Claude Monet – Kék vízililiomok

Kék vízililiomok Monet tekintete egyenesen a giverny-i vízikertbe: horizont nélkül és ég nélkül, csak a vízfelszín virágokkal, levelekkel és a fűzfaágak függőleges tükröződéseivel. Az eredetit a párizsi Musée d’Orsay őrzi RF 1981 40 leltári számon, és 1916 és 1919 közé datálja. Nálunk kézzel festett reprodukcióként készül, olajjal vásznon, tizenegy négyzetes méretben vagy egyedi méretben, a kész munkáról küldött fotóval jóváhagyásra a feladás előtt.

Kék vízililiomok – Claude Monet

Mi látható rajta?

A giverny-i vízikert, amelyet Monet 1893-ban alakíttatott ki, és amelyben fehér tavirózsákat nevelt. A jeleneten nincsenek személyek és nincsenek megnevezett alakok — nem portré, hanem a vízfelszín egy kivágata. A tízes évektől 1926-os haláláig éppen ez a tó volt szinte egyetlen témája. A múzeumi leírás nem egyetlen évre datálja a munkát, hanem 1916 és 1919 közé, és mi is így adjuk meg.

Mi van a vásznon?

A vászon csaknem négyzetes, a tekintet pedig lefelé irányul, nem előre: Monet elhagyta a horizontot és az eget, így nincs sem part, sem perem, amelybe a szem megkapaszkodhatna. Csak a felszín marad. A Nymphaea a tavirózsa botanikai neve, és a mű francia címe is ezt viseli. Monet a tó egyetlen kis részletére szűkítette a látványt, és évekig ezzel a kivágattal dolgozott. Rajta szétszórva a tavirózsalevelek — lapos oválisok zöldben és kékeszöldben, amelyek a felső perem felé kisebbednek és sűrűsödnek. Köztük néhány fehér virág sárgás középpel és alig rózsaszínes peremmel. A víz ibolyáskék, és függőleges sötétzöld vonások hullanak rá: ezek a tó fölötti fűzfaágak tükröződései, hosszú, alig hullámzó vonalakként megfestve. Miattuk a felszín egyszerre olvasható síkként és mélységként.

Miért fontos ez a festmény?

Mert Monet utolsó nagy vállalkozásához tartozik, és megmutatja, meddig vitte a motívumot. A kései tavirózsák nagy vásznakként készültek, amelyeknek körül kellett venniük a nézőt; nyolc ilyen kompozíciót Monet az 1918. november 11-i fegyverszünet másnapján Franciaországnak ajándékozott, és tervei szerint 1927-ben két ovális teremben állították fel őket a Musée de l’Orangerie-ban. Ez a vászon nem része annak a ciklusnak, de ugyanazokból az évekből és ugyanabból a gondolatból való: egy festő, aki elhagyta a horizontot, és már csak a vizet festette.

Mit jelent a festmény?

Nincs benne elbeszélés és nincs esemény. Mivel hiányzik a horizont, hiányzik a szokásos megállapodás is arról, hol állunk — a néző egyszerre van a víz fölött és benne. A virágok a felszínen fekszenek, a fűzek tükröződései függőlegesen esnek át rajta, a szem pedig folyamatosan vált a két olvasat között. Impresszionista festmény gyanánt ez nem jelenet, hanem állapot: fény a vízen egy adott órában; olajfestmény gyanánt ez a nyugalom nagy méretben is megmarad, és éppen ezért bírja el a legnagyobb négyzeteket is. Éppen ezért nagy méretben is nyugodt marad, ahol egy elbeszélő motívum már megterhelő lenne.

Monet melyik tavirózsái ezek?

Monet újra és újra megfestette a vízikertet, ezért hasznos tudni, melyik vásznat nézi. Ez az orsay-i változat: csaknem négyzetes, 200 x 204 cm, horizont és ég nélkül, ibolyáskék vízzel és függőleges fűztükröződésekkel, 1916 és 1919 közé datálva, leltári szám RF 1981 40. A motívum további változatai nálunk: Vízililiomok, A tavirózsató (Japán híd), Szomorúfűz és Vízililiomok I.

Hogyan készül a kézzel festett példányunk?

A festő ecsettel és olajfestékkel dolgozik, nem nyomtatóval, és két rétegben építi a felületet: előbb a szélesen felvitt ibolyáskék víz, majd a levelek és virágok sűrűbb felhordásként fölötte. Az első fotón a kész vászon aranyozott lécbe keretezve áll a műhelyünk festőállványán, szemből véve, így látszik, hogyan működik a négyzetes formátum a kerettel. Pontosan ezt a domborulatot nem tudja megadni a nyomat, mert ott nincs semmi, ami árnyékot vetne. Minden darab külön készül, ezért két vászon sosem teljesen egyforma; kézzel festett másolat gyanánt mindegyik a maga munkája, és minden művészi festmény, amely elhagyja a műtermet, előtte nappali fényben fotóra kerül.

A leírás alatti 59 másodperces videóban az ecset dolgozik: fehér festék kerül egy tavirózsa virágra, közelről véve, és ugyanabban a felvételben látszik a vászon szövése is a festék alatt.

Melyik méret melyik falra?

Ha nem tudja, melyiket: 100 x 100 cm. A mi skálánk négyzetes, az eredeti viszont 200 x 204 cm, tehát csaknem négyzetes — a legnagyobb méretünk, a 200 x 200 cm, így mindössze négy centiméterrel alacsonyabb nála. Az 50 x 50 és a 60 x 60 cm előszobába vagy két ablak közé való; a 70 x 70 és a 80 x 80 cm jól áll komód fölött; a 90 x 90 és a 100 x 100 cm a kanapé fölött a legszokásosabb. A tizenegy méret mindegyike négyzetes, így az oldalarány a legkisebbtől a legnagyobbig változatlan marad. A 120 x 120 cm-től fölfelé nagy falakról és magas terekről van szó, ahol a horizont nélküli motívum helyet kap, hogy vízre nyíló ablakként hasson. Mivel a jelenet csendes és alacsony kontrasztú, nyugodt falon jobban hat; nappali festmény gyanánt nyugtatja a teret, ahelyett hogy hangsúlyozná. Vászonra festett festmény gyanánt a négyzet azért is hálás, mert semmilyen irányba nem kényszeríti a bútorokat.

Milyen magasra akassza a festményt: a közepe szemmagasságban, nagyjából 145–150 cm-re a padlótól; kanapé fölött 15–25 cm-rel a támla fölé. A négyzetes formátum elviseli a kissé alacsonyabb elhelyezést is.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a tizenegy méret egyike sem illik a falára, az Ön méretei szerint festjük meg; ez a mi egyedi rendelésünk. Mivel az eredeti csaknem négyzetes, a négyzetes arányt egyedi méretnél is megtartjuk, hogy a levelek ne nyúljanak meg. Minden darab fa vakkeretre feszítve, akasztásra készen érkezik. A kerethez használja a 3D alkalmazásunkat: ezen a motívumon minden lécünket megmutatja, így összehasonlíthatja az aranyat, ezüstöt, feketét, fehéret és a natúr fát, mielőtt dönt — az alkalmazás kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Ha látni szeretné, hogyan mutat majd a saját falán, arra külön térbe illesztő szolgáltatásunk való.

Szállítás és garancia

Minden darab rendelésre készül szlovéniai műtermünkben, ezért számoljon 15–45 nappal a választott mérettől függően; a nagy négyzetek ennek a felső végén vannak. Feszítve és szállításra védve küldjük, keretezve, ha keretet választott, Magyarországra és az EU-ba vám nélkül. Feladás előtt fotót kap a kész munkáról jóváhagyásra, és minden rendelésre érvényes a visszaküldési szabályzatunk. A teljes kínálat a Claude Monet galériában található, a festő útját pedig a Claude Monet-ról szóló írásunk írja le.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

A párizsi Musée d’Orsay-ban, RF 1981 40 leltári számon. A múzeumi leírás olaj, vászon munkaként tartja nyilván, 200 x 204 cm.

Mit fejez ki röviden?

Horizont nélküli felszín: virágok a vízen és fűztükröződések benne, fény a jelenet helyett.

Miért festett Monet tavirózsákat?

Mert a tó az ő alkotása volt: 1899-től 1926-os haláláig mintegy 250-szer festette meg a giverny-i vízikertet, a vízen változó fényt kergetve.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem. Az eredeti múzeumi gyűjteményben van, és nem eladó, így nincs piaci ára. Monet fő művei a valaha árverésen eladott legdrágább festmények közé tartoznak: Monet egyik Szénakazlak-festménye (Meules, 1890) 2019 májusában 110,7 millió dollárért kelt el a Sotheby’s árverésén.

• Téma: a giverny-i vízikert horizont és ég nélkül — virágok a felszínen és függőleges fűztükröződések, 1916 és 1919 között
• Eredeti: 200 x 204 cm, olaj, vászon, Musée d’Orsay, Párizs (ltsz. RF 1981 40)
• A mi kivitelünk: kézzel festett olaj vásznon, tizenegy négyzetes méret 50 x 50-től 200 x 200 cm-ig
• Érdekesség: nincs horizont és nincs ég — a néző egyszerre van a víz fölött és benne