Leírás
Vihar Belle-Île partjainál Monet bretagne-i szigeten festett tengeri munkájának kézzel festett reprodukciója: a feltört tenger csaknem az egész vásznat elfoglalja, alul két sötét, nedves szirt emelkedik ki a tajtékból, a felső harmadon pedig fehér vízesések zúdulnak barna sziklákra. Az égből csak keskeny szürke sáv marad a felső perem mentén. Az eredeti 81,5 x 65,4 cm, olaj vásznon, és a párizsi Musée d’Orsay őrzi RF 3163 leltári szám alatt. A múzeum 1886-ra datálja. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész munkáról készült fotóval, amelyet szállítás előtt jóváhagyásra küldünk.
| Cím: | Vihar Belle-Île partjainál |
| További címek: | Tempête, côtes de Belle-Île (a múzeumi adatlap megjelölése) |
| Festő: | Claude Monet (1840–1926) |
| Keletkezés éve: | 1886, ahogy a múzeum datálja, fenntartás nélkül |
| Eredeti méret: | 81,5 cm x 65,4 cm |
| Eredeti technika: | Olaj vásznon |
| Festészeti stílus: | Impresszionizmus |
| Megtalálható: | Musée d’Orsay, Párizs (ltsz. RF 3163) |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festett olaj vásznon, nyolc méret vagy egyedi méret |
Vihar Belle-Île partjainál – Claude Monet
Mi látható a vásznon?
Szilárd szinte semmi. Az égből csak keskeny szürke sáv marad a felső perem mentén, talán a magasság tizenötöde, minden más víz. A felső harmadban barna, vöröses sziklák sora fut, amelyekre fehér zuhatagokban ömlik a tajték; ezek a sziklák ott az egyetlen vízszintes rend. Alattuk széles, feltört vízfelület nyílik, zöldesszürke, tajtéksávokkal átszőve, amelyek ferdén futnak lefelé. Az alsó felében két sötét szirt emelkedik ki belőle, egy a bal peremnél és egy a középvonaltól jobbra, mindkettő szinte feketéskék és nedves, fényvillanásokkal a élein. Közöttük alacsony, kisebb sziklákból álló csoport fekszik. Bal alul kézjegy áll; a múzeum az adatlapján nem írja át, ezért itt nem közöljük, mi olvasható rajta.
Hol van Belle-Île, és mit csinált ott Monet?
Belle-Île sziget Bretagne déli partjai előtt, az Atlanti-óceánban. Monet 1886 őszén utazott oda, és több mint két hónapot maradt, jóval tovább a tervezettnél. Az ottani part új téma volt számára: a csendes Szajna vagy a normandiai strandok helyett a nyílt óceánt találta, és fekete, élesen tört szirteket. Ez a vászon egy ott festett sorozat darabja, és közülük a legrendezetlenebb — nincs rajta hajó, ház vagy alak, csak víz és kő.
Hogyan van datálva a munka?
Egyetlen évvel. A Musée d’Orsay a Datation rovatban „1886”-ot ad meg, tartomány nélkül és óvatos „vers” nélkül. A Wikidata ugyanazt az évet közli, ugyanolyan pontossággal, a méretek pedig tizedre egyeznek, tehát itt a múzeum és az adatbázis nem tér el. Ezen a polcon ez nem magától értetődő: a szomszédos munkáknál a múzeum helyenként tartományt vagy „körül”-t ad meg, és ott sehol nem írunk évszámot. Itt leírjuk, mert az az intézmény adja meg, amely a munkát őrzi.
Mit mond a múzeumi adatlap a méretekről?
A munkát a Musée d’Orsay őrzi RF 3163 leltári szám alatt. A méreteket magasság szorozva szélesség sorrendben adja meg, H. 65,4 ; L. 81,5 cm, és hozzáteszi a kerettel mért méretet, 84 x 99,6 cm; a mi táblázatunk a szélességet teszi előre, ezért itt 81,5 x 65,4 cm-t olvasunk. A technika olaj vásznon. Ez a szám egyezik azzal, amely korábban ezen az oldalon állt, csak ott a magasság állt elöl; most a mi sorrendünkbe fordítva, tartalmilag ugyanaz.
Út az Orsay-ba: Gaston Migeon hagyatéka
A múzeum egyetlen szerzésmódot ad meg: „Legs Gaston Migeon, 1932”, tehát Gaston Migeon 1932-es hagyatékát. Migeon a Louvre kurátora és gyűjtő volt, elsősorban kelet-ázsiai anyagáról ismert; hagyatéka impresszionista munkákat is a francia közgyűjteményekbe juttatott. A korábbi tulajdonosi láncot a múzeum nem teszi közzé, ezért mi sem találjuk ki. Ez az évszám választja el ezt a vásznat attól a másiktól, amelyet ezen a polcon árulunk, és amely 1896-ban Gustave Caillebotte hagyatékával került az Orsay-ba.
Belle-Île öt partja — melyik a miénk?
Abból a két hónapból vásznak sora maradt, és az összetévesztés valós, mert a téma köztük nagyon hasonló. A legcsalókább szomszéd nem a világ másik végén van, hanem Reimsben: ott a Musée des Beaux-Arts őrzi a Belle-Île sziklái című munkát 907.19.191 leltári szám alatt, amely 81,5 x 65,6 cm — tehát két milliméter eltérés a magasságban és semmi a szélességben. Méret alapján tehát nem lehet őket elválasztani. A cím választja el őket, amelyet minden múzeum maga ad: a miénk az Orsay-ban viharként van nyilvántartva, a reimsi pedig sziklákként. Témában közelebb áll, és ezen a polcon szintén kapható, a chicagói Sziklák Port-Goulphar mellett — amely a miénkkel ellentétben nyugodt.
Miért nincs ezen a vásznon sem hajó, sem alak?
Mert nincs rajta semmi, amit ember csinált. E polc tengeri témái közül ez az egyetlen hajó, ház vagy alak nélkül — a többinél ezt már a címük elmondja, például a Séta a sziklaparton Pourville-nél. Itt nincs ösvény, vitorla vagy füst, és horizont is alig: a nézőnek nincs mihez mérnie a saját nagyságát. Éppen ezért hat a vászon közelebbinek a vártnál, és éppen ezért nehéz szemre datálni.
Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?
Minden megrendelést külön fest meg egy festő, olajfestékkel pamut- vagy lenvászonra. A vászonra festett festmény nálunk nyomtatás, átmásolás és gépi közbenső lépés nélkül születik. Ez a téma a polc legnehezebbjei közé tartozik, mert szinte nincsenek rajta átrajzolható formák: a tajték nem tárgy, hanem a mozgás nyoma, és csak akkor jön létre, ha a festő gyorsan és a helyes sorrendben rakja a vonásokat. A fehér megy utoljára és vastagon, hogy a zöldes alap fölött álljon; ha belekeveredik, a tenger felületté lapul. Minden olajfestmény, amely elhagyja a műhelyünket, kicsit a maga módján egyedi. Szállítás előtt fotót küldünk a kész munkáról.
Melyik méret melyik falra?
Nyolc méret közül lehet választani, 45 x 38-tól 150 x 120 cm-ig. Az eredeti 81,5 cm széles és 65,4 cm magas, ezért méretben a 80 x 60 cm áll hozzá a legközelebb, oldalarányban pedig az 50 x 40 és a 150 x 120 cm, amelyek 1,25-nél járnak, közvetlenül az eredeti 1,246-ja mellett. Ez a téma a legtöbbnél többet nyer a mérettel: kis méretben a tajték szürkévé olvad, 120 x 100 cm-en az egyes vonások újra elválnak, és a víz működni kezd. Étkezőben művészi festményként vagy nappali festményként erősen hat, mert a vásznon az egyetlen szín hideg. Rokon tengeri témák a Claude Monet galériában: a Sziklák Port-Goulphar mellett ugyanarról a szigetről, a A zöld hullám és a Halászhajók az étretat-i parton.
Egyedi méret, vakkeret és keret
A nyolc méret egyike sem ismétli meg pontosan az eredeti arányát. Ha éppen azt szeretné, az egyedi méretre készítés az egyetlen út: küldje el a szélességet és a magasságot centiméterben. A vászon fa vakkeretre feszítve, akasztásra készen érkezhet, vagy hengerbe csavarva küldjük, ha maga kereteztetné. A keret ára nem tartozik bele. Ehhez a jelenethez sötét vagy szürke keret illik, amely peremet ad és megtartja a feltört vizet; a világos keret a fehér tajtékkal összeolvad, és a munka elveszti a szélét. A múzeum a saját eredetijét olyan keretben őrzi, amellyel az együttes 99,6 x 84 cm.
Szállítás és garancia
A készítés rendszerint két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több, mert az olajnak a rétegek között meg kell szikkadnia. A feszített vásznakat kemény dobozban, védett sarkokkal küldjük, a csavartakat hengerben. Ha a munka sérülten érkezik, vagy érezhetően eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük vagy visszatérítjük a vételárat. A kézzel festett másolat nem gyári termék, és az ecsetvonásban apró eltérések várhatók; a sérülés vagy a téves téma nem az. Magyarországra és az Európai Unió országaiba szállítunk.
Gyakori kérdések
Hol van az eredeti?
Párizsban, a Musée d’Orsay-ban, RF 3163 leltári szám alatt. Oda 1932-ben került Gaston Migeon hagyatékával.
Melyik helyszín van megfestve?
Belle-Île szigetének partja Dél-Bretagne előtt, az Atlanti-óceánban. Monet 1886 őszén festett ott, több mint két hónapon át.
A reimsi munka ugyanaz a vászon?
Nem. A Belle-Île sziklái, ltsz. 907.19.191, 81,5 x 65,6 cm — méretben csaknem azonos, címében más: az sziklák, a miénk vihar.
Ez nyomat?
Nem. Nálunk a reprodukció mindig kézzel készül, olajjal vásznon. Nyomtatott vagy géppel átvitt munkákat nem árulunk.
Melyik méretet válasszam?
Mérje meg a fal vagy az alatta álló bútor szélességét, és válasszon olyan vásznat, amely annak nagyjából kétharmadát foglalja el. Ennél a témánál inkább nagyobbat: az apró vonásoknak hely kell.
Kérhetek olyan méretet, amely nincs a listán?
Igen. Az egyedi méretre készítés nálunk megszokott, és egyedül ez tartja meg az eredeti 81,5 a 65,4-hez arányát.
Hogyan jut el hozzám a munka?
Vakkeretre feszítve kemény dobozban vagy hengerbe csavarva, ahogy Ön választja, nyomon követéssel. Előtte fotót kap a kész munkáról.
Mit mond a festmény egyetlen mondatban?
Hogy a viharban a tengernek nincs formája, és csak úgy festhető meg, ha lemondunk a rajzról.
Eladó az eredeti, és mennyit ér?
Nem eladó. 1932 óta közgyűjteményben van. Árat senki nem szab neki, és mi sem közlünk ilyet.
Milyen magasra akasszam?
A közepe legyen körülbelül 145 cm-re a padlótól, bútor fölött az alsó éle 20-30 cm-rel a bútor fölött. Az elrendezésről a blogunkban írunk.
Alkalmas ajándéknak?
Igen, és ha nem tudja, melyik méretet válassza, van ajándékutalvány, amellyel a méretet és a témát a megajándékozott választja ki.
- Téma. Feltört tenger csaknem az egész vásznon, két sötét nedves szirt az alsó felében, barna sziklák sora tajtékkal a felső harmadban, fölül keskeny szürke égsáv.
- Eredeti. Olaj vásznon, 81,5 x 65,4 cm, 1886 a múzeum datálása szerint; Musée d’Orsay, ltsz. RF 3163, Gaston Migeon 1932-es hagyatéka.
- A miénk. Nyolc méret 45 x 38-tól 150 x 120 cm-ig, vagy egyedi méretre készítés; ez a téma nagyobb méretben a legtöbbnél többet nyer.
- Érdemes tudni. Csaknem azonos méretű Belle-Île-i vásznat őriz a reimsi múzeum; méret alapján nem választhatók el, cím alapján igen: az sziklák, a miénk vihar.
