Edgar Degas – Fiatal spártaiak edzése

Fiatal spártaiak edzése Edgar Degas korai munkája 1860 tájáról: balra négy leány áll, jobbra öt meztelen fiú, közöttük pedig kitárul a síkság Spártával és a Taigetosz hegyével. Művészi festményként ez történeti jelenet, nem az a próbaterem, amelyről a festőt ma ismerjük. Az eredeti 109,5 x 155 cm, és a londoni National Gallery őrzi NG3860 leltári szám alatt. Nálunk kézzel festett olajmunkaként születik vásznon, nyolc méretben vagy az Ön méretében, és a kész munkáról a feladás előtt fotót küldünk jóváhagyásra.

Fiatal spártaiak edzése – Edgar Degas

Kik szerepelnek a jeleneten?

A jelenet Plutarkhosz Lükurgosz-életrajzából való. A római szerző leírja, hogyan írták elő a spártai leányoknak a testgyakorlást – futást, birkózást, diszkosz- és gerelyvetést –, és hogyan engedték meg nekik, hogy a fiúkat kihívják. A vászon bal oldalán négy leány áll, jobbra öt meztelen fiú; a középső síkon az agg Lükurgosz körül, aki Spárta törvényeit megírta, a gyermekek anyái gyűlnek össze. Mögöttük fekszik Spárta városa, amely fölé balra a Taigetosz emelkedik, ahonnan Spártában a nem kívánt csecsemőket levetették. Mindez a londoni National Gallery NG3860 tételleírásában áll így; az egyes alakoknak nincs nevük, mert sem Plutarkhosznál, sem a múzeum leírásában nincs.

Mi látható a vásznon?

A kompozíció széles és alacsony, akár egy fríz. A bal oldali csoportot négy leány tartja világos szövetekben, amelyek a mell alatt és a csípő körül vannak összefogva: az elsőn piros öv, a másodikon sötétkék, a harmadikon világos türkiz, és éppen ez a türkiz a legtelítettebb szín az egész munkán. Az elöl álló leány jobbra nyújtja a karját; a mozdulat lehet kihívás és lehet hívás is, az ecsetvonás önmagában nem dönti el. Jobbra öt fiú áll ruha nélkül, öt különböző tartásban – az egyik magasra emeli a karját a feje fölé és ívbe zárja, a másik háttal fordul felénk, a harmadik négykézláb kuporog a fűben. A jelenet közepe üresen marad: csak fű, amely a zöldből a látóhatár felé barnába húzódik vissza. Az ég halvány rózsaszín és felhőtlen, a bal oldali hegy pedig ugyanabban a rózsaszínben áll, mint az ég, így inkább díszletnek hat, mint sziklának. A felület száraz és befejezetlen; helyenként a vászon szövése átüt a festéken, mert a munkát soha nem lakkozták.

Miért fontos éppen ez a jelenet?

Mert Degas ezzel akart történeti festővé válni. 1859 áprilisában tért vissza Párizsba, három olaszországi év után, ahol régi mestereket tanulmányozott és másolt, és a hatvanas évek első felében öt nagy történeti kompozíciót festett; ez az egyik közülük. A történeti festészet akkoriban a legmagasabb műfajnak számított, a tekintélyhez vezető út pedig a párizsi Szalonon át vezetett. Éppen oda ez a munka soha nem jutott el. A műteremben maradt, és Degas egész életében megtartotta; 1879–80 táján újra átdolgozta, barátja, Daniel Halévy tanúsága szerint pedig késői éveiben állványra tette, amely előtt gyakran megállt. Egy festőnek, aki táncosnők rajzolójaként volt ismert, ez a munka bizonyíték volt arra, hogy többre is telik tőle, mint a próbateremre.

Mit jelent a jelenet?

A múzeum leírása nyitva hagyja a kérdést: talán nem versengésről van szó, hanem udvarlásról, mert a leányok hajviselete és tartása egyezik azzal, ahogyan Plutarkhosz az ilyen szertartásokat leírja. Az elöl álló alak kinyújtott karja csábíthat is, támadhat is. A másik dolog, amit a leírás rögzít, Degas átdolgozása: a serdülők klasszikus vonásait később mai arcokra cserélte, így az antik anyag olyan fejeket visel, amilyeneket Párizsban látott. Éppen ez a régi és az új közötti repedés az oka, hogy a munka nem megfagyott antikvitás. Az impresszionizmus csak későn ért hozzá: 1880-ban Degas kiállította az ötödik impresszionista tárlaton Párizsban. Stílusa szerint mégsem impresszionista festmény – nincs benne napfény, nincs szabadban elkapott pillanat, hanem átgondolt történeti kompozíció, amely két évtizeden át alakult.

A motívum Degas munkái között

Ennek a kompozíciónak az első változatát Degas nem fejezte be. Elhagyta és elölről kezdte; az elhagyott, szürke tónusokban tartott változat ma Chicagóban van, ahol az Art Institute Spártai lányok kihívják a fiúkat (ltsz. 1961.334) néven tartja nyilván. Ott a tájat részletesebben dolgozta ki, és a középső síkon klasszikus épület áll, amely a londoni változatból már hiányzik – a síkság üres, és a jelenet ezzel közelebb kerül a nézőhöz. A kínálatunkban ehhez a korai, elbeszélő Degashoz áll a legközelebb a Dávid és Góliát, ugyanezekből az évekből való másik antik, illetve bibliai anyag, Az abszint ivója, ahol a festő már a saját kora Párizsa felé fordult, és a Tengerparti jelenet, ahol az alakokat ugyanilyen széles és alacsony formátumon osztja el.

Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?

Ecsettel és olajfestékkel készül, nem nyomtatóval. A festő nagy felbontású minta alapján dolgozik, és megőrzi azt, ami az eredetiben a legnehezebb: a száraz, befejezetlen felületet, amelyen az egyes vonások nem olvadnak sima síkká, valamint a halvány rózsaszín ég és a zöld síkság viszonyát. Mivel nagy kompozícióról van szó, kilenc alakkal az előtérben, a csoportok elrendezését még azelőtt kimérjük, hogy a festék a vászonra kerülne. Minden reprodukció újra készül, és két példány soha nem teljesen egyforma, mert a kéz nem ismétli meg kétszer ugyanazt a vonást; minden kézzel festett másolat a maga módján áll össze. Ennek a családnak nincsenek fotói a kész vásznainkról, mert a munka azóta nem készült el, hogy minden darabot lefotózunk – ezért itt nem mutatunk és nem írunk le felvételt. Az Ön vásznáról a feladás előtt kap fotót.

Melyik méret melyik falra való?

Ha nem tudja, melyik: 120 x 90 cm. A formátum fekvő és viszonylag alacsony, ezért a munkának szélesség kell; keskeny falon a két csoport frize összeszorul, és elveszíti éppen azt az üres közepet, amely a jelenetet összetartja. A 80 x 60 és a 90 x 65 cm kisebb falra, folyosóra vagy kisebb munkák csoportjába való; a 100 x 70 és a 110 x 80 cm komód vagy íróasztal fölé; a 120 x 90 és a 140 x 100 cm a kanapé fölötti méret, ahol egy ilyen széles olajfestmény végre levegőhöz jut, és ahol ez a munka a leggyakrabban köt ki. A 155 x 109,5 cm azért különleges, mert pontosan a londoni eredeti mérete, csak fordítva írva; a 180 x 130 cm a legnagyobb, magas térbe való. A választott méretet érdemes papírsablonnal felmérni a falon – ilyen széles formátumnál a tévedés szinte mindig a szélességben történik. Egyik méret sem áll készen raktáron: minden példány rendelésre készül, és egyedi darab marad.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a nyolc méret közül egyik sem illik a falához, a saját méretére festjük meg, és megtartjuk a jelenet arányát, hogy a bal és a jobb oldali csoport ne veszítse el a köztük lévő ürességet; ez a mi egyedi méretű festményünk. Minden példányt fa vakkeretre feszítve, akasztásra készen szállítunk. A kerethez használja a 3D alkalmazásunkat: ezen a motívumon minden keretprofilunkat megmutatja, így az arany, ezüst, fekete, fehér és natúr fa között összehasonlíthat – az alkalmazás kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Ha azt szeretné látni, hogyan mutat a munka éppen az Ön falán, arra külön szolgáltatásunk van, a térbe helyezés.

Szállítás és garancia

Minden példány rendelésre készül a szlovéniai műtermünkben, ezért számoljon 15–45 nappal a választott mérettől függően; a két legnagyobb méretnél a határidő rendszerint a felső határon van. Feszítve és szállításra védve adjuk fel, keretezve, ha kérte a keretet, Magyarországra és az EU-ba vám nélkül. A feladás előtt fotót kap a kész munkáról jóváhagyásra, és minden rendelésre érvényes a visszaküldési szabályzatunk. A teljes kínálat az Edgar Degas galériában található, a festő útját pedig az Edgar Degasról szóló cikkünk írja le.

Gyakori kérdések

Mi történik a jeleneten?

Négy spártai leány öt fiút hív ki gyakorlásra. A jelenet Plutarkhosz Lükurgosz-életrajzának egy helyét foglalja össze.

Ki az öregember a középső síkon?

Lükurgosz, Spárta törvényhozója. Körülötte az előtérben látható gyermekek anyái állnak.

Melyik hegy látszik a háttérben?

A Taigetosz, amely Spárta fölé emelkedik. A múzeum leírása szerint innen vetették le a nem kívánt csecsemőket.

Miért meztelenek az alakok?

Mert az anyag ezt kívánja: a spártai gyakorlás ruha nélkül folyt. Degas ebben a témában egyben alkalmat látott arra, hogy az emberi test rajzolásában megmutassa a tudását.

Szerepelt valaha a Szalonon?

Nem. A Szalonra készült, de oda nem jutott el; 1880-ban az ötödik impresszionista tárlaton állították ki.

Miért hat befejezetlennek a felület?

Mert az is. Degas még 1879–80 táján dolgozott rajta, és soha nem lakkozta le.

Hol van az eredeti?

A londoni National Galleryben, NG3860 leltári szám alatt. Az első, elhagyott változat az Art Institute of Chicagóban.

Ez nyomat?

Nem. Ez kézzel, olajjal vászonra festett munka; az ecsetvonások látszanak és tapinthatók.

Melyik méretet válasszam?

Kanapé fölé többnyire 120 x 90 cm-t, kisebb falra 100 x 70 cm-t. A mérettábla fentebb található.

Kaphatok olyan méretet, amely nincs a listán?

Igen, egyedi méretre festünk, és közben megtartjuk a jelenet arányát.

Alkalmas ajándéknak?

Igen, különösen annak, aki az ókort olvassa vagy a történeti festészetet kedveli. Mivel minden példány rendelésre készül, számoljon a készítési idővel; ha a választást a megajándékozottra bízná, elérhető az ajándékutalvány.

• Téma: négy spártai leány kihív öt meztelen fiút, a háttérben az anyák, Lükurgosz és a Taigetosz hegye
• Eredeti: Edgar Degas, 1860 körül, olaj vásznon, 109,5 x 155 cm, londoni National Gallery (NG3860)
• A mi kivitelünk: kézzel festett olaj, nyolc méret 80 x 60-tól 180 x 130 cm-ig, feszítve és kérésre keretezve
• Érdekesség: a négy leánynak a vásznon tíz lába van a várt nyolc helyett – Degas úgy bontotta szét a mozgást, ahogyan később a film bontotta szét