Claude Monet – Impresszió, napkelte

Impresszió, napkelte Monet Le Havre-i kikötőre nyíló látványa, amelyet 1872 novemberében egy szállodai szoba ablakából festett: a párás medence fölött kicsi narancsszín nap áll, alatta pedig rövid narancsos ecsetvonások oszlopa törik meg a vízen. Az eredetit a párizsi Musée Marmottan Monet őrzi 4014-es leltári számon. Nálunk kézzel festett reprodukcióként készül, olajjal vásznon, nyolc méretben vagy egyedi méretben, a kész munkáról küldött fotóval jóváhagyásra a feladás előtt.

Impresszió, napkelte – Claude Monet

Mi látható rajta?

A Le Havre-i kikötő hajnalban. Monet 1872 novemberében a Hôtel Amirauté-ban lakott, és a motívumot a külső medencére néző szobája ablakából festette. A jeleneten nincs portré és nincs megnevezett személy: az egyetlen emberi alak az előtérben evező férfi, akit a múzeumi leírás nem nevez meg, ezért mi sem nevezzük meg. Amit látunk, az tehát egy hely és egy óra — ipari kikötő abban a pillanatban, amikor a nap már elválik a párától. 1874-ben éppen ez a motívum adta a nevét az egész irányzatnak.

Mi van a vásznon?

A vászon fekvő. A reggeli párán át látszik a medence: minden kékesszürke és halvány zöldes tónusban, kivéve a napot. Az kicsi, narancsvörös korong a középvonaltól jobbra, elég magasan ahhoz, hogy már a pára fölött álljon. Alatta rövid narancsos vonások függőleges oszlopa fut — a tükröződés nem összefüggő vonalként van megfestve, hanem különálló foltok soraként, amelyek a néző felé széttartanak. Az előtérben két sötét csónak; a közelebbiben evezős alak áll, a másik kissé mögötte és balra. Balra a lehorgonyzott hajók árbocai, keresztrúdjai és darui emelkednek, függőleges kékesszürke vonásokkal festve, amelyek fent elvesznek a párában. Jobbra ugyanez a motívum ismétlődik, még elmosódottabban. A vizet vízszintes kék, szürke és halványsárga vonalkák építik fel. Vászonra festett festmény gyanánt a jelenet rövid vonásokból épül, nem rajzból.

Miért fontos ez a festmény?

Mert belőle született egy egész korszak neve. A munkát a Société anonyme des artistes peintres, sculpteurs et graveurs első kiállításán mutatták be, amely 1874. április 15. és május 15. között zajlott Nadar fotográfus egykori műtermében, a 35 boulevard des Capucines alatt Párizsban. Louis Leroy kritikus 1874. április 25-én a szatirikus Le Charivari lapban L’Exposition des impressionnistes címmel írást közölt, és a szót éppen Monet címéből vette át — gúnyosan. A megjelölés megragadt és megmaradt. A munka tehát először annak bizonyítéka volt, hogy valami túl kevéssé kidolgozott, és csak azután lett az impresszionizmus kiindulópontja.

Mit jelent a festmény?

Nem történetet mond el; egy fényállapotot állít meg. Figyelemre méltó, hogy a nap itt nem a legvilágosabb pont — világosságban szinte egyezik a körülötte lévő párával, és szinte kizárólag színnel válik el. Éppen ezért hat a jelenet futó benyomásnak, nem pedig erős fényben álló látványnak. A vízen a tükröződés különálló vonásokból áll, amelyeket a szem csak távolról rak össze sávvá; közelről foltokra esik szét. A motívum nem romantikus: a háttérben egy dolgozó kikötő darui, kéményei és kikötött hajói állnak. Impresszionista festmény gyanánt ez a levegőről és az óráról szóló feljegyzés, nem a kikötőről mint témáról; olajfestmény gyanánt kisebb falon is nyugodt marad.

Ez a marmottani vagy a Getty-beli változat?

Monet többször is megfestette a Le Havre-i kikötőt napkeltekor, ezért a két munkát rendszeresen összekeverik. Ez a marmottani változat: 65 x 50 cm, 1872-re datálva, leltári szám 4014. A testvérmunka, Sunrise (Marine) a J. Paul Getty Museumban, valamivel kisebb, 50,2 x 61 cm, és a múzeum 1873 tavaszára datálja. Ha a kicsi narancsszín napra, a megtört tükröződésre és az előtér két sötét csónakjára emlékszik, akkor ezen az oldalon jár. Monet további tengeri és parti munkái nálunk: Halászhajók a tengeren, Halászhajók az étretati parton, Tengerparti terasz, Sainte-Adresse és A vasúti híd Argenteuil-nál.

Hogyan készül a kézzel festett példányunk?

A festő ecsettel és olajfestékkel dolgozik, nem nyomtatóval, és úgy építi a felületet, ahogyan az eredeti: vékonyan és elmosódottan a párában, sűrűbben és határozottabban a tükröződésben. Az első fotón a kész vászon keretezve áll a műhelyünk festőállványán, szemből fotózva; a másodikon ugyanaz a munka balról, éles szögből készült, így látszik a léc profilja és mélysége, valamint az, hogyan törik meg a fény a festékrétegen. A harmadik fotó makrófelvétel a kikötő bal oldaláról: az árbocokat és darukat vékony ecsettel húzták az elmosódott kékesszürke alapra, a vékony átmeneteken pedig átüt a vászon szövése. A negyedik közelről mutatja a két csónakot és a vizet — a kék, zöld és okker rövid vonások egymás mellett állnak, és nem folynak össze. Pontosan ezt nem tudja megadni a nyomat, mert ott nincs semmi, ami árnyékot vetne. Minden darab külön készül, ezért két vászon sosem teljesen egyforma; kézzel festett másolat gyanánt mindegyik a maga munkája. Minden művészi festmény, amely elhagyja a műtermünket, előtte nappali fényben fotóra kerül.

Melyik méret melyik falra?

Ha nem tudja, melyiket: 63 x 48 cm. Ez a mi méretünk, amely a legközelebb áll az eredetihez — az 65 x 50 cm, tehát mindkét oldal két centiméterrel rövidebb, az arány pedig 0,762, hét ezreddel az eredeti 0,769 alatt. A formátum fekvő, ezért széles és nem magas falat kíván. A 40 x 30 és az 50 x 40 cm előszobába, két ajtó közötti keskeny falra vagy csoportba való; a 70 x 50 és a 80 x 60 cm komód vagy íróasztal fölé illik; a 90 x 70 cm jól áll a kanapé fölött. A 120 x 90 és a 150 x 110 cm széles falakra és magas terekbe készül, ahol a tükröződésnek van helye kibontakozni. Mivel a jelenet csendes és alacsony kontrasztú, nyugodt, világosabb falon jobban hat, mint sötéten. A második fotón látszik, hogyan áll a keretezett munka valódi térben. Nappali festmény gyanánt ez a motívum nyugtatja a teret, ahelyett hogy hangsúlyozná.

Milyen magasra akassza a festményt: a közepe szemmagasságban, nagyjából 145–150 cm-re a padlótól; kanapé fölött 15–25 cm-rel a támla fölé. A fekvő formátum elviseli a kissé alacsonyabb elhelyezést is.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a nyolc méret egyike sem illik a falára, az Ön méretei szerint festjük meg, és megtartjuk az eredeti oldalarányát, hogy a kikötő ne nyomódjon össze; ez a mi egyedi rendelésünk. Minden darab fa vakkeretre feszítve, akasztásra készen érkezik. A kerethez használja a 3D alkalmazásunkat: ezen a motívumon minden lécünket megmutatja, így összehasonlíthatja az aranyat, ezüstöt, feketét, fehéret és a natúr fát, mielőtt dönt — az alkalmazás kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Ha látni szeretné, hogyan mutat majd a saját falán, arra külön térbe illesztő szolgáltatásunk való.

Szállítás és garancia

Minden darab rendelésre készül szlovéniai műtermünkben, ezért számoljon 15–45 nappal a választott mérettől függően. Feszítve és szállításra védve küldjük, keretezve, ha keretet választott, Magyarországra és az EU-ba vám nélkül. Feladás előtt fotót kap a kész munkáról jóváhagyásra, és minden rendelésre érvényes a visszaküldési szabályzatunk. A teljes kínálat a Claude Monet galériában található, a festő útját pedig a Claude Monet-ról szóló írásunk írja le.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

A párizsi Musée Marmottan Monet-ban, 4014-es leltári számon. A múzeumi leírás olaj, vászon munkaként tartja nyilván, 65 x 50 cm keret nélkül.

Mit fejez ki röviden?

Feljegyzés a hajnali fényről és levegőről egy dolgozó kikötő fölött: a nap színnel válik el, nem világossággal.

Melyik évből való a festmény?

Az aláírás mellett 1872 áll. Először 1874-ben állították ki Párizsban, az első impresszionista kiállításon.

Miért festette meg Monet az Impresszió, a felkelő napot?

Le Havre kikötőjében, ahol felnőtt, a reggeli fény futó benyomását akarta megragadni, nem pontos látványt. Ezért nevezte a kiállítási katalógusban »impressziónak«.

Hol festette Monet a festményt?

A normandiai Le Havre kikötőjében, egy kikötőre néző ablakból, ahonnan a hajókat és kéményeket látta a reggeli párában.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem. Az eredeti múzeumi gyűjteményben van, és nem eladó, így nincs piaci ára. Monet fő művei a valaha árverésen eladott legdrágább festmények közé tartoznak: Monet egyik Szénakazlak-festménye (Meules, 1890) 2019 májusában 110,7 millió dollárért kelt el a Sotheby’s árverésén.

• Téma: a Le Havre-i kikötő hajnalban, narancsszín nap és megtört tükröződés, két csónak az előtérben — 1872 novembere
• Eredeti: 65 x 50 cm, olaj, vászon, Musée Marmottan Monet, Párizs (ltsz. 4014)
• A mi kivitelünk: kézzel festett olaj vásznon, nyolc méret 40 x 30-tól 150 x 110 cm-ig; a 63 x 48 cm áll a legközelebb az eredetihez
• Érdekesség: a nap világosságban szinte azonos a körülötte lévő párával — színnel válik el, nem fénnyel