Edvard Munch – Hamu

Hamu

Hamu Edvard Munch 1895-ben készült festménye, amelyet NG.M.00809 leltári számon az oslói Nemzeti Múzeum (Nasjonalmuseet) őriz. Az eredeti olajjal vászonra készült, és 141 x 120.5 cm nagyságú. Egy erdő szélén nő áll, kezével a feje mögött, a lábánál pedig férfi kuporog, olyan mélyre hajolva, hogy sötét tömeggé válik.

A nő a középtől jobbra áll, és egyenesen a néző felé fordul. Haja hosszú, kibontott és gesztenyevörös, mindkét vállára ráomlik. Mindkét karját felemeli, keze a feje mögött, könyöke szélesre tárva. Hosszú fehér alsóruhát visel, amely elöl nyitva lóg, és alatta vörös fűzőt enged látni; ez a vörös sáv a vászon legerősebb színe. Arca sápadt és mozdulatlan, szeme tágra nyílt. Az ő alakja az egyetlen világos forma a vásznon, és azonnal magára vonja a tekintetet. A tartása különös: a fej mögé emelt kéz egyszerre a kétségbeesés és a feltárulkozás mozdulata. A két alak együtt egy átlót rajzol a vászon bal alsó sarkától a jobb felső felé.

A bal alsó sarokban kuporog a férfi, olyan mélyre hajolva, hogy csak egy keskeny sáv sápadt arc és a sötét haja marad látható; minden más egyetlen fekete felület. Teljesen elfordul. Kettejük között és alattuk az előteret halvány szürkésfehér és rózsás kövek alkotják. Mögöttük sűrű erdő emelkedik függőleges törzsekből, sötétbarna és szürke tónusokban, csaknem feketésbarna alapon, balra pedig tompa zöld sáv fut. A jobb alsó sarokban okkeres folt ül, a bal szélen pedig festett sáv húzódik, mint egy belső keret. A kövek világos sávja vízszintesen választja el az erdőt az előtértől.

A mű az Élet frízéhez tartozik, és annak legközvetlenebb jelenetei közé számít. Az az olvasat, hogy ez a szerelmi találkozás utáni pillanat, ismétlődik a szakirodalomban, és a két alak testtartásából következik: az egyik nyitott és felénk fordul, a másik zárt és önmagába hajlik. Ez bevett értelmezés, nem múzeumi adat; ami nem vitatott, az az elrendezés, hiszen az alakok nem érintkeznek és nem néznek egymásra.

A festék széles, lágy felületekben van felhordva, az erdő pedig hosszú függőleges vonásokban, amelyeket Munch nem takart el. A fehér ruha az egyetlen sűrűbb felhordású rész, ezért fizikailag is kiemelkedik. Kontúrok alig vannak; az alakok pusztán tónussal válnak el a háttértől. A szélek mentén a festék vékony, és átüt a vászon szövése. A vörös fűző csak néhány négyzetcentiméter, mégis az egész jelenet arra fut ki.

Minden megrendelés kézzel festett festmény reprodukció, amelyet a festő olajjal vászonra, vonásról vonásra készít el, és soha nem nyomtatunk. Mivel minden vászon külön születik, kettő soha nem egyezik a részletekig; a felhordás apró eltérései a kéz jelei, nem hibák. A híres festmények közül ez az erdő sötétje miatt igényes, amelynek mélynek kell maradnia, és nem szabad laposan feketévé válnia.

A formátum csaknem négyzetes, és a kompozíció az alsó felében nehéz, ezért a mű olyan falat kíván, amely fölött van egy kis levegő. Jól érvényesül dolgozószobában, könyvtárban vagy hosszabb folyosón; hálószobába a jelenet túl sötét. Mivel a háttér csaknem fekete, világos falat kér – fehéret, zabszínt vagy világosszürkét -, amely megnyitja a sötét tömeget; sötét falon az erdő elvész. A fény legyen meleg és irányított, hogy a fehér ruha és a vörös fűző felragyogjon. Sötét fa és természetes szövetek mellett a jelenet komolysága jobban érvényesül, mint fényes felületek között.

Tíz méret közül lehet választani, ezen felül egyedi méret is kérhető, és minden vászon megrendelhető kerettel vagy anélkül. A festő további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és festészetéről pedig az Edvard Munch blogon írunk.