Edvard Munch – A vadállat

A vadállat

A vadállat Edvard Munch 1901-ben készült festménye, amelyet KA 18,1965 leltári számon a hannoveri Sprengel Museum őriz. Az eredeti olajjal vászonra készült, és 63,5 x 94,5 cm nagyságú. Egy nő ül, egyenesen a néző felé fordulva, hosszú sötét haja mindkét vállára omlik.

Az alak csaknem a vászon teljes magasságát kitölti, és közelről látjuk. Egyenesen ül, csípőn alul meztelenül, kezét mélyen, az öle közelében tartja. A haj sötétbarna, csaknem fekete, és nehéz tömegekben hullik a test két oldalán, a derekán túl. Az arc sápadt, rózsás arccal, sötét szemöldökkel és zöldes árnyékkal a szem alatt; a száj kicsi és zárt, a tekintet egyenesen kifelé és kissé a bal keze felé irányul.

A testet meleg krém, sárga, rózsaszín és narancs tónusokban festette meg széles vonásokkal, oldalt zöldesszürkével árnyékolva. A háttér nem szoba, hanem színfelületek elrendezése: a bal felső sarokban mustárolív felület, a középtől balra sötét kékeszöld, jobbra kék és türkiz függőleges vonásokban. A jobb felső sarokban íves vörös vonal fut, a vászon egyetlen nem alakos jele. Bal alul szürkéskék folt ül. A jobb alsó sarokban vörösesbarna aláírás található. A háttérnek nincs se padlója, se fala, ezért az alak a szín előtt lebeg, nem pedig térben ül. A haj sötét keretként zárja közre a világos testet mindkét oldalról.

A múzeumi bejegyzés ülő aktként tartja nyilván a művet, míg a mi polcunk és a szakirodalom java A vadállat néven adja; mindkét név ugyanarra a festményre vonatkozik, és megbízhatóan a leltári szám azonosítja. A datálás sem teljesen rögzült: a mi adatlapunk 1901-et ad meg, a múzeumi bejegyzés viszont egy évvel későbbre, 1902-re helyezi. Munch ezekben az években ülő aktok sorát festette, amelyeken a hátteret mint teret elhagyta, és helyette színfelületként használta. Ez a megoldás a késői évek felé egyre erősödött nála, és a mostani festmény ennek a fordulatnak korai példája.

A festék gyorsan és széles lendületekkel van felhordva, amelyeket nem rejt el; helyenként átüt a vászon szövése. A haj hosszú vonásokkal készül a fejtetőtől lefelé, a test pedig egyenesebb, csaknem vízszintes vonásokkal, amelyek lágyságot adnak neki. Kontúrok alig vannak; a formák a bőr melegének és a háttér hidegének különbségéből születnek. A jobb felső íves vörös vonal az egyetlen élesen meghúzott jel a festményen. A vászon keskeny formátuma az alakot a széléig szorítja.

A mi olajfestmény-reprodukciónk kézzel festett olajfestmény vásznon, vonásról vonásra, és soha nem nyomtatjuk. Mivel minden vászon kifejezetten a megrendelésre születik, kettő soha nem egyezik a részletekig; a felhordás apró eltérései a kéz jelei, nem hibák. Ez a motívum a bőrben igényes, ahol a sárgának kemény átmenet nélkül kell a rózsaszínbe futnia.

A formátum álló és keskeny, ezért a mű keskenyebb falon, fülkében vagy ajtó mellett érvényesül jól, ahol üres tér veszi körül. Mivel a bőr meleg, a háttér pedig hideg, semleges falat kíván – fehéret, világosszürkét vagy homokszínt -, amely egyik oldalt sem ismétli meg. Szemmagasságba akassza, mert a jelenet közvetlen tekintetre épül. A fény legyen egyenletes és meleg; a hideg fény elveszi a test sárgáját, és a szürkébe tolja. Mivel akt a téma, olyan helyre érdemes akasztani, ahol a néző maga dönt úgy, hogy odaáll elé. A meleg fa és a semleges textilek mellett a bőr színei nyugodtabban szólnak, mint erős színek között.

Tíz méret közül lehet választani, ezen felül egyedi méret is kérhető, és minden vászon megrendelhető kerettel vagy anélkül. A festő további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és festészetéről pedig az Edvard Munch blogon írunk.