 96 cm-es méretünk tehát pontosan az eredeti mérete.

Mikor készült a mű?

1922-ben Weimarban, abban az évben, amikor Kandinszkij elkezdett tanítani a Bauhausban. A monogram és az évszám, VK 22, a bal alsó sarokban áll.

Mi látható a festményen?

Nem ábrázol tárgyat: fekete rács egy borvörös korongon, körülötte háromszögek, körök és vonalak.

Ez nyomat?

Nem. Ez művészi festmény, kézzel festve olajjal vászonra; az ecsetvonások súroló fényben látszanak és kitapinthatók.

Melyik méretet válasszam?

Ha az eredeti méretében szeretné, válassza a 106 x 96 cm-t. Nappaliba jó a 90 x 80 és a 130 x 120 cm is, íróasztal fölé vagy előszobába az 50 x 40 vagy a 60 x 50 cm. Döntés előtt ragasszon a falra egy papírt a választott méretben, és hagyja ott egy napig.

Kaphatok olyan méretet, amely nincs a listán?

Igen. A skálán kívüli méreteket is megfestjük, abban az arányban, amelyet a fal kíván, és megmondjuk, hol kell a motívumot megvágni.

Hogyan érkezik?

Biztosítva és követhetően, az EU-n belül vám nélkül. Feladás előtt fotót kap a kész festményről jóváhagyásra.

Mi volt Kandinszkij feladata a Bauhausban?

A múzeum szerint ideiglenesen vezette a falfestészeti műhelyt, és színelméleti órákat tartott. Kiindulópontnak a három alapszínt – a vöröset, a sárgát és a kéket – és a három alapformát vette: a kört, a háromszöget és a négyzetet.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem eladó, ezért piaci ára sincs. Nyilvános múzeumi gyűjteményben van, és ott is marad; amit mi kínálunk, az kézzel készült másolat, nem az eredeti, és a kettőt sosem keverjük össze.

Alkalmas ajándéknak?

Igen, főleg annak, aki egyszerre szereti a rendet és a színt. Ha a motívumban vagy a méretben bizonytalan, választhat ajándékutalványt, és a döntést az ajándékozottra bízhatja.

• Motívum: ferde, fehér mezős fekete rács sötét borvörös korongon, körülötte háromszögek, körök és ívek
• Eredeti: Centre Pompidou, Párizs, ltsz. AM 81-65-44, 1922, 106 x 96 cm, Nina Kandinszkij hagyatéka 1981, 1986 óta letétben Nantes-ban
• A mi kivitelünk: kézzel festett olaj vásznon, nyolc méret 50 x 40-től 150 x 140 cm-ig, feszítve és kérésre keretezve
• Érdekesség: a múzeum nyilvántartásában nincs fotó a műről; a festmény Weimarban készült abban az évben, amikor Kandinszkij a Bauhausban tanítani kezdett