Leírás
Diana és nimfái Johannes Vermeer egyik legkorábbi fennmaradt műve, az 1650-es évek elején vagy közepén készült, amikor a festő alig múlt húszéves. Diana istennő sárga ruhában, fején kis holdsarlóval egy sziklán ül, egy térdelő nimfa pedig sárgaréz tálban mossa a lábát. Az eredeti olaj, vászon, 97,8 cm magas és 104,6 cm széles, és a hágai Mauritshuis gyűjteményébe tartozik. Festőnk olajfestékkel vászonra festi meg Önnek, 6 fekvő méret egyikében 110 x 107-től 250 x 225 cm-ig vagy egyedi méretben, feladás előtt pedig fotót kap az elkészült műről.
| Cím: | Diana és nimfái |
| Más címek: | Diana en haar nimfen · Diana and her Nymphs |
| Festő: | Johannes Vermeer (1632–1675) |
| Készítés éve: | az 1650-es évek eleje-közepe |
| Eredeti méret: | 97,8 cm x 104,6 cm (magasság x szélesség) |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Stílus: | Barokk, holland aranykor |
| Helyszín: | Mauritshuis, Hága (ltsz. 406) |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festett olaj vásznon, 6 méret vagy egyedi méret |
Diana és nimfái – Johannes Vermeer
Mit ábrázol a Diana és nimfái?
A jelenet közepén egy sziklán ül Diana, a vadászat és a Hold római istennője, akit a görögök Artemiszként tiszteltek. Bő, sárga ruhát visel, amelyet állatbőr öv fog össze, fején pedig holdsarló jelével díszített diadém ül.
Előtte barnás pruszlikot viselő kísérője térdel, és a bal lábát mossa; a tál mellett fehér kendő fekszik. Egy második nimfa az istennő mögött ül, nekünk háttal. A harmadik kezével a saját lábát fogja, a negyedik pedig kissé távolabb áll a háttérben, lesütött szemmel.
A bal alsó sarokban kutya ül, gazdája felé fordulva, előtte bogáncs nő; a sziklán, a kettő között Vermeer a nevét is odaírta. A csoport mögött sötét lombozat zárja le függönyként a jelenetet.
A fény felülről és balról esik, az arcok mégis mind többé-kevésbé árnyékban vannak. A nők egyike sem néz a másikra, ettől csendes és ünnepélyes a hangulat, a színek pedig melegek: aranysárga, vörös és mély barnák.
Mit jelent a lábmosás jelenete?
A korabeli festők Dianát legszívesebben drámai pillanatokban festették meg: amikor a vadász Aktaión fürdés közben meglátja, vagy amikor kiderül, hogy Kallisztó nimfa várandós. Vermeer egyiket sem választja. Nincs elejtett vad, sem íj és nyíl, és még a kutya is szelíd, nem hasonlít a gyors vadászebekre.
Dráma helyett a gondoskodás csendes perceit mutatja. Arthur K. Wheelock amerikai művészettörténész szerint a jelenetnek nincs nyilvánvaló irodalmi forrása, ünnepélyessége pedig inkább a keresztény, mint a mitológiai hagyományhoz áll közel.
A lábmosás a kereszténységben az alázat és a megtisztulás jele; az utolsó vacsorán Krisztus megmosta tanítványai lábát. Wheelock szerint a fehér kendő és a sárgaréz tál a tisztaságra is utal, amelynek az istennő a szimbóluma volt.
Walter Liedtke felvetette, hogy az álló nimfa talán Kallisztó, Wheelock viszont ebben kételkedik. Mindenesetre már itt megjelenik Vermeer későbbi enteriőrjeinek témája: a nő egy csendes, magányos pillanatban.
Miért olyan különleges a Diana és nimfái?
Mielőtt a bal oldali ablakon át megvilágított enteriőrök felé fordult, Vermeer nagy vásznakat festett mitológiai és bibliai jelenetekkel. Egyes szakértők ezt a művet egyenesen a legkorábbi fennmaradt festményének tartják.
Amikor 1876-ban árverésre került, Nicolaes Maesnek, Rembrandt tanítványának tulajdonították, mert Vermeer szignóját úgy alakították át, hogy Maesé legyen.
A kételyeket 1901 körül Abraham Bredius és Willem Martin, a Mauritshuis igazgatóhelyettese oszlatta el. Észrevették, hogy a színek és a festésmód megegyeznek a szignált Krisztus Mária és Márta házában című festményével, a színek pedig A kerítőnő című korai vászonnal is.
Rembrandt hatása jól látható az istennő zömök alakján, a ruha redőit követő vastag festékrétegen és az árnyékba merülő arcokon. Wheelock szerint nagyon valószínű, hogy Vermeer saját szemével látta Rembrandt 1654-es Betsabéját, amelyhez a Diana hangulatában közel áll.
Aki többet szeretne tudni a Diana attribúciójáról és restaurálásáról, olvassa el a Wikipédia cikkét (angolul).
Hol függ a Diana és nimfái eredetije?
Az eredeti a hágai Mauritshuis tulajdona, ahol a 406-os leltári számon tartják nyilván. A vászon 97,8 cm magas és 104,6 cm széles, vagyis majdnem négyzet alakú.
A festmény sorsáról a 19. század közepe előtti időből semmit sem tudunk. 1866 és 1875 között a hágai Neville Davison Goldsmid birtokában volt, utána özvegyéé, Eliza Gareyé. A Goldsmid-gyűjtemény 1876. május 4-i árverésén Victor de Stuers vásárolta meg a Mauritshuis számára.
Az 1999–2000-es restaurálás során kiderült, hogy a jobb felső sarokban látható kék égdarabot csak a 19. században festették hozzá, ezért lombozattal újra lefedték. A vásznat egykor meg is vágták, leginkább a jobb oldalon, ahol mintegy 15 cm hiányzik, a sok tisztítás után pedig ma viszonylag rossz állapotban van.
Diana és nimfái vagy egy másik Vermeer?
A Diana és nimfái művészi festmény azoknak, akik szeretik a történeteket, a csoportos jeleneteket és a régi mesterek meleg színeit. Nagy mérete miatt étkezőben vagy kandalló fölött mutat a legjobban.
Aki Vermeer festményei közül csak az ablaknál álló nőket ismeri, meglepődik ezen a szabadban ülő csoporton. Ha inkább csendes belső tér vonzza, ott van az Alvó szolgáló, a festő leghíresebb arcát pedig a Leány gyöngy fülbevalóval mutatja.
A delfti mester többi művét, amelyet megrendelésre festünk, a Johannes Vermeer oldalon gyűjtöttük össze.
Hogyan festi meg festőnk az Ön Dianáját?
Amint a rendelés megerősítést nyer, a festő felvázolja a vásznon a kompozíciót: a sziklát, az öt női alakot, a kutyát és a sötét hátteret. Ezután rétegről rétegre építi fel a színeket.
Az istennő sárga ruhája vastag festékréteget kap, amely a redőket követi, éppúgy, mint az eredetin, az árnyékos arcok pedig lassan születnek meg, hogy kifejezésük nyugodt maradjon. A holdsarló, a sárgaréz csillogása és a bogáncs a végén kerül sorra, vékony ecsettel.
Az eredmény kézzel festett reprodukció, tapintható ecsetvonásokkal, amilyet nyomat soha nem ér el. Mint minden olajfestmény, a Diana is változik a szoba fényével: napközben a barnák hűvösebbnek hatnak, esti lámpafénynél viszont felragyog a sárga ruha.
Melyik méret melyik falra?
Röviden: 110 x 107 vagy 130 x 117 cm kanapé, tálalószekrény vagy étkezőasztal fölé, 150 x 134 vagy 165 x 155 cm egy nagy nappali falra, 190 x 175 vagy 250 x 225 cm pedig előcsarnokba, lépcsőházba vagy nagyon magas helyiségbe.
A Diana és nimfái igényes téma öt alakkal, egy kutyával és sok részlettel, ezért csak 6 nagyobb fekvő méretben festjük meg (szélesség x magasság): 110 x 107, 130 x 117, 150 x 134, 165 x 155, 190 x 175 és 250 x 225 cm. Kisebb méretet nem kínálunk, mert abban elvesznének az arcok és a kezek.
Az eredetihez a 110 x 107 cm áll a legközelebb, amely 5,4 cm-rel szélesebb és 9,2 cm-rel magasabb nála. Az eredetihez hasonlóan minden méret majdnem négyzetes.
Ha nappaliba való festmény kell egy hosszú kanapé fölé, a 150 x 134 cm jó választás; úgy akassza fel, hogy Diana arca nagyjából szemmagasságban legyen.
Választhatok más méretet vagy keretet?
Igen. Az eredeti oldalaránya nagyjából 15 : 14, így a listán nem szereplő méretre is átvisszük, anélkül hogy a kutya vagy az álló nimfa lecsúszna a szélről. A kívánt szélességet és magasságot az egyedi méret űrlapján adhatja meg, mi pedig árral és határidővel válaszolunk.
A Dianát feltekerve, vakkeretre feszítve vagy keretezve küldjük; ennek és minden más vászonra festett festményünknek a feszítéséről és keretezéséről szlovéniai műhelyünk gondoskodik. A keretet 3D alkalmazásunkban választja ki, amely csak a keretválasztást szolgálja; a festmény megjelenítése az Ön saját falán külön szolgáltatás. A Diana arany és barna tónusaihoz aranyozott vagy patinás keret illik.
Mikor érkezik meg a Diana és nimfái?
A rendelés megerősítése után a Diana és nimfái 15–45 munkanap alatt elkészül, és indulhat. Mielőtt feladnánk, fotót küldünk róla, és ha valamit módosítana rajta, elintézzük.
Magyarországra és bármely más EU-országba a Diana vámilleték nélkül érkezik, a rendelésre pedig visszaküldési szabályzatunk vonatkozik.
Szép ajándék esküvőre vagy évfordulóra: Liedtke egyenesen azt feltételezi, hogy Vermeer Catharina Bolnes tiszteletére festette, akit 1653-ban vett feleségül. Ha az ifjú pár maga választaná ki a méretet, adjon nekik ajándékutalványt.
Gyakori kérdések
Hol van ma az eredeti?
A hágai Mauritshuisban, amely 1876-ban árverésen vásárolta meg.
Kik a nők Diana körül?
A kísérői, a nimfák: az egyik a lábát mossa, a másik három mellette ül vagy áll.
Nyomatról van szó?
Nem. Minden Dianánk kézzel festett másolat, ecsettel és olajfestékkel vászonra festve.
Mekkora az eredeti?
97,8 cm magas és 104,6 cm széles; a legközelebbi méretünk, a 110 x 107 cm, valamivel nagyobb.
Miért nincs kisebb méret?
Öt alak és egy kutya mellett kis méretben elvesznének az arcok.
Rendelhetem saját méretben?
Igen, az Ön által kért méretben is megfestjük, és megírjuk az árat és a határidőt.
Illik hálószobába?
Inkább nappaliban, étkezőben vagy folyosón érvényesül, ahol messzebbről nézhető.
Mennyi ideig tart az elkészítése?
15–45 munkanapig; feladás előtt fotót küldünk Önnek a Dianáról.
- Téma: Diana istennő sárga ruhában, fején holdsarlóval sziklán ül, egy nimfa a lábát mossa, mellette három társnő és egy kutya.
- Eredeti: az 1650-es évek eleje-közepe, olaj, vászon, 97,8 x 104,6 cm, Mauritshuis, Hága.
- A miénk: olaj vásznon, Önnek kézzel festve, 6 fekvő méret 110 x 107-től 250 x 225 cm-ig vagy kívánt méret.
- Jó tudni: 1876-ban Nicolaes Maes műveként adták el, Vermeernek csak 1901 körül tulajdonították véglegesen.









































