A jelenet faveranda, amelynek korlátja ferdén fut a mélységbe; mellette két alak áll, a nézőnek háttal. Nálunk kézzel festett festmény készül belőle, olaj vásznon.
A verandán
Edvard Munch A verandán című festménye 1902-ben készült, olaj, vászon, és az oslói Nemzeti Múzeum (Nasjonalmuseet) őrzi NG.M.00810 leltári számon. Az eredeti 115,5 x 86,5 cm nagyságú, álló formátumú. A jelenet faveranda, amelynek korlátja ferdén fut a mélységbe; mellette két alak áll, a nézőnek háttal.
Jobbra hosszú sötét ruhás, kalapos nő áll, mellette kisebb alak világosabb ruhában. Egyik arcot sem látjuk; a testek két sötét és egy világos felületre vannak visszavezetve. Balra halvány levelű kúszónövény fut fel a korlátra, mögötte pedig kert nyílik, közepén karcsú fiatal lucfenyővel, alacsony fákkal és sápadt éggel. A jobb szélen egy tetősarok tűnik elő. A korlát a jelenet tartószerkezete: átlója kettévágja a vásznat, és a nézőt a verandára helyezi, közvetlenül azok mögé, akik maguk is kifelé néznek. A jelenetnek nincs középpontja: a tekintet felfut a korláton és belép a kertbe, és csak ott áll meg a fiatal lucfenyőnél, amely a háttér egyetlen függőlegese.
A jelenet tehát a nézésről szól, nem az emberekről. Mivel arcok nincsenek, és a testek egyszerűsítettek, elvész az egyediségük, és a látvány részévé válnak. A mű Munch 1900 körüli éveihez tartozik, amikor az Élet frízének nagy motívumai mellett kerteket, verandákat és parti házakat is festett. A veranda nála visszatérő hely: sem bent, sem kint, hanem a kettő közötti küszöb. Munchnál a nyár ritkán gondtalan; itt is nyugodt a jelenet, de nem derűs, és a két alak kissé túl mozdulatlanul áll egy hétköznapi nyári délutánhoz képest.
A festék széles, nyugodt felületekben van felhordva, kidolgozott rajz nélkül. A korlát néhány hosszú húzással van megadva, a kúszónövény levelei pedig apró világos érintésekkel, amelyek a vászon egyetlen eleven szövedékét adják. A paletta nyári zöld és kékes, a korlát fehérje és a sápadt ég a legvilágosabb részek. Helyenként a réteg vékony, és átdereng a vászon szövése. A színfelületek körvonal nélkül vannak egymás mellé téve; ahol kettő találkozik, él keletkezik, és ez az él helyettesíti a rajzot. Éppen ezért hat a mű közelről csaknem kidolgozatlannak, néhány lépés távolságból viszont minden a helyére kerül. A festő ugyanezt az eljárást használta a korszak több kerti jelenetén is, ahol a fény és a szín viszi a szerkezetet, nem pedig a kontúr.
A miénket a festő kézzel festi meg olajjal vászonra, ecsetvonásról ecsetvonásra, rendelésre, és sohasem nyomat. Mivel minden vászon egyenként készül, a tónusok és a vonások darabonként kissé eltérnek; ezek az apró különbségek a kéz nyomai. A legnehezebb rész a korlát, amelynek egyenesnek és nyugodtnak kell maradnia, hiszen minden ingadozó vonal azonnal elrontja a jelenet mélységét. Olajfestmény-reprodukcióként ez a motívum mindenekelőtt pontosságot kíván a hosszú vonásoknál.
A formátum álló, a hangulat nyugodt és nyárias, ezért a festmény jól illik nappaliba, hálószobába, télikertbe vagy ablakos folyosóra. Világos, meleg fal szolgálja a legjobban, és támogatja a kert zöldjét; hideg fal előtt a zöldek ellaposodnak. Szemmagasságban helyezze el, lágy természetes fényben. Kézzel festett olajfestményként különösen jól hat ott, ahol a közelben valódi ablak van, hiszen maga a jelenet is az azon való kitekintésről szól. Mivel a motívum álló, teraszajtó mellé vagy keskenyebb átjáróba is jól illik.
Tíz méret választható, valamint egyedi méret is, és minden vászon megrendelhető kerettel vagy keret nélkül. A keretet 3D alkalmazásunkban választja ki, ahol léceket és színeket próbálhat ki ezen a motívumon; keskeny fehér vagy világos fa léc megismétli a korlát fehérjét. A művész további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és festészetéről pedig az Edvard Munch blogon írunk.
| Keletkezés éve: | 1902 |
| Eredeti méret: | 115,5 cm x 86,5 cm |
| Stílus: | Expresszionizmus |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Található: | Nemzeti Múzeum (Nasjonalmuseet), Oslo |









































