Egon Schiele – A művész feleségének arcképe, Edith Schiele (ülve)

A művész feleségének portréja, Edith Schiele Egon Schiele 1918-as műve, amelyen felesége szemből ül, ölében összekulcsolt kézzel, kék blúzban fehér csipkegallérral és bő, világos szoknyában. Az eredeti a bécsi Belvederében van, 1991-es leltári számon; a múzeumi adatlap szerint jelenleg nincs kiállítva. Nálunk kézzel festett olajmunkaként készül lenvásznon, tizenhárom méretben vagy egyedi méretre, és a szállítás előtt jóváhagyásra elküldjük a kész mű fotóját.

A művész feleségének portréja, Edith Schiele – Egon Schiele

Ki volt Edith Schiele?

A festő felesége. 1915-ben házasodtak össze, a portré három évvel később készült. A Belvedere adatlapja a művész egyik barátját is idézi a fiatal párról: „Egy este Schielét meghívták a feleségével. Az asszonyt teljesen elrejtette kócos szőke haja és egy félénk tartózkodás.” Az adatlap hozzáteszi, hogy Schiele rendkívül érzékeny tekintettel festette meg a feleségét. Róla többet az adatlap nem közöl, ezért mi sem teszünk hozzá.

Mit mutat a mű?

Ülő nőt, egyenesen a néző felé fordulva, ölében összekulcsolt kézzel. Fent kék blúz fehér csipkegallérral és keskeny fekete szalaggal; lent bő, világos szoknya, háromszögbe kinyílva, apró színes ecsetvonásokkal beborítva. A háttér sötétzöld, kék, okker és narancs pettyekkel átszőve, így az alak kiemelkedik anélkül, hogy mögötte tér keletkezne. A szegély alól barna cipők kandikálnak ki. A szignó balra lent áll.

Miért festették át a ruhát?

Mert a múzeum kérte. Az adatlap ezt nyíltan kimondja: ez volt Schiele első festménye, amelyet múzeum vásárolt meg, ám a ház akkori igazgatójának — a ház akkor Österreichische Staatsgalerie néven működött — túlságosan „iparművészetinek” és túl élénknek tűnt, mire Schiele Edith ruháját visszafogottabb tónusokban dolgozta át. Ez nem értelmezés, hanem a múzeum önmagáról szóló feljegyzése, és éppen ezért adjuk vissza úgy, ahogy áll.

Mit mutatott a 2018-as technikai vizsgálat?

Az eredeti változatot. Az adatlap rögzíti, hogy a mű 2018-as technikai vizsgálata felszínre hozta a ruha első állapotát, hogy ezt az eredeti változatot rekonstruálták, és hogy a végleges változat mellett bemutatják. Ugyanez az adatlap a lelőhelynél azt írja, hogy a mű jelenleg nincs kiállítva; a két adatot nem hangoljuk össze, és egyiket sem hagyjuk el. A mi reprodukciónk a végleges változat alapján készül — a visszafogott szoknyájú változat alapján, amely ezen az oldalon látható —, nem az első állapot rekonstrukciója alapján.

Miért fontos ez a mű?

Mert ez volt az első. Az adatlap Schiele első olyan műveként nevezi meg, amelyet múzeum szerzett meg — vagyis az a pillanat, amikor a festő a magángyűjteményekből egy közintézménybe lépett át. 1918-ban történt, halálának évében. Expresszionista festményként azért szokatlan, mert egyszerre magánügy és hivatalos ügy: a modell a festő felesége, a vásárló az állami galéria. A két szerep ugyanabban a vásznon találkozik, és a mű egyiktől sem szabadul.

Milyen a vászon, és hol van a szignó?

Álló formátum: az adatlap 139,8 x 109,8 cm-t ad meg, vagyis nagyjából egynegyeddel magasabb vásznat, mint amilyen széles. A szignó balra lent áll, „EGON / SCHIELE / 1918” alakban. Az adatlap egy második feliratot is közöl, a hátoldalon a vakkereten: „Egon Schiele, Wien XIII, Bildnis E. Sch. 1918” — vagyis a festő címe, a mű saját elnevezése és az évszám. Ez a kettős jelölés ezen az oldalon hasznos adat: azt mondja, hogy a mű hátulról is felirattal hagyta el a műtermet.

Honnan származik, és hol van ma?

A múzeum gyarapodási bejegyzése rövid: 1918-ban vásárlás a bécsi Kunsthandlung Gustav Nebehaytól. Ezt a múzeumi adatlapról vesszük át, és neki is tulajdonítjuk; ezen az oldalon nincs régebbi eredetszöveg, amelyet változatlanul lehetne átvenni. A kiállításjegyzék már 1921-ben kezdődik az 1918–1921-es új szerzemények tárlatával — vagyis a mű a vásárlástól számított három éven belül közönség elé került, ami egy a festő halálának évében megvásárolt munkánál nem magától értetődő. 1929-ben a Belvedere Orangerie-jében működő Moderne Galerie mutatta be, majd 1954-ben, 1968-ban és 1990-ben is szerepelt, egészen a 2011-es nagy Schiele-kiállításig. Egy olyan műnél, amely az adatlap szerint jelenleg nincs kiállítva, ez a sor arról tanúskodik, hogy a raktár nem a feledés helye, hanem a forgás egyik állomása. Ezek között van egy 2003-as kiállítás Franz Martin Haberditzlről, a ház egyik igazgatójáról, akit Schiele szintén megfestett, és akit külön is kínálunk. A mű ma a Belvederében van, 1991-es leltári számon, és az adatlap szerint jelenleg nincs kiállítva; a ház teljes Schiele-anyagát a Belvedere Egon Schiele-oldala sorolja fel.

Hol helyezkedik el ez a portré Schiele életművében?

A kései portrék között, közvetlenül A halál és a leány mellett 1915-ből: annak a műnek a múzeumi adatlapja rögzíti, hogy Schiele éppen azért szakított Wally Neuzillal, hogy elvegye Edith Harmsot. Az 1910-es két portré azt mutatja, honnan jött — az Eduard Kosmack portréja és a Herbert Reiner portréja —, Az ölelés 1917-ből pedig azt, hová jutott, amikor az arcokat végleg elhagyta. A teljes választék az Egon Schiele galériában található, életéről pedig többet írunk az Egon Schieléről szóló cikkben. Schiele Gustav Klimt fiatalabb kortársa volt, és a bécsi szecesszió volt az a közeg, amelyből kilépett; a bécsi expresszionizmus az az irányzat, amelyet formálni segített, és azoknak az éveknek az osztrák művészete máig e két néven át olvasható.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Minden vásznat festő fest olajfestékkel, ecsetvonásról ecsetvonásra. Nem gépi levonat, hanem kézzel festett másolat, amely kifejezetten az Ön rendelésére készül. Ennél a témánál a szoknya a legnehezebb: egyetlen világos tömegként kell olvasódnia, és ugyanakkor több száz apró ecsetvonásból kell felépülnie, különben fehér folttá válik. A másik kényes pont a háttér, amely nem ülhet bele egyenletes zöldbe. Amikor a mű elkészült, lefotózzuk, és a fotót jóváhagyásra elküldjük; csak ezután megy szállításra. Ehhez a műcsaládhoz nincsenek műtermi fotóink — a művet a műhelyünkben még nem fotóztuk le, és semmit nem távolítottunk el; amikor legközelebb megfestik, lefotózzuk, és a felvételeket kitesszük erre az oldalra. Vászonreprodukcióként fakeretre feszítve, akasztásra készen érkezik.

Melyik méret melyik falra való?

Rövid válasz: kanapé fölé válasszon 110 x 140 cm-t vagy nagyobbat; kisebb falra elég a 70 x 90 cm. Az álló téma másképp viselkedik, mint egy fekvő: nem hosszúságot kíván maga alatt, hanem magasságot maga fölött, ezért jól működik ajtó mellett, ablakok között vagy önmagában keskeny falon. Ágy fölött a szokásos választás 120 x 150 cm. A legnagyobb formátumunk 160 x 205 cm, a legkisebb 50 x 65 cm; 110 x 140 cm-nél az alak közel van az eredeti méretéhez. Ekkora művészi festmény távolságot kíván: az arc és a szoknya csak néhány méterről áll össze.

Hogyan rendelhetek egyedi méretet, vakkeretet és keretet?

Ha a tizenhárom méret egyike sem illik a falához, a művet az Ön által megadott méretben festjük meg. A vászon fakeretre feszítve érkezik; 3D alkalmazásunk kizárólag a keret kiválasztására szolgál, nem a mű falon való megjelenítésére. A keretet külön választja ki, és nem feltétlenül része a rendelésnek.

Hogyan zajlik a szállítás, és mit garantálunk?

Rendelésre festünk, és Magyarországra, valamint további tizenöt európai uniós országba szállítunk. Szállítás előtt jóváhagyásra elküldjük a kész mű fotóját; ha az eredménnyel nem elégedett, javítjuk vagy újrafestjük. Mivel minden mű külön készül, a gyártási idő a mérettől és a műterem aktuális leterheltségétől függ.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

A bécsi Belvederében, 1991-es leltári számon; a múzeumi adatlap szerint jelenleg nincs kiállítva.

Ki látható a művön?

Edith Schiele, a festő felesége; 1915-ben házasodtak össze.

Melyik változatot festik meg?

A véglegeset — a visszafogott szoknyájút. A korábbi, élénkebb ruha rekonstrukcióját nem reprodukáljuk.

Ez nyomat?

Nem. Minden vásznat festő fest kézzel, olajfestékkel.

Miért dolgozta át Schiele a ruhát?

A múzeumi adatlap szerint a ház akkori igazgatójának túl „iparművészetinek” és túl élénknek tűnt.

Mekkora az eredeti vászon?

139,8 x 109,8 cm, tehát álló.

Kérhetek olyan méretet, amely nincs a listán?

Igen, a művet bármely Ön által megadott méretben megfestjük.

Hogyan érkezik meg?

Fakeretre feszítve és védőcsomagolásban; a keret opcionális.

Miről szól a mű egy mondatban?

Arról, hogy a festő nyugodtan festette meg a feleségét, és hogy itt a nyugalom nehezebb a torzításnál.

Eladó az eredeti?

Nem eladó; a Belvedere közgyűjteményéhez tartozik, és nincs a piacon.

Alkalmas ajándéknak?

Igen; ha bizonytalan a méretben, van ajándékutalvány.

• Téma: Edith Schiele szemből ülve, kék blúzban fehér gallérral, bő világos szoknyában.
• Eredeti: 1918, olaj vásznon, 139,8 x 109,8 cm, balra lent szignálva, Belvedere Bécs, ltsz. 1991.
• A miénk: kézzel festett olaj a végleges változat alapján, 13 méret vagy egyedi méret.
• Érdemes tudni: a múzeumi adatlap szerint ez volt Schiele első műve, amelyet múzeum vásárolt meg.