Claude Monet – Barque sur la Seine à Jeufosse

Barque sur la Seine à Jeufosse Monet 1884 őszén festett vászna: a Szajna keskeny ága őszi fák között, a vízen pedig sötét evezős csónak két alakkal. Az eredeti 73 x 60 cm, olaj vásznon, bal alul szignálva és datálva: „Claude Monet 84”. A festő műveinek katalógusa a 915-ös számon tartja nyilván, és magángyűjteménybe helyezi, nem múzeumba. Nálunk kézzel festett reprodukcióként készül, olajjal vásznon, 73 x 60 cm-es méretben, ami pontosan az eredeti mérete, vagy az Ön saját méretében; a szállítás előtt fotót küldünk a kész műről jóváhagyásra.

Barque sur la Seine à Jeufosse – Claude Monet

Mi látható a vásznon?

A folyó átlósan halad át a vásznon, balról fentről jobbra lefelé, és keskeny — inkább mellékág, mint széles meder. Balra füves part ereszkedik az előtérbe, olajzöld és sárgászöld ecsetvonásokkal, a víz mentén apró fehér virágok szóródnak szét. A part fölött, a bal felső szélen magas fa áll rozsdás és sötétvörös tónusokban. A jobb felét sűrű őszi lombtömeg foglalja el: narancs, téglaszín, helyenként szinte vörös, közötte sötétzöld és kék árnyékok. A tömeg a vízben elfolyó tükröződésként folytatódik lefelé, majdnem olyan sűrűn, mint a fölötte álló fák. Fölötte, a közép felé, néhány keskeny sötét nyárfacsúcs emelkedik a halvány égbe. A vízen, kissé a középtől jobbra, sötét evezős csónak két világos alakkal és kitett evezőkkel. A távolban, fent középen, halvány kékesszürke domb húzódik. Az ég szürkéslila, széles vízszintes vonásokban felhordva, a szignó pedig bal alul, a fűben.

Hol és mikor készült a jelenet?

A Szajna partján Jeufosse-nál, 1884 őszén. A katalógus elmondja, hogy Monet annak az évnek az első szeptemberi napjaiban tért vissza Givernybe, és a Szajna bal partján kezdett festeni Jeufosse-nál, Port-Villez-től délkeletre. Ebből a folyószakaszból a katalógus tíz vásznat tart nyilván, a 909-től a 917-ig terjedő számokon, a 912 és a 913 közé pedig egy 912a is beékelődik. Mind ugyanazt a folyószakaszt mutatja más időjárásban. A szomszédos 914-es szám mellett a katalógus azt is leírja, mit látunk: a festő lefelé, a folyás irányába néz, a jobb oldali fatömeg az Île de la Merville szigete, a folyótól balra emelkedő domb pedig a jeufosse-i part, amely a Port-Villez melletti Coteau du Gibet felé lejt. Mivel a mi vásznunk ugyanaz a nézet, a leírás erre is érvényes. Egy ilyen motívum impresszionista festménye csak a szabadban születhetett, en plein air: az őszi lomb hétről hétre változott.

Miért fontos ez a vászon?

A csónak miatt. A katalógus e szám mellé rövid megjegyzést fűz — vesd össze a 914-es számmal —, és hozzáteszi, hogy Monet azt a csónakot festette meg, amellyel a folyón valószínűleg maga kelt át. Az adat szokatlan: a közlekedési eszköz a jelenet részévé válik. A szomszédos vászon, a 914-es, ugyanezt a nézetet mutatja derült időben, és azon nincs csónak — ugyanaz a folyó, ugyanaz a sziget, ugyanaz a domb, csak üres víz. Egymás mellé állítva elmondják, hogyan dolgozott Monet: előbb a motívum, aztán ugyanaz a motívum más fényben, egyszer pedig azzal a csónakkal is, amelyet naponta használt. Ritka az a művészi festmény, amely ilyen mellékesen mutatja meg a saját hátterét.

Mi a jelenet értelme?

A jelenet két ellentéten nyugszik. Az első a színé: szinte minden melegség jobbra kerül, a lombtömegbe, míg a bal oldali part és az ég hűvös és csendes marad. A második a léptéké: a fák közel vannak, sűrűn és részletesen megfestve, a háttér dombja viszont csak halvány, forma nélküli felület. Közöttük folyik a víz, amely mindkettőt megismétli — jobbra meleg, balra hűvös —, és éppen ezért hat a keskeny ág mélyebbnek, mint amit egy ilyen kis vászontól várnánk. A csónak az egyetlen sötét és szilárd forma az egész jelenetben, és az egyetlen, ami mozog; a szem azonnal megtalálja, pedig apró, mert minden más lágyan van megfestve. Az ilyen egyensúlyú olajfestmény csendes, de nem üres.

A mű útja, ahogy a katalógus rögzíti

A tulajdonosokról szóló bejegyzés rövid, és úgy adjuk vissza, ahogy le van írva, kiegészítés nélkül. A katalógus három állomást sorol fel: Hermann Heilbuth, majd a Durand-Ruel galéria 1900-ban, majd az árverés a londoni Christie’snél 1994. november 28-án, ahol a vászon a 12-es számon kelt el. Hogy akkor ki vásárolta meg és ma hol van, nyilvánosan nincs rögzítve. A katalógus azt is feljegyzi, hogy a művet 1910-ben Elberfeldben állították ki, az Art français moderne kiállításon, a 40-es számon, és hogy W. Dewhurst már 1904-ben közölte az Impressionist Painting című könyv 46. oldalán. Hogy a vászon miként jutott a festőtől Heilbuthhoz, a katalógus nem mondja meg: a csoport szomszédos műveinél az áll, hogy 1884 novemberében Durand-Ruel vásárolta meg őket, ennél a mondat hiányzik, ezért nem is toldjuk hozzá. A teljes kötet nyilvánosan hozzáférhető digitalizált formában.

Ez a motívum a jeufosse-i vásznak között és nálunk

Ugyanebből a csoportból nyilvánosan látható az Automne à Jeufosse a potsdami Museum Barberiniben; akkora, mint a miénk, 73 x 60 cm, és ugyanabban az évben készült, így Jeufosse eredetiben is megnézhető. Ugyanez a motívum nálunk két kivitelben létezik, a második a Barque sur la Seine à Jeufosse 2, ahol a műhelyünkből kikerült kész mű fotói is meg vannak jelentetve. Rokon folyómotívumok három műben találhatók: A Szajna Bougival-nál, A sétány Argenteuil közelében és Nyárfasor, ahol a víz menti őszi fák álló formátumban térnek vissza.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Ez vászonra festett festmény, amely ecsettel és olajfestékkel készül, nem nyomtatóval. A sorrend ennél a motívumnál számít. A festő az éggel és a háttér halvány dombjával kezd, mert ezek határozzák meg minden más fényét; azután jön a víz, széles ferde vonásokban; és csak a végén születik meg a jobb oldali lombtömeg, amely a legvastagabban van felhordva. A tükröződésnek lágyabbnak kell maradnia a fölötte álló fáknál, különben a jelenet ellaposodik. A csónak az utolsó, és apró: néhány sötét vonás és két világos pont, amelyeknek határozatlannak kell maradniuk — amint arccá válnak, a jelenet elveszíti a nyugalmát. Mivel kézi munkáról van szó, minden darab kissé eltér, és minden kézzel festett másolat a maga módján egyedi.

Melyik méret melyik falra?

Rövid válasz: 73 x 60 cm, mert ez egyszerre az egyetlen rendes mérete ennek a műnek és pontosan az eredeti mérete. A vászon fekvő és nem nagy, ezért oda való, ahol közelről lehet nézni — az előszobai komód fölé, az íróasztal mellé, a hálószoba keskenyebb falára. A kanapé vagy az étkezőasztal fölött egy ilyen méret elvész; ott érdemesebb nagyobbat rendelni egyedi méretben. Mivel a színek melegek és sötétek, ez a motívum fehér vagy világosszürke falon áll jól, sötéten a lombtömeg beleolvad a háttérbe.

Milyen magasra akassza a festményt: a vászon közepét 145-150 cm-re a padlótól, komód fölött 15-25 cm-rel a lapja fölé.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a 73 x 60 cm-es méret nem felel meg, a művet abban a méretben festjük meg, amelyet Ön határoz meg — küldje el a szélességet és a magasságot, mi pedig megírjuk az árat és a határidőt. Javasoljuk az oldalarány megtartását: ha a vászon túlságosan szélesre nyúlik, a keskeny ágból széles meder lesz. A vászon fa vakkeretre van feszítve, a szélei festettek, ezért keret nélkül sem hat befejezetlennek. A keret kiválasztásához 3D alkalmazás áll rendelkezésre — kizárólag a keret kiválasztására szolgál, és a művet nem mutatja az Ön terében. A saját falon való megtekintés külön szolgáltatás.

Szállítás és garancia

A mű rendelésre készül a műtermünkben, ezért az elkészülési idő 15-45 nap, nagyobb méreteknél a felső határhoz közelebb. Vakkeretre feszítve, védőfóliába csomagolva és szilárd csomagolásban küldjük el. A szállítás előtt fotót kap a kész műről jóváhagyásra: ha azon valami nem felel meg, javítunk, amíg a mű még nálunk van. Minden rendelésre a visszaküldési szabályzatunk érvényes. Monet további motívumai a Claude Monet galériában találhatók, a festőről és a motívumválasztásról pedig a blogunkban írunk.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

Nem múzeumban. A katalógus magángyűjteményben tartja nyilván; utoljára nyilvánosan az 1994. november 28-i londoni Christie’s-árverésen bukkant fel.

Kik ülnek a csónakban?

A források nem nevezik meg őket. A vízen csak két apró világos alak ül evezőkkel; a katalógus semmit sem mond róluk.

Mit mond a mű egyetlen mondatban?

Hogy a festő a vászonra tette azt a csónakot is, amellyel valószínűleg eljutott a motívumhoz.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Az utolsó nyilvánosan rögzített eladás 1994-ből való, a londoni Christie’stől; az elért árat a katalógus nem közli. Amennyire nyilvánosan tudni lehet, ma nem eladó.

• Motívum. A Szajna keskeny ága őszi fák között, a vízen sötét evezős csónak két alakkal.
• Eredeti. Olaj vásznon, 73 x 60 cm, 1884, bal alul szignálva, magángyűjtemény, katalógus 915. szám.
• A miénk. Kézzel festett olaj vásznon 73 x 60 cm-es méretben, egy az egyben az eredetivel, vagy egyedi méretben.
• Érdemes tudni. A katalógus szerint Monet éppen azt a csónakot festette meg, amellyel valószínűleg átkelt a folyón.