Edvard Munch – Az éjszakai vándor

Az éjszakai vándor

Edvard Munch Az éjszakai vándor című festménye 1923 és 1924 között készült, olaj, vászon, és az oslói Munch Múzeum (Munchmuseet) őrzi MM.M.00589 leltári számon. Az eredeti 68 x 90 cm nagyságú, álló formátumú. A mű azoknak a kései önarcképeknek a csoportjába tartozik, amelyeket a művész Ekelyben készített, az Oslo fölötti birtokon, ahol élete utolsó két évtizedét töltötte.

A jelenet éjszakai. Az alak mögött ablaktáblák sora fut, sűrű sötétkékkel kitöltve; az éjszaka az üvegnek nyomódik. Az ablakkeretek halvány okkerrel vannak felrakva, és csaknem az egész felső fél fényét ők adják. A festő elsötétített szobában áll, ahová a ház más részéből lépett be, balra tolva, hogy a jobb oldal nyitva maradjon a sötétbe. Az arc a legkülönösebb rész. A szemgödrök két sötét üregként vannak megfestve, így a tekintetet nem lehet igazán elkapni. Vöröses barna fut végig az arcon és a halántékon, a homlokot pedig sárgászöld vonások világítják meg. A haj sárgászöld és zilált. Az áll alatt halvány zöldesfehér gallér nyílik, az egyetlen világos hang az egész álló alakon. A kabát mély kékesfekete, és szétterül az alsó felén. Az alak derékban el van vágva, és szorosan az alsó szélnél áll, mintha éppen most lépett volna be a jelenetbe. A szoba körülötte szinte nincs is: se bútor, se padló, csak az ablakok hátul és a sötét oldalt.

A mű a festő utolsó évtizedéhez tartozik. Munch egész életében újra meg újra megfestette önmagát, de a kései önarcképek másfélék, mint a koraiak: ahelyett hogy azt kérdeznék, ki ő, ahhoz a kérdéshez térnek vissza, hogyan van még mindig itt. A cím, amelyen a mű ismert, helyzetet ír le, nem eseményt; valaki éjjel végigmegy a saját házán, és megáll. Munch ekkor a hatvanas éveiben járt, és Ekelyben egyedül élt; a ház és ablakai ebben az időszakban több művén is felbukkannak.

A festék gyorsan van felhordva, széles húzásokban, amelyeket nem javít ki. Munch nedvesen nedvesre dolgozott, így a homlok sárgászöldje és a kabát kékesfeketéje helyenként találkozik és kissé összekeveredik. Néhány részen a réteg olyan vékony, hogy átdereng a vászon szövése. A paletta kékre, feketére, okkerre és néhány vöröses meg zöldes hangsúlyra szűkül az arcon. Éppen a középtónusok hiánya teszi nyugtalanná a jelenetet: a megvilágított homlok és a kabát sötétje között nincs átmenet, amely megnyugtatná a szemet.

A miénket a festő kézzel festi meg olajjal vászonra, ecsetvonásról ecsetvonásra, rendelésre, és sohasem nyomat. Mivel minden vászon egyenként készül, a tónusok és a vonások darabonként kissé eltérnek; ezek az apró különbségek a kéz nyomai. A legnehezebb rész a szemgödör, amelynek sötétnek és nyitottnak kell maradnia, nem pedig két fekete ponttá válnia. Műalkotás vászonra ez a motívum mindenekelőtt nyugalmat kíván a legsötétebb részekben.

A formátum álló, a jelenet sötét és összeszedett, ezért a festmény jól illik dolgozószobába, könyvtárba vagy előszobába, ahol közelről nézik, és ahol nincsenek mellette erős színek. Világos, csendes fal szolgálja a legjobban, hiszen maga a mű sötét; sötét fal előtt a kabát egybeolvad a környezettel. Szemmagasságban helyezze el, lágy fényben, és ne ablakkal szemben. Kézzel festett vászonfestményként olvasószobában erősebben hat, mint világos nappaliban. Mivel a motívum álló és szorosan kivágott, keskenyebb falat vagy fülkét is elbír.

Tíz méret választható, valamint egyedi méret is, és minden vászon megrendelhető kerettel vagy keret nélkül. A keretet 3D alkalmazásunkban választja ki, ahol léceket és színeket próbálhat ki ezen a motívumon; keskeny sötét léc itt jobban hat, mint a széles világos. A művész további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és festészetéről pedig az Edvard Munch blogon írunk.