Leírás
A barbizoni erdő ősszel Georges Seurat kis olajfestménye fatáblán, 1881–1882-ből: vékony fatörzsek között őszi bozót terül el, fölötte világos ég, és mindezt gyors, laza ecsetvonások jelzik. A 25 x 15,7 cm-es eredetit a neuchâteli Musée d’art et d’histoire őrzi AP 1648 leltári számon. Nálunk művészi festményként születik újjá, kézzel festve olajfestékkel vászonra, öt méretben vagy az Ön által megadott méretben; feladás előtt jóváhagyásra megkapja a kész mű fotóját.
| Cím: | A barbizoni erdő ősszel |
| További címek: | »Forêt de Barbizon à l’automne – Paysage« |
| Festő: | Georges Seurat (1859–1891) |
| Keletkezés éve: | 1881–1882 |
| Eredeti méret: | 25 cm x 15,7 cm |
| Eredeti technika: | Olaj, fatábla |
| Festészeti stílus: | Olajvázlat – gyors, laza ecsetvonások |
| Megtalálható: | Musée d’art et d’histoire de Neuchâtel, Neuchâtel (lelt. sz. AP 1648) |
| A mi reprodukciónk: | kézzel festett olajfestmény vásznon, 5 méret 25 x 16 cm-től 80 x 50 cm-ig, kérésre egyedi méretben |
A barbizoni erdő ősszel – Georges Seurat
Mit ábrázol a festmény?
Egy erdőrészletet, emberek nélkül. Balra az alsó széltől majdnem a festmény tetejéig vékony, sötét fatörzs emelkedik, és róla sötét lombú ág nyúlik a bal felső sarok felé. Középen egy még vékonyabb, világos törzs áll, amely zöld és rozsdabarna levelekből álló, kerekded koronát tart. Jobbra egy másik, alacsonyabb facsoport tömege magasodik. A festmény alsó részét sűrű bozót tölti ki, amelyben zöld, rozsdabarna és kékes vonások fonódnak egymásba; balra világosabb, rózsaszínes lejtő látszik, lent középen pedig egy világos folt, amely erdei ösvénynek vagy a bokrok közötti tisztásnak hat. Mindezek fölött világos, fehéres ég terül el, kék foltokkal. A cím, amelyen a múzeum a művet nyilvántartja, a helyet és az évszakot is megnevezi: a barbizoni erdő ősszel.
Mi látható a fatáblán?
Fekvő formátumú fatábla, 25 cm széles és 15,7 cm magas, a múzeumi feljegyzés szerint mindössze 0,3 cm vastag; kerettel együtt 42,5 x 33,5 cm. A festék gyorsan, széles és laza vonásokkal került fel, a vonások különböző irányokban keresztezik egymást, és egyetlen forma sincs végig kirajzolva. A lomb rövid foltokból áll, az ég hosszabb, vízszintes, világos húzásokból, a fatörzsek pedig csupán néhány keskeny vonalból. Az egész olajvázlatnak hat, nem befejezett festménynek. Aki Seurat-nál apró, egyforma pontokból álló pointillizmust vár, itt nem talál ilyet: a vonások nagyobbak, eltérő hosszúságúak, és szabadon kerültek a felületre. A fotó, amely alapján a festményt kínáljuk, a témát és a kompozíciót mutatja meg; az eredeti pontos árnyalatait azonban nem garantálja.
Miért fontos ez a festmény?
Mert közvetlen. Ilyen kis fatáblán nincs hely a szépítésre: Georges Seurat, a francia festő néhány vonással jegyezte fel a fákat, a bozótot és egy őszi nap fényét, és éppen ez a gyorsaság adja a mű értékét. A múzeumi feljegyzés 1881–1882-re datálja. Az útja miatt is figyelemre méltó, amelyet a múzeum közzétesz: a fatábla a festő műtermében maradt, a hagyatéki leltárban az 5. számon szerepelt, később pedig Félix Fénéon gyűjteményébe került. A vásárlónak ez kis méretű, eleven őszi jelenet, amelyen jól követhető, hogyan épít fel a festő egy tájat pusztán ecsetvonásokból.
Mit jelent a festmény?
Az erdő csendjét. Nincs benne történet, és nincsenek emberek; csak törzsek, lomb és fény. A vékony törzsek függőleges sávokra osztják a felületet, a bozót pedig alul sűrű, meleg tömeggé zárja le. Az ősz a címben áll, a festményen pedig a zöld közé kevert rozsdabarna tónusok jelzik. A tekintet megpihen a lent középen látható világos folton, onnan a világos törzs mentén halad fölfelé a koronáig és az égig. Otthon nyugodt, természetes hatást kelt; földszíneivel jól illik a fához, a kőhöz, a lenvászonhoz és a szobanövényekhez.
Mi történt az eredetivel?
A múzeum közzéteszi a fatábla útját. 1891-ig Seurat műtermében volt, a hagyatéki leltárban az 5. számon. Az 1908-as évnél a feljegyzés J. D. asszonyt említi. 1908 után P. gyűjteményében volt; a múzeum ennek kapcsán Camille Platteel (1854–1943) nevét kérdőjellel közli. Ezután Félix Fénéon (1861–1944) birtokába került, aki ismeretlen időpontban szerezte meg. A Fénéon-gyűjtemény árverésén, a párizsi Hôtel Drouot aukciósházban 1941. december 4-én 77. tételként bocsátották árverésre, és Amez-Droz vásárolta meg. 1941-től 1976-ig Yvan Amez-Droz gyűjteményében volt. 1979 óta a neuchâteli Musée d’art et d’histoire őrzi, ahová Yvan és Hélène Amez-Droz végrendeleti hagyományaként került. Valamennyi adat a múzeumi feljegyzésből származik.
Milyen helyet foglal el ez a festmény Seurat művei között?
A barbizoni erdő ősszel egyike azoknak az általunk kínált Seurat-tájaknak, amelyek címében erdő vagy Barbizon szerepel. Barbizon szerepel az Erdei út, Barbizon című festmény címében, amelyet a párizsi Musée d’Orsay őriz, és ugyanígy az Alak a barbizoni tájban címében is, amely a kölni Wallraf-Richartz Múzeumban található. Az erdő a témája A pontaubert-i erdőben című festménynek is, amely a New York-i The Metropolitan Museum of Art gyűjteményében van. Ezek a művek mind más-más múzeumban vannak; nálunk egymás mellé kerülhetnek a falon.
Hogyan készül a kézzel festett változatunk?
Ecsettel és olajfestékkel, soha nem nyomtatóval. Festőnk az eredeti alapján dolgozik, és megőrzi azt, ami ezt a fatáblát elevenné teszi: a gyors, laza vonásokat, amelyek a formákat csak jelzik, nem rajzolják ki. A pointillista technika itt rossz választás volna, hiszen az eredetin nincsenek pontok; ugyanilyen hiba volna a festményt aprólékosan kidolgozott tájjá simítani. Az eredeti fára készült, a mi változatunk viszont vászonra, amelyet feltekerve, fa vakrámára feszítve vagy bekeretezve rendelhet meg. Mivel minden kézi munka, két vászon sosem lesz egészen egyforma, és minden kézzel festett másolat egyedi darab marad. Erről a témáról még nincs saját fotónk kész vászonról; amikor először megfestjük, lefotózzuk, és a fotókat itt tesszük közzé.
Melyik méret melyik falra?
Ha nem biztos benne, melyiket válassza, vegye a 60 x 40 cm-es méretet. Az eredetihez a 25 x 16 cm áll a legközelebb: az eredeti 25 x 15,7 cm-es, a mi festményünk ugyanolyan széles, és 0,3 cm-rel magasabb. A formátum fekvő, aránya közel 8 : 5, ezért jól mutat polcon, keskeny komód fölött vagy kisebb művekből álló csoportban. Ha azt szeretné, hogy a festmény egymagában töltse ki a falat, válasszon nagyobb méretet: az 50 x 30 és a 60 x 40 cm előszobába vagy hálószobába való, a 70 x 45 és a 80 x 50 cm pedig íróasztal, komód vagy ágy fölött önállóan is megállja a helyét. Nagyobb méretben a vázlat gyors vonásai is megnőnek, és még jobban szembetűnnek. Ebből a témából minden vászon megrendelésre készül.
Egyedi méret, vakráma és keret
Ha az öt méret egyike sem illik a falához, az Ön méreteire festjük meg (legfeljebb 80 x 50 cm-ig), az eredeti arányainak megtartásával, hogy a törzsek, a bozót és az ég egyensúlyban maradjanak; ez a mi egyedi méretű festmény szolgáltatásunk. Minden festmény vászonra készül, és három formában rendelhető: feltekert vászonként, vakráma nélkül; fa vakrámára feszítve, akasztásra készen; vagy bekeretezve. A formát a rendeléskor választja ki. A keretet 3D-s alkalmazásunkban választhatja ki, amely ezen a témán arany, ezüst, fekete, fehér és fa profilokat mutat; az alkalmazás kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Ha a festményt a saját falán szeretné látni, arra külön szolgáltatásunk, a helyiségbe illesztett látványterv való.
Szállítás és garancia
Minden vásznat megrendelésre festünk szlovéniai műtermünkben, ezért a mérettől függően 15–45 nappal számoljon. A rendelésnél választott formában – feltekert vászonként, vakrámára feszítve vagy bekeretezve – szállításra védetten küldjük, Szlovéniába és az EU országaiba vám nélkül. Feladás előtt jóváhagyásra megkapja a kész mű fotóját, és minden rendelésre visszaküldési szabályzatunk vonatkozik. Seurat összes témáját a Georges Seurat galériában találja, Georges Seurat-ról szóló cikkünkből pedig megtudhatja, mikor igazán jó egy híres festmény reprodukciója.
Gyakori kérdések
Hol van az eredeti?
A neuchâteli Musée d’art et d’histoire gyűjteményében, AP 1648 leltári számon. A múzeum 1979 óta őrzi, Yvan és Hélène Amez-Droz végrendeleti hagyományaként.
Vannak emberek a festményen?
Nincsenek. A fatáblán csak fák, bozót, egy világos folt a talajon és az ég látható.
Ugyanaz a mű a »Forêt de Barbizon à l’automne«?
Igen. Ez az a francia cím, amelyen a múzeum a művet nyilvántartja, »Paysage« (táj) kiegészítéssel; A barbizoni erdő ősszel a mi magyar címünk ugyanarra a fatáblára.
Nyomat ez?
Nem. A mű kézzel festett olaj vásznon; az ecsetvonások láthatók és kitapinthatók.
Melyik méretet válasszam?
A 25 x 16 cm-t, amely a legközelebb áll az eredetihez; nagyobb falra a 60 x 40 cm-t. Részletes útmutatót fentebb talál.
Kérhetek a listán nem szereplő méretet?
Igen, egyedi méretre is festünk, az eredeti oldalarányának megtartásával.
Neoimpresszionizmusról van szó?
A múzeumi feljegyzés a festményt semmilyen irányzatba nem sorolja, így mi sem. Az látható, hogy a felület széles, szabad vonásokból épül fel, nem pontokból.
Az Önök festménye is fatáblára készül?
Nem. Az eredeti fatáblán van, a mi festményünket viszont vászonra festjük, és feltekert vászonként, fa vakrámára feszítve vagy bekeretezve rendelheti meg.
Eladó az eredeti?
Nem. A fatábla múzeumi gyűjteményben van, és nem kerül eladásra; a témáját viszont kézzel megfestjük Önnek vászonra.
Milyen magasra akasszam?
A festmény közepe legyen szemmagasságban, a padlótól nagyjából 145–150 cm-re; a kisebb méreteket akassza lejjebb, közelebb ahhoz a helyhez, ahol ülni szokott.
Alkalmas ajándéknak?
Igen, főleg az erdő és az ősz kedvelőinek. Ha a választást inkább a megajándékozottra bízná, rendelkezésre áll ajándékutalványunk.
- Téma: fák és őszi bozót a barbizoni erdőben, fölöttük világos ég – 1881–1882
- Eredeti: 25 x 15,7 cm, olajfesték fatáblán, Musée d’art et d’histoire de Neuchâtel, Neuchâtel (lelt. sz. AP 1648)
- A mi kivitelünk: kézzel festve, öt méretben 25 x 16-tól 80 x 50 cm-ig, feltekert vászonként, vakrámára feszítve vagy bekeretezve – választása szerint
- Érdekesség: 1891-ig Seurat műtermében volt, a hagyatéki leltárban az 5. számon, később Félix Fénéon gyűjteményében
