Edvard Munch – A meseerdő

A meseerdő

Edvard Munch A meseerdő című festménye 1901-ben vagy 1902-ben készült, olaj, vászon, és az oslói Nemzeti Múzeum (Nasjonalmuseet) őrzi NG.M.02237 leltári számon. A múzeum két lehetséges évet ad meg, nem pedig időszakot, ezért mi is 1901 vagy 1902 formában írjuk. Az eredeti 106,5 x 79 cm nagyságú, és hátulról látott gyerekcsoportot ábrázol.

A gyerekek füves lejtő szélén állnak, és egy sűrű lucfenyvesbe néznek. Balra két sapkás fiú áll, középen széles fehér kalapos alak, mellette kisebb gyermek világos fejfedőben, jobbra pedig egy további sötét alak. Senki nem fordul felénk; mindannyian kicsi, lágyan megfestett formák, arc nélkül. Az erdő éles, sötét csúcsok sorozataként emelkedik előttük, amely a vászon teljes szélességében végigfut, és falként zárja le a jelenetet. Fölötte sápadt ég áll húzott felhőkkel, jobbra pedig világos ösvény kanyarog el, az egyetlen nyílás az egyébként zárt jelenetben. A jelenet három vízszintes sávra oszlik – fű, erdő és ég -, amelyek között nincs átmenet; a fák nem hátrálnak a mélységbe, hanem egyetlen síkként állnak közvetlenül a gyerekek mögött.

A cím elmondja, hogyan értette Munch a jelenetet: az erdő nincs botanikusan leírva, hanem egy mese háttereként, amelybe a gyerekek benéznek, de ahová még nem léptek be. A fák csaknem egyforma sötét háromszögekre vannak visszavezetve, míg a gyerekek kicsire és lágyan festettek; a kettő közötti ellentét hordozza a mű egész feszültségét. A festmény Munch 1900 körüli éveihez tartozik, amikor az Élet frízének nagy motívumai mellett tájakat és gyerekes jeleneteket is festett, gyakran Åsgårdstrand környékén. Munchnál a gyerekek ritkán játékosak; itt mozdulatlanul állnak és néznek, és éppen ez a mozdulatlanság ad a jelenetnek várakozó jelleget. A két lehetséges év között sem a múzeum, sem a szakirodalom nem dönt, és ezt a bizonytalanságot meghagyni pontosabb, mint egyetlen évszámot választani helyette. A spektábla ezért ugyanazt a két évet hozza, amelyet a múzeum is megad.

A festék széles, nyugodt felületekben van felhordva. Az erdő néhány sötétzöld és kékeszöld tónusból épül, amelyek alig különböznek, így az egyes fa elvész az egészben. Az előtér füve világosabb és mozgalmasabb, az ég pedig hosszú vízszintes húzásokban van megvonva. Helyenként a réteg vékony, és átdereng a vászon szövése. A sávok közötti határok nincsenek megrajzolva, hanem ott keletkeznek, ahol két szín találkozik; rajz a szó szoros értelmében itt szinte nincs.

A miénket a festő kézzel festi meg olajjal vászonra, ecsetvonásról ecsetvonásra, rendelésre, és sohasem nyomat. Mivel minden vászon egyenként készül, a tónusok és a vonások darabonként kissé eltérnek; ezek az apró különbségek a kéz nyomai. A legnehezebb rész az erdő, amelynek sűrűnek és egységesnek kell maradnia anélkül, hogy mélység nélküli, lapos sötét felületté válnék. Híres festmények közül ez azok közé tartozik, amelyek mindenekelőtt türelmet kívánnak a zöldeknél.

A formátum álló, a hangulat nyugodt és kissé titokzatos, ezért a festmény jól illik gyerekszobába, hálószobába, nappaliba vagy előszobába. Világos, meleg fal szolgálja a legjobban, és támogatja a sápadt eget; sötét fal előtt az erdő elveszíti súlyát. Szemmagasságban helyezze el, lágy fényben. Olaj vászon festményként oda való, ahol közelről nézik, hiszen csak közelről mutatja meg a látszólag egységes erdő, hány zöldet hordoz. Mivel a formátum álló, ajtó mellé vagy keskenyebb átjáróba is jól illik.

Tíz méret választható, valamint egyedi méret is, és minden vászon megrendelhető kerettel vagy keret nélkül. A keretet 3D alkalmazásunkban választja ki, ahol léceket és színeket próbálhat ki ezen a motívumon; világos fa léc itt jobban hat, mint a sötét. A művész további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és festészetéről pedig az Edvard Munch blogon írunk.