Claude Monet – Halászhajók az étretati parton

Halászhajók az étretati parton Monet 1884-es vásznának kézzel festett reprodukciója: a kavicsra húzott bárkák a krétaszikla alatt, háborgó tenger a teljes felső felén és felfordított halászkunyhók az előtérben. Az eredeti 100,5 x 73,5 cm, és a kölni Wallraf-Richartz-Museum őrzi. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük, és feladás előtt elküldjük a kész mű fotóját jóváhagyásra.

Halászhajók az étretati parton – Claude Monet

Mi látható rajta?

Balra krétaszikla emelkedik, benne pedig kapu nyílik, amelyen át világos ég süt be — ez a híres Porte d’Aval, amelyről Étretat a legismertebb. A szikla árnyékban van, barnásszürke, és elfoglalja a bal szélt. A vászon felső felét a tenger tölti ki: szürkészöld, barázdált, fehér tarajokkal, amelyek egymás után futnak a part felé. Lent a kavics fekszik, rózsásbarna és sima. Rajta a partra húzott bárkák: balra egy sötét, világos peremmel, arrébb egy zöld, a középtől jobbra egy élénk narancsszínű, a jobb szél mellett még sötétebbek; közöttük ferdén állnak az árbocok és az evezők. Egészen elöl két felfordított halászkunyhó áll — az egyik szalmatetős, a másik szürke deszkás. Középen jobbra néhány apró alak. Ennek az olajfestménynek nincs eseménye: egy olyan napja van, amikor nem mennek ki a tengerre.

Miért a kavicson vannak a bárkák, és nem a vízen?

Mert a tenger kergette őket partra. A hullámok a vászon teljes szélességében fehér tarajokban törnek meg, és éppen ezért van minden bárka magasan a kavicsra húzva, az árbocok pedig ferdén. Az előtérben álló felfordított kunyhók ugyanebből a világból valók: Normandiában a kiöregedett halászbárkákat a gerincükre fordították, szalmával vagy deszkával fedték, és a hálókat tartották bennük. A vászonra festett festmény így a várakozásról szól, nem a halászatról — és éppen ezért nyugodt, pedig a tenger háborog.

Adatok a nyilvántartásból

A vásznat WRM 3120 leltári számon tartja nyilván a kölni Wallraf-Richartz-Museum, 1884-re datálva; a technika olaj vásznon, a méret pedig 73,5 x 100,5 cm; a múzeum a magasságot írja előre, nálunk a szélesség áll elöl — vagyis 100,5 cm szélesség és 73,5 cm magasság. Monet festményeinek katalógusában a 822-es számot viseli. Az évszám nem becslés: teljes évként szerepel, fenntartás nélkül, és a vászon jobb alsó sarkában ott a szignó az évszámmal. Az ebből az évből való impresszionista festmény Monet normandiai tartózkodásaihoz tartozik, amikor több télen egymás után tért vissza Étretat-ba. A vászon nyilvántartási tétele itt található, a 19. századi gyűjteményt pedig, amelyhez tartozik, a múzeum a saját oldalán mutatja be.

Miért van a műnek több neve?

Mert három nyelven vették nyilvántartásba, és mindegyik a jelenet más részét választotta. A hivatalos cím a német: „Fischerboote am Strande von Étretat“ — halászhajók az étretati parton, és mi is ezen a címen tartjuk. Franciául „Falaises et barques à Étretat“, tehát sziklák és bárkák, az angol tétel pedig átlyukadt sziklaként vezeti. Mindhárom ugyanarról a vászonról szól: az első a bárkákat számolja, a második hozzáveszi a sziklát, a harmadik csak a kőbe vájt kaput nézi. Ezért szerepel a fenti táblázatban a többi név is — ha máshol keresi a művet, bármelyiken megtalálja.

Monet más tengerparti motívumai nálunk

Ugyanarról a partról, csak egy évvel később és a kihajózás pillanatában: A bárkák indulása, Étretat. A nyílt tengeren úszó halászhajók Monet korai éveiből — Halászhajók a tengeren. A part mentén néhány tucat kilométerrel odébb húzódó sziklákat mutatja Séta a sziklán Pourville-nél. Azt pedig, hogy mit tesz a tenger, amikor teljes erejével csap le, elmondja Vihar Belle-Île partjainál.

Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?

Ez a motívum a tenger miatt nehéz. A fehér tajték nem fehér festék, hanem olyan szürke, amely mindennél világosabb maga körül; ha a festő tiszta fehérrel rakja fel, a tenger hóvá dermed. Ezért az éggel és a vízfelülettel kezdi, mert ezek szabják meg minden más fényét, aztán jön a szikla, amelynek sötétnek és nyugodtnak kell maradnia, és csak legvégül a bárkák. Ezek kicsik, de ők hordozzák a mű minden színét: a zöld és a narancs hajótest az egyetlen tiszta szín a vásznon, és a festő a végére hagyja őket, hogy élénkek maradjanak. Egy ekkora művészi festmény több napig készül, a kézzel festett másolat pedig pontosan ebben a sorrendben.

Melyik méret melyik falra?

Röviden: a kanapé fölé 101 x 74 cm, ami az eredetihez a legközelebb áll — 5 mm-rel szélesebb és 5 mm-rel magasabb nála; kisebb falra 80 x 60 cm; nagy szabad falra 150 x 110 cm. A nappaliba szánt darab — a nappali festmény — akkor arányos, ha a kanapé szélességének körülbelül kétharmadát foglalja el. A motívum fekvő és mélysége van — balra a szikla, előre a tenger a látóhatárig —, ezért hosszabb bútor fölött érvényesül. Az ilyen motívum a folyosón vagy a lépcsőházban is megállja a helyét, ahol keresztben megy el mellette az ember: a sziklakapu ilyenkor csak közelről mutatkozik meg.

Milyen magasra akassza a festményt: a vászon közepét körülbelül 150 cm-re a padlótól. Mivel a látóhatár magasan van, valamivel lejjebb is jól hat — a tenger ilyenkor szemmagasságba kerül.

Egyedi méret, vakráma és keret

Ha a nyolc méret közül egyik sem felel meg, egyedi méretben festjük — küldje el a szélességet és a magasságot, és árat és határidőt mondunk. A vászon fa vakrámára van feszítve, a szélek is festettek, ezért a mű keret nélkül sem hat befejezetlennek. Ehhez a motívumhoz hidegebb, szürkésbarna fa vagy keskeny sötét léc illik; a meleg arany keret a sárga felé húzza a művet, és a tenger elveszíti a hűvösségét, ami itt a lényeg.

Szállítás és garancia

Az Európai Unió tizenhat országába szállítunk, köztük Magyarországra, Szlovéniába, Horvátországba, Ausztriába, Németországba és Olaszországba, védőfóliába csomagolva, kemény dobozban. Feladás előtt elküldjük a kész mű fotóját; ha azon valami nem stimmel, javítunk, mielőtt elhagyja a műhelyt. Nagy méreteknél a készítési idő hosszabb. Monet további motívumai a Claude Monet galériában találhatók, a festésről és a motívumválasztásról pedig a blogon írunk.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Melyik évből való az eredeti?

1884-ből. Az évszám teljes évként szerepel a nyilvántartásban, nem becslésként, és a vászon jobb alsó sarkában ott a szignó az évszámmal.

Hol van az eredeti?

A kölni Wallraf-Richartz-Museumban, WRM 3120 leltári számon. A múzeumnak nincs erről a vászonról nyilvános oldala, ahol megnézhetné, ezért ilyet nem is adunk meg.

Mi az a két lekerekített forma az előtérben?

Felfordított bárkák. Normandiában a kiöregedett halászbárkákat a gerincükre fordították, szalmával vagy deszkával fedték, és hálót meg szerszámot tartottak bennük; a parton több sorban álltak.

Miért festette Monet olyan gyakran Étretat-t?

A krétasziklák és a három természetes sziklakapu vonzotta. 1883 és 1886 között minden évben visszatért Étretat-ba, és több mint ötven vásznat festett ott, ugyanazt a partot figyelve változó fényben és időben.

• Kézzel festve. Olaj vásznon, nyomat és gépi felhordás nélkül.
• Nyolc méret vagy egyedi. 50 x 40-től 150 x 110 cm-ig; a 101 x 74 cm az eredetinél 5 mm-rel szélesebb és 5 mm-rel magasabb.
• Fotó feladás előtt. A kész művet látja, mielőtt elhagyja a műhelyt.
• Adatok a nyilvántartásból. Az évszám, a méret, a technika és a leltári szám úgy szerepel, ahogyan a vászon tétele vezeti.