Paul Gauguin – Breton lányok tánca, Pont-Aven

Paul Gauguin – Breton lányok tánca, Pont-Aven – kézzel festett vászonfestmény

Három lány bretagne-i ruhában és fehér főkötőben fogja egymás kezét egy alacsony kőfal előtt; mögöttük learatott gabona kupacai és a falu tetői. A vászon 1888 júniusában készült Pont-Avenben, olaj vásznon, 73 × 92,7 cm, és a washingtoni National Gallery of Art őrzi 1983.1.19 leltári számon (Paul Mellon és felesége gyűjteménye). Nálunk ez a tánc ecset alatt születik újra: kézzel festett vászonfestmény, olaj vásznon, nyomat nélkül. A múzeum a méretet magasság szorozva szélességgel adja meg.

Gavotte, és ő maga nevezte így

A tánc nem kitalált és nem is általánosan „népi”: Gauguin maga nevezte gavotte-nak, régi francia körtáncnak. Apró, de döntő adat, mert azt mondja, hogy a jelenet nem a paraszti vidámság díszes képe, hanem egy pontosan meghatározott szokás. Az alakok a háttérhez képest szándékosan túl nagyok – a fal és a kévék alacsonyak, a lányok föléjük magasodnak, így a tánc szertartásosnak és lassúnak hat, nem féktelennek.

Miért éppen Pont-Aven

Gauguin 1888 januárjában költözött Bretagne-ba, és az ok nem volt romantikus: Pont-Avenben olcsóbb volt az élet, a falu ugyanakkor megőrizte saját nyelvét, viseletét és szokásait. Olyan helyet keresett tehát, ahol kevés pénzből megélt, és mégis talált valamit, ami nem párizsi. Ugyanez a számítás ismétlődik majd Tahitin, csak ez itt egy jó gyalogútra volt a vasúttól.

A festmény útja egy évszázadon át

A mű gyorsan elhagyta a festő kezét: 1888 novemberében megvásárolta a párizsi Boussod, Valadon et Cie. ház, majd 1889 szeptemberében továbbadta. Később Ambroise Vollard műkereskedőnél volt, az ötvenes években William A. Cargill skót gyűjtőnél, végül Paul Mellon számára vásárolták meg, aki 1983-ban a washingtoni galériának ajándékozta. Szokatlanul sűrű lánc ez egy olyan képnél, amely akkor készült, amikor Gauguin még nem volt híres.

Kézzel festett reprodukció az otthonába

A szöveg fölött ennek a témának a műhelyünkben készült felvételei láthatók. Nyolc méretben festjük; az eredetihez a 93 × 74 cm áll a legközelebb, szélesebb falra pedig gyakran a 120 × 100 cm kerül. A jelenet világos és fekvő formátumú, ezért jól hat komód vagy ágy fölött. Ugyanabból a faluból és csaknem ugyanabból az időből való A sárga Krisztus – ugyanaz a Bretagne, de szent jelenet a falusi helyett; A hullámokban ugyanazt a partot mutatja egyetlen meztelen alakkal, A zöld Krisztus pedig a bretagne-i jámborságot a tenger mellett.

• Téma: Breton lányok tánca, Pont-Aven, Paul Gauguin, 1888
• Technika: kézzel festett vászonfestmény, olaj vásznon, reprodukció – soha nem nyomat
• Eredeti: 92,7 × 73 cm, National Gallery of Art, Washington, ltsz. 1983.1.19, Paul Mellon gyűjteménye
• Érdekesség: a festményen látható tánc gavotte – így nevezte maga Gauguin