Claude Monet – A zöld hullám

A zöld hullám Monet tengeri vásznának kézzel festett reprodukciója, amelyet a múzeum 1866–1867 körülre datál: egyetlen sötétzöld hullám emelkedik a vászon csaknem egészén át, a taraján fekete törzsű halászbárka dől meg, a peremén vékony sárga vonallal, az ég pedig keskeny sávba szorul a felső szél mentén. Az eredeti 64,8 x 48,6 cm, és a New York-i Metropolitan Museum of Art őrzi. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük, és feladás előtt elküldjük a kész mű fotóját jóváhagyásra.

A zöld hullám – Claude Monet

Mi látható rajta?

A vászon fekvő, és a tenger csaknem az egészet elfoglalja rajta. Az égnek csak keskeny sáv jut a felső szél mentén, halványszürke, ibolyás árnyalattal, és ebben áll bal felül, pontosan a látóhatár vonalán egy nagyobb hajó sötét sziluettje. Minden más víz: mélyzöld, helyenként szinte fekete, széles ferde vonásokkal felrakva, amelyek fölfelé és jobbra futnak. A közepén hosszú hullám emelkedik. A taraján, a középtől balra, halászbárka dől meg: a törzse fekete, a felső peremén vékony sárga vonal fut, az orra pedig fehér tajtékba vág. A vitorla nagy és halványszürke, sötét festékkel felírt lajstromjelekkel; előtte kisebb vitorla áll, az árbocról pedig ívben ereszkednek a kötelek. Az árboc mellett apró sötét alak van jelezve. Jobb felül, távolabb és közelebb a látóhatárhoz, második bárka halad két szürke vitorlával, félig a taraj mögött. A fehér tajték az egyetlen világos szín az ég alatt: ék alakban az orrnál, és elnyúló csíkban, amely a jobb szél felé húzódik. Jobbra lent a vászon szignált. Ennek az olajfestménynek nincs története — a víz súlya van benne.

Miért ennyi a tenger és ilyen kevés az ég?

Mert ennek a vászonnak a tárgya a víz, nem a jelenet. Az ég a magasság nagyjából egyhatodát kapja, a látóhatár közvetlenül a felső szél alá van tolva, és a szemnek nincs hova menekülnie: alatta csak a tömeg van. Ezért a bárka nem a tengeren áll, hanem benne — a taraj emeli, és mivel nincs semmi, amihez a magasságot mérni lehetne, nem lehet megmondani, milyen magasan. A hullám sem formaként van megrajzolva. A vonások irányából épül, és mind ferdén fölfelé futnak, így a mozgás érződik, noha a vásznon semmi sem mozdul. A vászonra festett festmény tehát megmutatja azt, amire a kor fotográfiája nem volt alkalmas: milyen közelről egy víztömeg, abban a pillanatban, amikor megemelkedik.

Adatok a nyilvántartásból

A vásznat a New York-i Metropolitan Museum of Art tartja nyilván 29.100.111 leltári számon; a technika olaj vásznon, a méret 48,6 x 64,8 cm; a múzeum a magasságot írja előre, nálunk a szélesség áll elöl — vagyis 64,8 cm szélesség és 48,6 cm magasság. Monet festményeinek Wildenstein-katalógusában a 73-as számot viseli. A múzeumba 1929-ben került H. O. Havemeyer asszony hagyatékával, a Havemeyer-gyűjtemény részeként, és a múzeum a 818-as terembe sorolja. A múzeumi tétel datálása így szól: „1866–1867 körül”, tehát tartomány és nem évszám. Impresszionista festmény ez stílusa szerint, nem az évszáma szerint: a vászon csaknem egy évtizeddel az 1874-es első impresszionista kiállítás előtt készült. A vászon párhuzamos tételét a Wikidata vezeti; a múzeumi tételre a fenti táblázat „Őrzési helye” sorából hivatkozunk.

Miért nem egyetlen évszám szerepel?

Mert a vásznat őrző múzeum nem egyetlen évként tartja nyilván. A tételében „1866–1867 körül” áll — tartomány, és a „körül” szó a múzeumi tétel része, nem a mi óvatosságunk. Máshol az 1865-ös évszámot találja, fenntartás nélkül megadva; ez az adat a Wikidatáról származik, és a múzeum nem erősíti meg. Ha a források nem egyeznek, nálunk a művet őrző intézmény dönt.

Monet további tengeri motívumai nálunk

Ugyanezeket a bárkákat nyugodt tengeren mutatja a Halászhajók a tengeren. A krétaszikla alatt kavicsra húzva a Halászhajók az étretati parton szerepel. Azt, hogy mit tesz a tenger, amikor sziklának csap, a Vihar Belle-Île partjainál mondja el. Monet legismertebb hajnali kikötője pedig az Impresszió, napkelte.

Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?

Ez a motívum egyetlen szín miatt nehéz. A zöldet a vászon csaknem egészén kell vinni úgy, hogy ne váljon egyhangúvá, ezért rétegekben épül: először hideg sötét alap, aztán szélesebb ferde vonások, amelyek megadják az irányt, és csak ezután a világosabb tónusok a tarajon. A fehér tajték jön utoljára, és ez az egyetlen hely, ahol a festék vastagon áll a felület fölött; ha a festő túl korán rakja fel, belemosódik a zöldbe és elveszti az élét. A fekete törzs és a mellette futó sárga vonal apró, mégis ez hordozza a vászon teljes hangsúlyát, ezért a festő a végére hagyja. Egy ekkora művészi festmény több napig készül, a kézzel festett másolat pedig pontosan ebben a sorrendben.

Melyik méret melyik falra?

Röviden: a 65 x 49 cm áll a legközelebb az eredetihez — 2 mm-rel szélesebb és 4 mm-rel magasabb nála; komód fölé 80 x 60 cm, kanapé fölé 100 x 75 cm, nagy szabad falra 150 x 110 cm. A nappali festmény akkor arányos, ha a kanapé szélességének körülbelül kétharmadát foglalja el. A motívum fekvő és sötét, ezért világos falat és elegendő fényt kíván; sötét sarokban bezárul, és a hullám elveszíti a mélységét. Mivel az alsó harmad a legsötétebb, szemmagasságban vagy kissé feljebb hat jobban, hogy ez a sáv ne kerüljön a tekintet alá. Az ilyen motívum a folyosón is megállja a helyét, ahol keresztben megy el mellette az ember: ilyenkor előbb a fehér tajték mutatkozik meg, a zöldet pedig csak akkor fogja el a szem, amikor megáll.

Milyen magasra akassza a festményt: a vászon közepét körülbelül 150 cm-re a padlótól, vagy kissé feljebb. Mivel az alsó harmad a legsötétebb, alacsonyabbra akasztva ez a sáv még jobban bezárul.

Egyedi méret, vakráma és keret

Ha a nyolc méret közül egyik sem felel meg, abban a méretben festjük meg, amelyet Ön határoz meg — küldje el a szélességet és a magasságot, és árat és határidőt mondunk. Ennél a motívumnál megtartjuk az oldalarányt, hogy a hullám megőrizze a dőlését. A vászon fa vakrámára van feszítve, a szélek is festettek, ezért a mű keret nélkül sem hat befejezetlennek. Ehhez a motívumhoz keskeny sötét léc vagy hidegebb, szürkésbarna fa illik; a meleg arany keret a zöldet a barna felé húzza, és a víz elveszíti a hűvösségét, ami itt a lényeg.

Szállítás és garancia

Az Európai Unió tizenhat országába szállítunk, köztük Magyarországra, Szlovéniába, Horvátországba, Ausztriába, Németországba és Olaszországba, védőfóliába csomagolva, kemény dobozban. Feladás előtt elküldjük a kész mű fotóját; ha azon valami nem stimmel, javítunk, mielőtt elhagyja a műhelyt. Nagy méreteknél a készítési idő hosszabb. Monet további motívumai a Claude Monet galériában találhatók, a festésről és a motívumválasztásról pedig a blogon írunk.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Melyik évből való az eredeti?

A múzeum „1866–1867 körül” datálja. Ez tartomány és nem évszám; mivel a múzeum nem rögzíti pontosabban, mi sem tesszük.

Hol van az eredeti?

A New York-i Metropolitan Museum of Artban, 29.100.111 leltári számon, a 818-as teremben. A múzeumba 1929-ben került H. O. Havemeyer asszony hagyatékával.

A „La Vague verte” ugyanaz a mű?

Igen. Ez ugyanannak a vászonnak a francia neve, a tétel hivatalos címe pedig az angol „The Green Wave”. A hat nyelven használt címeink ugyanannak a névnek a fordításai, és más művet ezen a címen nem árulunk.

Mi az a sötét sziluett bal felül?

Nagyobb hajó a látóhatáron, néhány vonással és részletek nélkül megfestve. A vásznon ez az egyetlen jel arra, hogy a hullám mögött van még valami — nélküle a tenger lépték nélkül maradna.

• Motívum. Egyetlen sötétzöld hullám, halászbárka a tarajon, második bárka jobb felül és hajó a látóhatáron.
• Eredeti. Olaj vásznon, 64,8 x 48,6 cm, Metropolitan Museum of Art, ltsz. 29.100.111.
• A miénk. Nyolc méret vagy egyedi, 50 x 40-től 150 x 110 cm-ig; a 65 x 49 cm az eredetinél 2 mm-rel szélesebb és 4 mm-rel magasabb.
• Érdemes tudni. A múzeum a művet nem egyetlen évre datálja, hanem „1866–1867 körül”, ezért mi sem közlünk évszámot tényként.