Claude Monet – Nyárfák

Nyárfák Monet 1891-es vásznának kézzel festett reprodukciója: négy karcsú fa emelkedik végig egy négyzetes vászon teljes magasságán, mögöttük pedig a Giverny melletti Epte folyó menti fasor húzódik a messzeségbe. Az eredeti 81,6 x 81,9 cm-es, olaj vásznon, bal alul „Claude Monet 91” aláírással és dátummal, és a New York-i Metropolitan Museum of Art őrzi 29.100.110 leltári számon. Nálunk nyolc négyzetes méretben, 60 x 60 cm-től 180 x 180 cm-ig vagy egyedi méretben készül, a kész munkáról készült fotóval jóváhagyásra a szállítás előtt.

Nyárfák – Claude Monet

Mi látható a vásznon?

A vászon négyzetes; teljes magasságán végig négy nagyon karcsú törzs emelkedik, csaknem egyenletes távolságra egymástól. Keskeny, sötétbarna és lila függőlegesekként vannak megfestve, amelyekhez kékes lombcsomók tapadnak; egyik sem áll meg a felső szél alatt — mind a négy túlfut rajta. Mögöttük az ég halvány kékeszöld és korántsem sima: rövid, jól látható ecsetvonásokban van felhordva. Balra, a háttérben aranysárga őszi lomb tömege áll, a jelenet egyetlen meleg felülete. Az alsó felén széles, ferde sáv fut át sötétkék és lila ecsetvonásokból, amely jobbra lejt: ez ugyanaz a fasor, amely a távolban a folyó mentén távolodik. Alatta a víz, halványzöld és rózsaszín, amelyben a törzsek lágyabb függőlegesként folytatódnak lefelé; lent, középen egy kis zöld bokor áll.

Hol és mikor készült a jelenet?

Az Epte folyó mentén, Giverny mellett, 1891 nyarán és őszén, a szabadban és a motívum előtt — en plein air. A Metropolitan a saját nyilvántartásában rögzíti, hogy Monet azon a nyáron és őszön egész sorozatot festett ezekről a nyárfákról; néhány vásznat a partról dolgozott ki, ezt viszont egy lapos fenekű csónakból, amelyet külön vájatokkal szereltek fel több vászon egyidejű tárolására. Hogy hány ilyen vászon készült, abban a források nem egyeznek – huszonhármat vagy huszonnégyet említenek –, a múzeum nyilvántartása pedig nem ad számot. A munkamódszer könyörtelen volt: egy vásznon csak addig dolgozott, ameddig az a hatás tartott, amelyet keresett, azután félretette és elővette a következőt. Mindegyik így annak az évszaknak egy másik pillanata. Éppen ez a sorozatban való munka az, amit az impresszionista festmény hoz a festészetbe: nem a motívumot, hanem az időt.

Miért fontos ez a vászon?

Két dolog miatt, és mindkettő szerepel a múzeumi forrásokban. Az első maguknak a fáknak a sorsa: az Epte túlsó partján fekvő Limetz falu úgy döntött, hogy a nyárfákat faanyagként árverésre bocsátja, a festő pedig közbelépett, hogy be tudja fejezni a sorozatot. A Metropolitan azt írja, fizetett egy helybeli fakereskedőnek, hogy a fák állva maradjanak, amíg el nem készül; az edinburgh-i Scottish National Gallery, amely a sorozat egy másik vásznát őrzi, ugyanezt az esetet kissé másként adja elő — hogy Monet egy fakereskedővel társulva vásárolta meg a fákat az árverésen. Mindkét bejegyzést közöljük, éppen azért, mert eltérnek. A második ok kiállítástörténeti: a nyárfákat, akárcsak korábban az asztagokat, először sorozatként mutatták be, és tizenöt darab közülük 1892-ben Párizsban volt látható. Egy művészi festmény, mint a miénk, tehát az egyik legelső olyan ciklusból származik, amelyben az egész fontosabb volt az egyes munkánál.

Mi a jelenet értelme?

Ugyanaz a fasor kétszer és egyszerre két léptékben van jelen. Az elöl álló négy törzs egyenkénti, mérhető, csaknem építészeti; ugyanaz a fasor a háttérben már csak színsáv, egyedi formák nélkül. Éppen ezért hat a jelenet mélyebbnek, mint amit egy négyzettől várnánk: a távolságot a rajz és a tömeg különbsége hordozza, nem a perspektíva. Az ég nem háttér, hanem egyenrangú felület, ugyanolyan ecsetsűrűséggel megfestve, mint a lomb. Mivel a fák a tükröződésben folytatódnak, a szemnek nincs hol megpihennie. Egy ilyen olajfestmény ezért egyben gyakorlat a meleg és a hideg egyensúlyából is: aranysárga balra, kéklila a középső sávban, halványzöld fent.

A mű útja a festőtől a Metropolitanig

A múzeumi nyilvántartás négy állomást sorol fel a hagyaték előtt — két kereskedést és két magántulajdonost —, többet nem. Az első a New York-i Knoedler cég, amely a művet 1893-ig tartotta 7287-es raktári számon; az American Art Associationnél 1893. április 14-én tartott árverésén „The Four Trees (Poplar Series)” címen kelt el 1.175 dollárért. A vevő a New York-i Durand-Ruel galéria volt, amely a vásznat 1063-as raktári számon vezette, és 1895. január 12-én adta el a Havemeyer házaspárnak. H. O. Havemeyer és felesége 1895-től a férfi 1907-es haláláig birtokolta, azután Louisine W. Havemeyer egyedül a saját 1929-es haláláig. Ugyanabban az évben a hagyatékával került a Metropolitanba, ahol ma a 819-es teremben látható. Hogy hol volt a vászon 1893 előtt, arról a nyilvántartás hallgat, ezért mi is hallgatunk róla.

A nyárfák a többi fás motívumunk között

Ugyanabból a sorozatból és a folyó ugyanarról a szakaszáról való a „Poplars on the Epte” című vászon, amelyet az edinburgh-i Scottish National Gallery őriz NG 1651 leltári számon; mérete 82 x 81,4 cm, tehát csaknem ugyanolyan négyzetes, mint ez, és éppen ezért a legkönnyebb a kettőt összetéveszteni. Ugyanennek a fasornak egy másik nézetét — állóformátumban, nagyobb távolságból és látható kanyarral — a Nyárfasor hozza. A víz mellett álló fákat csoportként a A fűzfák mutatja, egyetlen fát pedig a Szomorúfűz. Amikor a víz veszi át a főszerepet, és a fákból csak a tükröződés marad, abból lesz a Reggel a Szajnán, Giverny mellett.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Ez vászonra festett festmény, amely ecsettel és olajfestékkel készül, nem nyomtatóval. Az első fotón a kész vászon fa festőállványon áll a műhelyünkben, a két oldalt sorakozó keretminták között: még keret nélkül és már kifeszítve, közvetlenül az utolsó átnézés előtt; ugyanígy készül és ugyanígy fotózzuk le szállítás előtt az Ön példányát is. Az is látszik, amire a nyomat nem alkalmas. A lombkoronák kék sávja vastagon és mozgalmasan van felhordva, az ég viszont vékonyabb, nyugodtabb vonásokban, ezért a koronasáv elhaladás közben jobban változik, mint az ég. A nyomat egyenletesen vékony rétegben teríti szét a festéket, ezért mindenütt egyformán sima. Mivel kézi munkáról van szó, minden darab kissé eltér, és minden kézzel festett másolat a maga módján egyedi.

Melyik méret melyik falra?

Rövid válasz: 82 x 82 cm, ha az eredetihez legközelebbi méretet szeretné — 4 mm-rel szélesebb és 1 mm-rel magasabb nála —, és 100 x 100 cm a kanapé fölé. Nyolc négyzetes méret áll rendelkezésre. A 60 x 60 cm és a 70 x 70 cm az előszobába, a lépcsőházba vagy az ajtók közötti keskeny falra való; a 82 x 82 cm áll a legközelebb az eredetihez, amely 81,6 x 81,9 cm, és ezért ez a leghűbb választás; a 90 x 90 cm és a 100 x 100 cm a komód fölött vagy az étkezőasztal mellett szokásos, és ez a leggyakoribb nappali festmény; a 120 x 120 cm, a 150 x 150 cm és a 180 x 180 cm nagy falakra való, ahol a függőlegesek megkapják a valódi magasságukat. A négyzet nem széles falat kíván, hanem középpontot. Mivel a kék és az arany erős, egy ilyen munka a színes falat is elbírja, de fehéren mutat a legjobban.

Milyen magasra akassza a festményt: a vászon közepe a padlótól 145-150 cm-re, a kanapé fölött a támlától 15-25 cm-rel feljebb.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a nyolc méret egyike sem illik a terébe, a művet az Ön által megadott méretben festjük meg — küldje el a szélességet és a magasságot, mi pedig megírjuk az árat és a határidőt. Az egyedi méret megtartja az oldalarányt: ha a négyzetet szélesre húzzuk, a törzsek megszűnnek karcsúak lenni. A vászon fa vakkeretre van feszítve, a szélei pedig meg vannak festve, így keret nélkül sem hat befejezetlennek. A keret kiválasztásához 3D alkalmazás áll rendelkezésre — kizárólag a keret kiválasztására szolgál, és nem mutatja a művet az Ön terében. Az, hogy a mű hogyan fest éppen az Ön falán, külön szolgáltatásunk a térbe illesztésre.

Szállítás és garancia

A mű megrendelésre készül a műtermünkben, ezért a gyártási idő 15-45 nap, a legnagyobb méreteknél inkább a felső határhoz közel. Vakkeretre feszítve, védőfóliába csomagolva és szilárd csomagolásban küldjük el, bekeretezve, ha keretet választott. A szállítás előtt fotót kap a kész műről jóváhagyásra: ha azon valami nem felel meg, javítunk, amíg a mű még nálunk van. Minden rendelésre a visszaküldési szabályzatunk vonatkozik. Monet többi motívumát a Claude Monet galériában találja, a festőről és a motívumválasztásról pedig a blogunkban írunk.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

A New York-i Metropolitan Museum of Artban, 29.100.110 leltári számon, a 819-es teremben kiállítva.

Ki látható a vásznon?

Senki. Csak négy nyárfa, a fasor, a tükröződésekkel teli víz és egy kis bokor — egyetlen ember és egyetlen épület sem.

Mi a mű lényege egyetlen mondatban?

Hogy ugyanaz a fasor kétszer van jelen egyetlen vásznon — elöl négy megrajzolt függőlegesként, hátul formák nélküli színsávként.

Hány nyárfás festményt festett Monet?

Több mint húszat. 1891-ben újra és újra megfestette az Epte menti nyárfasort Giverny közelében, különböző fényekben és évszakokban, és a vásznak közül tizenötöt 1892-ben együtt állítottak ki Párizsban.

• Motívum. Négy karcsú törzs egy négyzetes vászon teljes magasságán, ferde kéklila koronasáv, lent tükröződésekkel teli víz.
• Eredeti. Olaj vásznon, 81,6 x 81,9 cm, 1891, bal alul szignálva, Metropolitan Museum of Art, ltsz. 29.100.110.
• A miénk. Nyolc négyzetes méret 60 x 60-tól 180 x 180 cm-ig vagy egyedi méret; a 82 x 82 cm az eredetinél 4 mm-rel szélesebb és 1 mm-rel magasabb.
• Érdemes tudni. Limetz falu faanyagként árverezte volna el a nyárfákat, a festő pedig közbelépett, hogy be tudja fejezni a sorozatot.