Henri Rousseau – Tigris trópusi viharban

Tigris trópusi viharban (Surprised!) – Henri Rousseau

Tigris trópusi viharban Henri Rousseau 1891-es vászna, amelyen egy tigris lapul a magas fűben, miközben a vihar minden levelet ugyanabba az irányba hajlít. Az eredeti a londoni National Galleryben van, NG6421 leltári számon, azon a címen, amelyet maga a festő adott neki: Surprised! Nálunk kézzel festett reprodukcióként készül, olajjal, vásznon, nyolc méretben 70 x 60 cm-től 200 x 160 cm-ig, vagy az Ön által megadott méretben. A feladás előtt felvételt küldünk a kész vászonról jóváhagyásra.

Mi látható a vásznon?

A fekvő vászon a széléig tele van növényzettel. A tigris a bal harmadban, alacsonyan helyezkedik el, háta ívben megfeszül, szája nyitva, csíkjai pedig a körülötte álló fű csíkjaira felelnek. Az állat fölött a lombozat éppen csak annyira nyílik szét, hogy a jobb felső sarokban villám villanjon fel: ez az egyetlen világos pont az egyébként zárt jelenetben. Légtávlat nincs: a hátul álló levelek ugyanolyan élesek, mint az elöl levők, ezért a sűrű falként olvasható, nem mélységként. A festék síkokban áll, lágy átmenetek nélkül, és éppen ez a síkszerűség adja a feszültséget. Hogy mire vadászik a tigris, nincs megfestve; a londoni leírás figyelmeztet, hogy a fű fölötti sötétebb foltok jobbra egy később eltakart zsákmány nyomai lehetnek.

Látott valaha Rousseau dzsungelt?

Nem látott. Szinte mindenki ezt kérdezi a mű előtt, és a válasz dokumentált: a londoni galéria leírása szerint Rousseau dzsungelei teljes egészében kitaláltak, hiszen a festő soha nem hagyta el Franciaországot. 1863-tól négy évet szolgált a hadseregben, az az állítása pedig, hogy egy francia expedícióval Mexikóban járt, megalapozatlan. A növényeket a párizsi botanikus kertben, a Jardin des Plantes-ban tanulmányozta, ahol a trópusi fajok mellett egészen hétköznapi szobanövények is nőttek; mindkettőt ugyanazzal a pontossággal festette meg, és mindkettő ugyanarra a vászonra került. Ugyanebben a kertben működött egy lepusztult állatkert oroszlánokkal, tigrisekkel és jaguárokkal. Az itt látható tigris tehát összerakott alak: részben a valóban látott állatokból, részben folyóiratok illusztrációiból, részben egy házi macska megfigyeléséből. Ezért botanikailag pontos ez a dzsungel a részleteiben, és lehetetlen az egészében.

Hogyan van megfestve a trópusi vihar?

A vihar nem háttéreseményként van megfestve, hanem hálóként minden más fölött. Amikor a lombozat és az állat elkészült, Rousseau az egész felületen átlós, félig áttetsző ezüstszürke sávokat húzott végig, amelyek a trópusi esőt jelentik. Az eső ezért a levelek fölött fekszik, nem alattuk, vonásai pedig rímelnek a tigris csíkjaira és a hosszú fűszálakra. Minden ág és szál ugyanabba az irányba dől, ez a szél egyetlen jele; az ég szinte teljesen takarásban van. A mélységet egyedül a levelek mérete és a lombsíkok egymásra csúszása hordozza, soha nem a fény. A naiv művészet leírásában gyakran szerepel az ügyetlenség, itt azonban a munka sorrendje pontosan végiggondolt: előbb a jelenet, aztán az időjárás fölötte.

Miért fontos ez a mű?

Ez az első a mintegy húsz dzsungeljelenet közül, amelyet Rousseau életében megfestett, és kiindulópontja annak a motívumnak, amelyről ma a legismertebb. 1891-ben a párizsi Függetlenek Szalonjában állították ki: ezt a tárlatot 1884-ben alapították a zsűri nélkül, díj nélkül jelszóval, ezért fogadhatott be olyan festőket is, akiket a hivatalos szalon elutasított volna. Rousseau autodidakta volt, és a munkáját teljesen komolyan vette, miközben a kritika évekig gúnyolta. Aki látni szeretné, hová jutott a motívum egy évtizeddel később, nézze meg Az egyenlítői dzsungel című vásznat, ahol már nem egyetlen állat tartja a jelenetet, hanem csak a lombozat és a fény.

Mit jelent ez a mű?

A jelenet feszültsége abban áll, amit nem tudunk meg. A londoni leírás nyitva hagyja a kérdést: a tigris meglapulhat a villám elől, de lehet, hogy zsákmányra les. A Surprised! cím meglepetést nevez meg, azt viszont nem mondja meg, ki lepődik meg – az állat, a zsákmánya, vagy a néző, aki közvetlenül előtte áll. A vásznat munka közben átdolgozták, ami a mérlegelés nyoma, nem a sietségé. Ez a nyitottság az oka, hogy a mű megmarad az emlékezetben; az a művészi festmény, amely a saját kérdését végig megválaszolja, az első pillantás után kimerül. Ugyanilyen feszült találkozást mutat Az éhes oroszlán ráveti magát az antilopra.

Hol volt a mű, mielőtt London megvásárolta?

A londoni galéria leírása két állomást nevez meg, és ez a dokumentum az egyetlen forrás, amelyre itt hivatkozunk. Az első az 1891-es Függetlenek Szalonja, ahol a vászon először került a nyilvánosság elé. A második a vásárlás: a galéria 1972-ben, Walter H. Annenberg jelentős adományának segítségével vette meg a művet, és az NG6421 számot adta neki. Hogy a két évszám között mi történt vele, az általunk olvasott leírásban nem szerepel, ezért nem is írjuk le: az üresen hagyott hely többet ér a feltételezésnél.

Ugyanaz a mű a Surprised! és a Tigris trópusi viharban?

Igen, egyetlen vászonról van szó, két címmel. Londonban Surprised! néven szerepel, ezt a címet a festő adta; a leíró cím, Tigris trópusi viharban, később állandósult, és a katalógusokban, valamint nálunk ezen fut a mű. Nem tévesztendő össze kínálatunk többi dzsungeljelenetével: a Tigris támadta felderítők későbbi támadásjelenet, A tigrimacska pedig kisebb, egyetlen állatot mutató mű. Ugyanennek az erdei motívumnak egy kései változatát, a lombok közötti vízesést, a chicagói Art Institute őrzi (ltsz. 1926.262, 1910, 116,2 x 150,2 cm).

Hogyan készül nálunk az Ön vászna?

A vászon csak az Ön megrendelése után indul, és szlovéniai műhelyünkben készül. Az olajat rétegekben visszük fel, hogy az eső hálója legyen az utolsó, ugyanabban a sorrendben, mint az eredetin; ezért sem nyomtatható ez a motívum, és ezért nem egyezik meg soha két kivitelezés teljesen. Nem nyomtatunk, és gépi felvitelt sem használunk. A vásznat fa vakkeretre feszítjük, akasztásra készen érkezik. A csomagolás előtt felvételt készítünk a műről, és azt jóváhagyásra elküldjük; csak ezután indul útnak. A festő teljes kínálata a Henri Rousseau galériában található, munkásságának hátterét pedig a festőről szóló írásunk mutatja be.

Melyik méret melyik falra való?

Nappaliba a szokásos választás a 120 x 100 cm. Ez a fekvő motívum szélességet kíván: 90 x 70 cm alatt az eső hálója és az apró levelek összeolvadnak, ezért a kisebb méreteket keskeny falakra és folyosókra ajánljuk. Nyolc méret érhető el: 70 x 60, 90 x 70, 100 x 80, 120 x 100, 140 x 110, 162 x 130, 180 x 140 és 200 x 160 cm. A 162 x 130 cm-es méret azért érdekes, mert megfelel az eredeti méretének, ahogyan azt a londoni leírás megadja, egész centiméterre kerekítve. Kanapé fölött a mű a bútor szélességének körülbelül kétharmadát foglalja el, ágy fölött maradjon keskenyebb a fejtámlánál.

Hogyan rendelek egyedi méretet, vakkeretet és keretet?

Egyedi méretet az egyedi rendelés oldalán kérhet, ahol megadja a kívánt szélességet és magasságot. Az eredeti oldalaránya ennél a motívumnál fontos: ha erősen megváltoztatja, a tigris a szélre kerül, ezért nem szabványos méretnél azt javasoljuk, hogy az arányt tartsuk meg, és csak a nagyságot változtassuk. A vászon mindig fa vakkeretre van feszítve. A keret nincs benne az árban, azt külön választja ki; keret nélkül a mű az érkezés pillanatában akasztható.

Hogyan történik a szállítás, és mit vállalunk?

Szlovéniába, Horvátországba, Olaszországba, Ausztriába, Magyarországra és Németországba szállítunk. A vászon mérettől függően kemény hengerbe csavarva vagy vakkeretre feszítve utazik, mindig védőcsomagolásban. Vállaljuk, hogy minden mű kézzel készül, és hogy a kész munkáról készült felvételt a feladás előtt látni fogja; ha azon valami nem felel meg, a műhely elhagyása előtt javítjuk. Ennek a festőnek a tiszta színei és sík foltjai vásárlóink szerint a legnagyobb méretben is nyugodtan hatnak a térben.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

A londoni National Galleryben, NG6421 leltári számon. A leírás 1891-et, dublírozás nélküli olaj-vászon technikát és 129,8 x 161,9 cm-es méretet ad meg.

Vadász a tigris vagy zsákmány?

A galéria leírása mindkét olvasatot nyitva hagyja: az állat meglapulhat a villám elől, de leshet is. Másik állat nincs a vásznon, amely eldöntené a kérdést.

Miért van a műnek két neve?

Mert a festő a Surprised! címet adta neki, a leíró név pedig később jött. Nálunk ugyanaz a motívum mindkét néven megtalálható.

Nyomat ez?

Nem. Minden mű olaj vásznon, kézzel, megrendelésre készül. A kézzel festett másolat már tapintásra elkülönül a nyomattól, mert a festék a felületen áll.

Melyik méretet válasszam?

Nappaliba 120 x 100 cm vagy nagyobb, keskeny falra 90 x 70 cm. Három méternél szélesebb falon a motívum a legnagyobb méretet is jól bírja.

Kérhetek a listán nem szereplő méretet?

Igen. Az egyedi méretnek nincs felára. Azt javasoljuk, hogy az eredeti oldalarányát tartsa meg.

Hogyan érkezik a mű?

Hengerbe csavarva vagy vakkeretre feszítve, követhető küldeményként. A készítési idő a mérettől függ, és a megrendeléskor visszaigazoljuk.

Mit mond a mű egyetlen mondatban?

Hogy egy botanikus kertből, egy állatkertből és néhány folyóiratból összerakható olyan dzsungel, amelyet soha senki nem látott, és hogy éppen ezért izgalmasabb a valódinál.

Eladó az eredeti?

Nem. Londoni közgyűjteményben van, és nincs a piacon; értéket nem adunk meg, mert nincs rá forrásunk.

Milyen magasra akasszam?

A vászon közepe körülbelül 145 cm-re a padlótól, ez az álló néző szemmagassága. Kanapé fölött hagyjon 20-25 cm-t a támla és az alsó él között.

Alkalmas ajándéknak?

Az állatos motívum gyakori ajándékválasztás. Ha a döntést inkább a megajándékozottra bízná, rendelkezésre áll az ajándékutalvány.

• Motívum: tigris a magas fűben trópusi viharban, villám a jobb felső sarokban, eső hálóként az egész felületen
• Eredeti: 1891, olaj dublírozatlan vásznon, 129,8 x 161,9 cm, londoni National Gallery, ltsz. NG6421
• A mi kivitelezésünk: kézzel festve olajjal, nyolc méret 70 x 60-tól 200 x 160 cm-ig vagy egyedi méret, felvétel jóváhagyásra a feladás előtt
• Érdemes tudni: a festő soha nem hagyta el Franciaországot – ez a dzsungel szobanövényekből, botanikus kertből és illusztrációkból állt össze