Edvard Munch – Elválás

Elválás

Edvard Munch Elválás című festménye 1894-ben készült, olaj, vászon, és az oslói Munch Múzeum (Munchmuseet) őrzi MM.M.00884 leltári számon. Az eredeti 150 x 115 cm nagyságú, fekvő formátumú. A jelenet part: hosszú fehér ruhás nő távozik balra, hosszú aranysárga haja pedig vízszintesen húzódik végig az egész vásznon a jobb oldali férfiig.

A nőt oldalnézetben, elfordulva látjuk; arcát alig vesszük ki, teste pedig egyetlen világos felületként adott, amely az alsó szél felé feloldódik. Jobbra sötétkék kabátos férfi áll, lehajtott fejjel, sápadt és beesett arccal, egyik keze a teste mellett lóg. Közöttük a part elkanyarodik egy kis fehér ház mellett, balra narancsszínű nap függ alacsonyan a víz fölött, a férfi mellett pedig piros levelű növény kúszik felfelé. A fű zöld és kékeszöld, a tenger sima és világosabb az égnél. A jelenet kettéválik: a bal fele nyitott és világos, a jobb zárt és sötét, közöttük pedig üres fű, amelyen csak a hajszalag fut át. Semmi más nem köti össze őket.

A mű Munch Élet frízé című ciklusához tartozik. Ami a két alakot összeköti, nem tekintet és nem érintés, hanem az a hajszalag: a nő már távozik, haja mégis eléri a férfit, mint egy kötelék, amely még nincs egészen elvágva. A mellette lévő piros leveleket és a kabátján lefutó piros nyomot gyakran sebre utaló jelként olvassák; ez értelmezés, és nem olyasmi, amit a festő leírt volna. Az Élet frízét Munch több évtizeden át állította össze, és olyan jelenetsorként értette, amely a szerelemről, a szorongásról és a halálról szól, és együtt olvasható.

A festék vékonyan és széles, lágy felületekben van felhordva, kidolgozott rajz nélkül. A haj egyetlen hosszú vonás, amely jobbra elvékonyodik és szétágazik. A nő körvonala nem vonalban végződik, hanem elmosódik a fűben, így az alak úgy fest, mintha már oldódnék. Helyenként a réteg olyan vékony, hogy átdereng a vászon szövése. A paletta fehérre, aranysárgára, sötétkékre és zöldre szűkül; az egyetlen meleg hangsúly a nap, a haj és a piros levelek, és éppen ez a három hordozza az egész jelentést. A hideg és a meleg aránya adja a jelenet feszültségét: a kevés meleg felület elszórtan áll a nagy hideg mezők között, és éppen ezért hat mindegyik hangsúlyosnak. A nap alacsonyan áll, ami a jelenetet estére vagy kora reggelre teszi, de a festő ezt sem mondja ki.

A miénket a festő kézzel festi meg olajjal vászonra, ecsetvonásról ecsetvonásra, rendelésre, és sohasem nyomat. Mivel minden vászon egyenként készül, a tónusok és a vonások darabonként kissé eltérnek; ezek az apró különbségek a kéz nyomai. A legnehezebb rész a haj, amelynek egyetlen folyamatos vonásnak kell maradnia, nem pedig különálló tincsek sorává válnia. Műalkotás vászonra ez a motívum mindenekelőtt biztos kezet kíván a hosszú vízszintes mentén.

A formátum fekvő, a jelenet csendes, ezért a festmény jól illik hálószobába, nappaliba vagy folyosóra, ahol elég hely van ahhoz, hogy a haj hosszú vízszintese kibontakozzék. Világos, csendes fal szolgálja a legjobban; mintás fal előtt a lágy átmenetek elvesznek. Szemmagasságban helyezze el, lágy, egyenletes fényben. Kézzel festett vászonfestményként egyedül érvényesül a legjobban, hiszen az egész szerkezet egy irányba van állítva, és nem tűri meg a szomszédot, amely visszahúzná.

Tíz méret választható, valamint egyedi méret is, és minden vászon megrendelhető kerettel vagy keret nélkül. A keretet 3D alkalmazásunkban választja ki, ahol léceket és színeket próbálhat ki ezen a motívumon; keskeny világos léc nem szakítja meg a vízszintest. A művész további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és festészetéről pedig az Edvard Munch blogon írunk.