Edvard Munch – Friedrich Nietzsche

Friedrich Nietzsche

Edvard Munch Friedrich Nietzsche című műve 1906-ban készült olajfestmény vásznon, amelyet TG 292 leltári számon a stockholmi Thiel Galéria (Thielska Galleriet) őriz. Az eredeti 160 x 201 cm nagyságú. A jelenet a filozófus álló portréja, széles, nyitott táj előtt, sávos sárga ég alatt.

Nietzsche a középvonaltól jobbra áll, háromnegyed profilban balra fordulva, és a vászon teljes jobb felét elfoglalja. Kissé előredől, kezét maga előtt összekulcsolja egy alacsony korláton, amely a jelenet alsó részén fut keresztül. Sötétkékesfekete kabátot, fehér gallérú inget és sötét nyakkendőt visel.

Az arc a mű legkidolgozottabb része. A homlok magas és barázdált, a szemöldök nehéz, a szem árnyékban és lefelé fordul. Az orr alatt nagy szürke bajusz terül szét, a szájra hull, és szinte eltakarja. A haj szürkéskék és hátrafésült. A bőr halvány, kék és lila árnyékokkal; az arc nem lágyan mintázott, hanem széles síkokból épül fel.

Az ég a felső harmadot tölti ki, és széles, hullámzó sávokban van megfestve halványsárgából, krémből és mályvából. A sávok nem olvadnak össze, hanem egymás mellett futnak széltől szélig. Munch ugyanezt az égszalagot más műveiben is használta ezekben az években; itt világos, nem fenyegető.

Az ég alatt völgy terül el kékben és zöldben, rajta folyó vagy út kanyarog. A középvonaltól balra, egy emelkedőn, kicsi kék épület áll torony körvonalával, a bal szélen pedig sárga torony emelkedik. A bal alsó sarokban lilásbarna átló, út vagy fal, vezeti a tekintetet fölfelé az alakhoz. Jobbra lent a festő szignója és a Weimar szó áll.

A festékréteg vékony és széles. A festék nagy síkokban fekszik, helyenként olyan takarékosan, hogy átüt a vászon szövése. A körvonalakat kék vonal húzza meg, amely látható marad, és nem tűnik el a szín alatt. Semmi nincs elsimítva: a mű síkokból és vonalakból épül, nem átmenetekből.

Munch soha nem találkozott Nietzschével; a filozófus 1900-ban halt meg, a portré pedig hat évvel később készült fényképek alapján, Ernest Thiel gyűjtő megrendelésére. Ez magyarázza, miért nem élő modell utáni tanulmánynak hat az arc, hanem jelnek.

Az ég sávjai ugyanezt a szándékot szolgálják: nem időjárást ábrázolnak, hanem a gondolkodás terét, amelyben az alak áll, és ugyanaz a sávos ég tér vissza a korszak több művében is, mindannyiszor más hangulattal.

A felépítés három egymásnak feszülő irányon nyugszik: a jobb oldali alak függőlegesén, az ég vízszintes sávjain és a völgy átlóján. A filozófus e táj szélén áll, nem benne; az előtte lévő korlát elválasztja attól a tértől, amely mögötte nyílik. A portré ezért nem találkozás, hanem egy lefelé néző ember képmása, miközben a háta mögött világ tárul fel.

A mi kivitelünk kézzel festett olajfestmény vásznon, ecsetvonásról ecsetvonásra, és soha nem nyomtatott. Mivel minden vászon külön, megrendelésre készül, kettő sosem egyezik az utolsó részletig; a felhordás apró eltérései az emberi kéz jelei, nem hibák. Ebben a festmény reprodukcióban a legnehezebb rész az arc, amely néhány széles síkból épül; ha túlságosan meglágyítják, a portré elveszíti élét, és csak egy bajuszos öregúr marad.

A formátum álló és nagy, a jelenet világos, ezért magas falat és némi távolságot kíván, hogy az alak mögötti táj egyáltalán kinyíljon. Jól működik dolgozószobában, könyvtárszobában vagy irodában, kevésbé hálószobában. A fal legyen nyugodt és világos; a sárga ég meleg alapon kimosódik. Szemmagasságban akassza fel, egyenletes és semleges fény mellett.

Tíz méret választható 40 x 50 cm-től 205 x 249 cm-ig, ezen felül egyedi méret is; minden vászon kerettel vagy keret nélkül rendelhető. A festő további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és munkásságáról pedig az Edvard Munch blogon írunk.