Leírás
Dávid és Góliát Edgar Degas korai és szándékosan befejezetlen munkája: az előtérben meztelen ifjú forgatja a parittyát a feje fölött, vékony világos zsinór fut a jobb felső sarok felé, balra a háttérben pedig egy másik, felöltözött alak hajol előre. Művészi festményként ez a lendület a csapás előtt, nem az ujjongás utána. Az eredetit a cambridge-i Fitzwilliam Museum őrzi PD.7-1966 leltári szám alatt. Nálunk kézzel festett olajmunkaként születik vásznon, hat méretben vagy az Ön méretében, és a kész munkáról a feladás előtt fotót küldünk jóváhagyásra.
| Cím: | Dávid és Góliát |
| További címek: | David et Goliath · David and Goliath |
| Festő: | Edgar Degas (1834–1917) |
| Keletkezés éve: | 1864 körül, a múzeum által idézett kerethátlapi címke szerint |
| Eredeti méret: | 80 cm x 63,8 cm |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Festési stílus: | Francia iskola, történeti jelenet |
| Őrzési helye: | The Fitzwilliam Museum, Cambridge (ltsz. PD.7-1966) |
| A mi reprodukciónk: | kézzel festett olajmunka vásznon, 6 méret 40 x 50 cm-től 150 x 200 cm-ig, kérésre egyedi méretben |
Dávid és Góliát – Edgar Degas
Kik szerepelnek a jeleneten?
A jelenet tárgyai között a Fitzwilliam Museum PD.7-1966 tételleírása Dávidot, Góliátot, a meztelenséget és egy parittyát sorol fel. Hogy melyikük melyik, a leírás nem mondja meg, a munka azonban igen: a parittyát az előtérben álló meztelen ifjú forgatja, tehát Dávid, míg a másik, felöltözött alak balról közeledik. A pillanat a kimenetel előtti – a kő még nem indult el. Egyik alaknak sincs kidolgozott arca, ezért a vásznon nevek sem állnak; marad maga a cselekvés.
Mi látható a vásznon?
A formátum álló, a jelenetet átló osztja ketté. A középtől jobbra meztelen férfialak áll, előrehajolva, teste úgy csavarodik, hogy egyszerre látjuk a hátát és a csípőjét; mindkét karját a feje fölé emeli, és azokkal lendíti meg a parittyát. A tenyeréből vékony világos zsinór fut a jobb felső sarok felé – ez az egyetlen éles vonás az egész vásznon. A fej kicsi, sötét és lehajtott, arc nincs rajta. A lábak lépésben szétnyílnak, a talpak alig válnak el a talajtól. Balra, a középső síkon kisebb alak áll rózsásvörös és halvány ruhában, előrehajolva, karjával a teste előtt. A talaj széles, világos okkerlejtő, fehér és fekete karcolásokkal; az ég szürkéskék, jobbra sötétebb, mint vihar előtt. A festék ritkán és dörzsölten áll a felületen, helyenként átüt rajta a vászon szövése, és éppen ez a befejezetlenség a munka jellege.
Miért fontos éppen ez a jelenet?
Mert Degast egy olyan kísérlet közben mutatja, amely nem a terv szerint alakult. A hatvanas évek első felében történeti festővé akart válni, és nagy bibliai és antik anyagokba fogott; ez a jelenet egy ilyen kezdet, amely az első lendületnél megállt. Épp ezért érdekes: a nagy, befejezett munkák az eredményt mutatják, ez pedig az eljárást. Látszik, hogyan rögzítette a festő először a test mozgását, és csak azután gondolt a környezetre, amely itt szinte hiányzik. Aki érteni szeretné, hogyan építi fel Degas az alakot, itt többet kap, mint sok kész munka előtt.
Mit jelent a jelenet?
Dávid története egyenlőtlen küzdelem története, és Degas fegyver, páncél és tömeg nélkül mondja el. Marad egy test, amely lendületet vesz, és egy zsinór, amely megfeszül. A múzeum a francia iskolába sorolja, a tárgyak között pedig Dávid és Góliát mellett a meztelenséget is megnevezi – és valóban, az akt itt annyit számít, mint az elbeszélés. Az impresszionizmus ebben a munkában sehol nem látszik, és akkoriban még nem is létezett: az első impresszionista tárlatot csak tíz évvel később rendezték. Impresszionista festmény tehát nem ez, hanem egy olyan művész korai történeti kísérlete, aki csak később lett azzá, amiről ismerjük. Ebből következik mai sorsa is: a múzeum leírása szerint a munka raktárban van, és nem látható állandó kiállításon.
A motívum Degas munkái között
Ez nem magányos kísérlet. Ugyanezekből az évekből való a Fiatal spártaiak edzése, a másik nagy történeti kompozíció, amelyet a londoni National Gallery őriz NG3860 szám alatt, és amely ezzel szemben elkészült. Nem sokkal utóbb Degas a történelemtől a saját kora Párizsa felé fordult, amit leginkább Az abszint ivója mutat. A meztelen test viszont soha nem hagyta el: a múzeum leírása ennek a munkának az irodalmában éppen a Degas aktjairól szóló könyvet idézi, a kései aktok közül pedig a kínálatunkban A padlón elnyúló fürdőző nő áll hozzá a legközelebb.
Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?
Ecsettel és olajfestékkel készül, nem nyomtatóval. Ez a motívum többet kíván a festőtől, mint egy befejezett jelenet, mert itt vázlatot kell festeni és nem kidolgozott munkát: a vonásoknak nyitva kell maradniuk, az alapnak helyenként láthatónak, és ami az eredetiben elvarratlan, annak elvarratlanul kell maradnia. A legkönnyebb úgy hibázni, hogy az arcot kidolgozzuk, vagy a parittya zsinórját túl keményre húzzuk – mindkettő olyasmivé tenné a munkát, ami nem. Minden reprodukció újra készül, és két példány soha nem teljesen egyforma, mert a kéz nem ismétli meg kétszer ugyanazt a vonást; minden kézzel festett másolat a maga módján áll össze. Ennek a családnak nincsenek fotói a kész vásznainkról, mert a munka azóta nem készült el, hogy minden darabot lefotózunk – ezért itt nem mutatunk és nem írunk le felvételt. Az Ön vásznáról a feladás előtt kap fotót.
Melyik méret melyik falra való?
Ha nem tudja, melyik: 70 x 90 cm. A formátum álló, és a méreteink aránya csaknem pontosan az eredeti aránya, így a jelenet egyik méretnél sem veszíti el a lendületét. A 40 x 50 és az 50 x 70 cm keskeny falra, folyosóra vagy kisebb munkák csoportjába való; a 70 x 90 cm áll a legközelebb az eredeti nagyságához, és egyben ezt választják a legtöbben; a 80 x 100 cm komód fölé vagy dolgozószobába kerül, ahol egy ilyen olajfestmény nem kötelező, de jólesik. A 120 x 160 és a 150 x 200 cm lépcsőházba, magas térbe vagy olyan falra való, ahol a munka legyen egyedül – ennél a kettőnél kap igazán levegőt, és a szürke ég önálló felületté válik. A választott méretet érdemes papírsablonnal felmérni a falon. Egyik méret sem áll készen raktáron: minden példány rendelésre készül, és egyedi darab marad.
Egyedi méret, vakkeret és keret
Ha a hat méret közül egyik sem illik a falához, a saját méretére festjük meg, és megtartjuk a jelenet arányát, hogy az alak ne veszítse el a feje fölötti teret, amelyben a parittya zsinórja felfut; ez a mi egyedi méretű festményünk. Minden példányt fa vakkeretre feszítve, akasztásra készen szállítunk. A kerethez használja a 3D alkalmazásunkat: ezen a motívumon minden keretprofilunkat megmutatja, így az arany, ezüst, fekete, fehér és natúr fa között összehasonlíthat – az alkalmazás kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Ha azt szeretné látni, hogyan mutat a munka éppen az Ön falán, arra külön szolgáltatásunk van, a térbe helyezés.
Szállítás és garancia
Minden példány rendelésre készül a szlovéniai műtermünkben, ezért számoljon 15–45 nappal a választott mérettől függően; a két legnagyobb méretnél a határidő rendszerint a felső határon van. Feszítve és szállításra védve adjuk fel, keretezve, ha kérte a keretet, Magyarországra és az EU-ba vám nélkül. A feladás előtt fotót kap a kész munkáról jóváhagyásra, és minden rendelésre érvényes a visszaküldési szabályzatunk. A teljes kínálat az Edgar Degas galériában található, a festő útját pedig az Edgar Degasról szóló cikkünk írja le.
Gyakori kérdések
Mi történik a jeleneten?
Dávid lendületet vesz a parittyával, mielőtt elengedné a követ. Góliát balról közeledik, a kimenetel pedig nem látszik a vásznon.
Miért hat befejezetlennek a munka?
Mert az is. Korai nekifutás, amelyet Degas nem vitt végig, és éppen ebben áll az értéke.
Mi az a világos vonal jobbra fent?
A parittya zsinórja. Ez az egyetlen éles vonás a vásznon, és felfelé húzza a tekintetet, az üres égbe.
Miért meztelen az alak?
A múzeum a munka tárgyai között Dávid és Góliát mellett a meztelenséget is felsorolja. Degas alkalmat látott a témában a mozgó test tanulmányozására.
Mikor készült?
1864 körül. Az évszám a kereten lévő címkéről való, amelyet a múzeum idéz, nem a festő aláírásából.
Hol van az eredeti?
A cambridge-i Fitzwilliam Museumban, PD.7-1966 leltári szám alatt. A múzeum leírása szerint raktárban őrzik.
Hogyan került a múzeumba?
1966-ban Stanley William Sykes százados hagyta rá. Előtte 1956-ban szerepelt a Paris–Londres kiállításon az Arthur Tooth & Sons londoni kereskedőnél.
Ez nyomat?
Nem. Ez kézzel, olajjal vászonra festett munka; az ecsetvonások látszanak és tapinthatók.
Melyik méretet válasszam?
Nappaliba többnyire 70 x 90 cm-t, keskeny falra 50 x 70 cm-t. A mérettábla fentebb található.
Kaphatok olyan méretet, amely nincs a listán?
Igen, egyedi méretre festünk, és közben megtartjuk a jelenet arányát.
Alkalmas ajándéknak?
Igen, különösen annak, akit a rajz és egy munka születése jobban érdekel a sima kidolgozottságnál. Mivel minden példány rendelésre készül, számoljon a készítési idővel; ha a választást a megajándékozottra bízná, elérhető az ajándékutalvány.
- Téma: Dávid parittyát lendít az előtérben, Góliát balról közeledik, közöttük üres lejtő és viharos ég
- Eredeti: Edgar Degas, 1864 körül, olaj vásznon, 80 x 63,8 cm, cambridge-i Fitzwilliam Museum (PD.7-1966)
- A mi kivitelünk: kézzel festett olaj, hat méret 40 x 50-től 150 x 200 cm-ig, feszítve és kérésre keretezve
- Érdekesség: a parittya zsinórja az egyetlen éles vonás – minden más, a két alak arca is, az első festékrétegnél maradt









































