Egon Schiele – Dr. Hugo Koller arcképe

Dr. Hugo Koller arcképe Egon Schiele 1918-as műve, amelyen egy bécsi orvos mély zöld karosszékben ül, ölében nyitott könyvvel, minden oldalról könyvekkel körülvéve. Az eredeti a bécsi Belvederében található, 4296-os leltári számon; a múzeumi adatlap szerint jelenleg nincs kiállítva. Nálunk kézzel festett olajfestményként készül lenvásznon, tizenhárom méretben vagy egyedi méretre, és a kész mű fényképét szállítás előtt jóváhagyásra elküldjük.

Dr. Hugo Koller arcképe – Egon Schiele

Ki volt dr. Hugo Koller?

A múzeumi adatlap szűkszavú, és úgy adjuk vissza, ahogyan áll: dr. Hugo Koller, született 1868-ban, orvos és fizikus volt, felesége pedig Broncia Koller-Pinell festőnő (1863–1934). Ennyit mond a Belvedere az ábrázolt személyről. Mivel a forrás többet nem mond, mi sem tulajdonítunk neki további foglalkozásokat vagy gyűjtőszenvedélyt; amit erről az emberről ez az oldal tud, azt a múzeumi adatlapból és magából a műből tudja.

Mit mutat a mű?

Egy férfit sötét kékeszöld öltönyben, mellénnyel, fehér gallérral és sötét nyakkendővel, mély zöld karosszékben ülve. Ölében nyitott könyv, amelyet mindkét kezével tart. A kezek ugyanolyan gonddal vannak megfestve, mint az arc: csontosak, kirajzolt erekkel és ujjízületekkel, így majdnem olyan erősen vonzzák a tekintetet, mint a fej. A tekintet maga nem a nézőre irányul, hanem oldalra és kissé lefelé, mintha éppen olvasna, vagy éppen abbahagyta volna. A haj ritka és vöröses, a bajusz rövid. A karosszék alatt vörösesbarna padlófelület húzódik, sötét csíkokkal.

Miért van ennyi könyv a művön?

Mert a könyvek minden oldalról körülveszik az alakot, nem csupán mögötte állnak. Balra kupacokban fekszenek, a lapok metszésével kifelé fordítva, így a lapok világos tömbjei látszanak; jobbra állva sorakoznak, gerincükkel kifelé; a karosszék fölött további kupacok következnek, az alsó szélen pedig még egy sor fut végig. Vörös, szürke, kék és olajzöld felületeik olyan mintát alkotnak, amely az egész felületet összetartja, és a portrénak ritmust ad. Mondjuk ki világosan: a múzeumi adatlap a könyvgyűjtésről semmit sem mond. A könyvek azt mutatják, amit a mű mutat, nem pedig olyan állítást, amelyet a forrás az ábrázoltról tenne.

Hol van a szignó?

Nem az elülső oldalon. A múzeumi adatlap ennél a műnél nem említ szignót a látható oldalon, csak sajátkezű feliratot a hátoldalon, a vakráson: „Egon Schiele, Wien XIII, »Bildnis Dr. K.« 1918”. Tehát a festő bécsi címe, az évszám és a saját maga adta cím – az ábrázolt vezetéknevét egyetlen betűre rövidítve. Ez ezen az oldalon hasznos adat és egyben figyelmeztetés is: aki elöl keres szignót, az adatlap szerint nem talál.

Miért fontos ez a mű?

Mert az 1918-as kései arcképek közé tartozik, vagyis a festő halálának évéből való, és mert azok egyike, amelyeken Schiele nem a test eltorzításával foglalkozik, hanem egy ülő alak józan jelenlétével. Expresszionista festményként szokatlanul nyugodtnak hat: a feszültség nem a testtartásból ered, hanem a mozdulatlan férfi és az őt körülvevő nyugtalan minta viszonyából. Éppen ezt a viszonyt a legnehezebb eltalálni, amikor a művet reprodukálják.

Milyen a vászon és milyen a formátum?

Álló formátum: az adatlap 140,3 x 110 cm-t ad meg, vagyis olyan vásznat, amely nagyjából egynegyeddel magasabb, mint amilyen széles. Az adatlap szerint az eredeti olajjal, vászonra készült; a mi reprodukciónk olajfestékkel, lenvászonra készül, ami a mi hordozóválasztásunk, és nem az eredetiről szóló adat. A kettőt nem keverjük: a fenti táblázatban az eredeti technikájánál vászon áll, a mi kivitelünknél len.

Honnan származik és hol van ma?

A Belvedere ehhez a műhöz tulajdonosi láncot közöl, és úgy adjuk vissza, ahogyan a ház közli: Hugo Koller, Bécs; Rupert és Silvia Koller, Oberwaltersdorf; 1948-ban vásárlás a bécsi Galerie Welztől. A múzeum emellett a proveniencia-kutatás elérhetőségét is megadja. A levéltári anyagban fennmaradt egy 1948-as vásárlási dokumentum „Ankauf von Kunstwerken” címmel, amely öt művet sorol fel leltári számmal, köztük ezt az arcképet 4296 alatt és Klimt egy női arcképét 4286 alatt – a mű tehát csoportosan került a házba, nem egyedül. A kiállításjegyzék 1954-ben kezdődik, és 1968-on, 1990-en, 2006-on, 2011-en, 2017–2018-on és 2018–2019-en át egy 2024-es kiállításig vezet, amelyet Broncia Koller-Pinellnek, vagyis az ábrázolt feleségének szenteltek. A mű ma a Belvederében van, 4296-os leltári számon, és az adatlap szerint jelenleg nincs kiállítva; a ház teljes Schiele-anyagát a Belvedere Egon Schiele-oldala sorolja fel.

Hol a helye ennek az arcképnek Schiele életművében?

A kései arcképek között, közvetlenül A művész feleségének arcképe, Edith Schiele mellett, amely ugyanabban az évben készült, és amelyet ugyanaz a ház őriz. Hogy a festő honnan érkezett, azt az 1910-es két arckép mutatja, Eduard Kosmack arcképe és Herbert Reiner arcképe; az 1917-es Ölelés pedig azt mutatja, mit tett, amikor arcra már nem volt szüksége. A teljes válogatás az Egon Schiele-galériában található, az életéről pedig bővebben az Egon Schieléről szóló cikkünkben olvashat. Schiele Gustav Klimt fiatalabb kortársa volt, és a bécsi szecesszió volt az a közeg, amelyből kilépett; a bécsi expresszionizmus az az irány, amelyet meghatározni segített, és a korszak osztrák művészetét ma is e két néven át olvassuk.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Minden vásznat festőművész fest olajjal, ecsetvonásról ecsetvonásra; nem gépi lenyomatról van szó – az ecset alatt kézzel festett másolat születik, kifejezetten az Ön rendelésére. Ennél a témánál két hely a legnehezebb. Az első a könyvek: ha túl pontosan festik meg őket, tapétává válnak, ha elnagyolják, szétesik a minta, amely a felületet összetartja. A második a kezek, amelyeknek csontosnak és inasnak kell maradniuk, nem pedig esetlenné válniuk. Amikor a mű elkészül, lefényképezzük, és a fotót jóváhagyásra elküldjük, csak azután megy szállításra. Ehhez a műcsaládhoz nincsenek műtermi felvételeink – a művet a műhelyünkben még nem fényképeztük le, és semmit nem távolítottunk el; amikor legközelebb megfestik, lefényképezzük, és a fényképeket felvesszük erre az oldalra. Vászonreprodukcióként fakeretre feszítve, akasztásra készen érkezik.

Melyik méret melyik falra való?

Rövid válasz: kanapé fölé válasszon 110 x 140 cm-t vagy nagyobbat, kisebb falra elég a 70 x 90 cm. Ennél a témánál a 110 x 140 cm-nek külön helye van, mert valamennyi méretünk közül ez áll a legközelebb az eredeti nagyságához, amely 140,3 x 110 cm. Az álló téma másképp viselkedik, mint a fekvő: nem hosszú bútordarabra van szüksége maga alatt, hanem magasságra maga fölött, ezért jól működik ajtó mellett, ablakok között vagy egyedül egy keskeny falon. Ágy fölé a szokásos választás a 120 x 150 cm. A legnagyobb formátumunk 160 x 205 cm, a legkisebb 50 x 65 cm. Nagy léptékű művészi festményként távolságot kíván: az arc, a kezek és a könyvek mintája csak néhány méterről áll össze.

Hogyan rendelhetek egyedi méretet, vakkeretet és keretet?

Ha a tizenhárom méret egyike sem illik a falához, a művet az Ön méretére festjük meg. A vászon fakeretre feszítve érkezik; a 3D-alkalmazásunk kizárólag a keret kiválasztását szolgálja, nem azt, hogy a művet a saját falán mutassa. A keretet külön választja ki, és nem feltétlenül része a rendelésnek.

Hogyan történik a szállítás, és mit garantálunk?

Rendelésre festünk, és az Európai Unió tizenhat országába szállítunk, köztük Németországba, Franciaországba, Olaszországba, Hollandiába és Lengyelországba. Szállítás előtt elküldjük a kész mű fényképét jóváhagyásra; ha az eredménnyel nem elégedett, javítjuk, vagy újra megfestjük. Mivel minden mű külön készül, a gyártási idő a mérettől és a műterem pillanatnyi leterheltségétől függ.

Gyakori kérdések

Hol őrzik az eredetit?

A bécsi Belvederében, 4296-os leltári számon; a múzeumi adatlap szerint jelenleg nincs kiállítva.

Kit ábrázol?

Dr. Hugo Kollert, aki 1868-ban született; a múzeumi adatlap szerint orvos és fizikus.

Mit olvas?

A múzeumi adatlap nem nevezi meg a könyvet. Csak annyi látszik, hogy nyitva van, és mindkét kezével tartja.

Ez nyomat?

Nem. Minden vásznat festőművész fest kézzel, olajjal.

Elöl szignálva van a mű?

A múzeumi adatlap szerint nincs. Csak a hátoldali, vakráson lévő sajátkezű felirat szerepel.

Mekkora az eredeti vászon?

140,3 x 110 cm, tehát álló.

Melyik méretük áll a legközelebb az eredetihez?

A 110 x 140 cm; a tizenhárom közül ez közelíti meg leginkább az eredeti méreteit.

Kérhetek olyan méretet, amely nincs a listán?

Igen, a művet bármilyen kívánt méretben megfestjük.

Hogyan érkezik?

Fakeretre feszítve és védőcsomagolásban; a keret nem kötelező.

Eladó az eredeti?

Nem eladó; a Belvedere közgyűjteményéhez tartozik, és nincs a piacon.

Alkalmas ajándéknak?

Igen; ha nem tudja, melyik méretet válassza, van ajándékutalvány.

• Téma: dr. Hugo Koller zöld karosszékben ül, ölében nyitott könyvvel, könyvekkel körülvéve.
• Eredeti: 1918, olaj vásznon, 140,3 x 110 cm, Belvedere Bécs, ltsz. 4296, jelenleg nincs kiállítva.
• A miénk: kézzel festve, olajjal lenvásznon, 13 méret vagy egyedi méret.
• Érdemes tudni: a múzeumi adatlap szerint a mű csak hátul, a vakráson visel feliratot.