Georges Seurat – Az Eiffel-torony

Az Eiffel-torony Seurat 1889 körül, fatáblára festett olajfestménye: a torony az álló formátum közepén áll, csupa apró narancs, vörös és lila pontból, körülötte az ég kék, lila és krémszínű pöttyök sűrű szövete. A múzeum közli, hogy a festés idején a torony még nem volt egészen készen. Az eredetit a Fine Arts Museums of San Francisco őrzi 1979.48 leltári szám alatt. Nálunk művészi festmény készül belőle, kézzel festve, olaj vásznon, nyolc méretben vagy az Ön méretére; szállítás előtt fotót küldünk az elkészült műről jóváhagyásra.

Az Eiffel-torony – Georges Seurat

Mi látható a művön?

Az Eiffel-torony, egyedül, egy álló fatábla közepén. A teljes magasságot elfoglalja: a földnél lévő széles ívektől vékony csúcsba szűkül, épp a felső perem alatt. Balra tőle világosabb, ritkábban pöttyözött mező, amelyben alig vehető ki egy fa. A torony lábánál kis épületek alacsony sávja fut krém és rózsaszín árnyalatban, alatta zöldes-kék felület, legalul pedig sötétebb barnásvörös csík. Az ég nem egynemű: kék, lila, krém és sárga apró pöttyök ezrei alkotják, amelyek közelről szétesnek, távolról viszont világos nyári levegővé állnak össze.

Ki látható a művön?

Senki. Ez Seurat kevés, ember nélküli munkáinak egyike — nincsenek fürdőzők, nincsenek vasárnapi sétálók, nincsenek modellek. Csak az építmény marad és a levegő körülötte. Éppen ezért hat másként, mint a nagy jelenetei: társaság helyett szerkezetet nézünk, és az egyetlen „történés” a fémen megtörő fény. Ahol más festőnél egy alak állna, itt a torony áll.

Miért fontos ez a mű?

Mert akkor készült, amikor a torony még nem volt kész. A múzeum közli, hogy 1889-ben, a festés idején majdnem, de nem egészen készült el, és hogy Seurat éppen ebben a keletkezésben mutatja, ahogy föloldódik a pontok hálójában. A tornyot az 1889-es világkiállításra emelték, és akkoriban a világ legmagasabb építménye volt; Párizs jó része szörnyűségnek tartotta. A francia festő azonnal és fenntartás nélkül megfestette, és ezzel az első olyan ábrázolások egyikét adta, amelyek komolyan veszik motívumként. A múzeum a neoimpresszionizmus, vagyis a pointillizmus feltalálójaként említi: tiszta, egymással kontrasztos színek apró pontjaiból építi föl a formát és a fényt.

Mit jelent a jelenet?

Az új, ami még nem régi. Nem emlékmű látszik, hanem építkezés, amely épp a város jelévé válik — és a módszer megfelel a tartalomnak: vasdarabokból álló szerkezet, festékrészecskékből álló szerkezetként megfestve. Seuratnak az új festői rend pontosan ez volt: módszer, nem stílus. Otthon a mű világos és függőleges, csendes erővel: egyetlen tárgy tartja az egész felületet, és az ég minden fényben másként viselkedik.

Mi történt az eredetivel?

A múzeum a tábla teljes útját közli. Roger Marx tulajdona volt Párizsban; halála után 1914. május 11-én és 12-én a Galerie Manzi-Joyant árverésén kelt el 72-es tételként, és a Bernheim-Jeune vásárolta meg, amely 1920-ban is birtokolta. 1924-ig Marguerite Gilbert Caetani Bassiano hercegnőnél volt Rómában, 1934-ig Georges Bernheimnél Párizsban, majd a New York-i Jacques Seligmann and Co.-nál, ahol 1941-ben is megvolt. 1942-ig Cesar de Hauke birtokolta, ugyanabban az évben Germain Seligman vásárolta meg, és 1978-ig a hagyatékában maradt. Az E.V. Thaw and Co. közvetítésével 1979-ben a Fine Arts Museums of San Francisco vette meg. Az adatok a múzeumtól valók; másokat nem teszünk hozzá.

Hol áll ez a mű Seurat életművében?

Az utolsó években, a nagy vásznak közelében. Ugyanezt az apró pontos eljárást viseli a Vasárnap délután a Grande Jatte szigetén, amelyet az Art Institute of Chicago őriz, valamint A modellek (Les Poseuses), ahol ugyanezt a technikát a műteremben próbálja ki. A Fürdőzők Asnières-nél korábban készült, még pontok nélkül, A cirkusz pedig a festő utolsó, befejezetlen vászna. Köztük az Eiffel-torony az egyetlen, amelyen egyetlen ember sincs.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Ecsettel és olajfestékkel készül, soha nem nyomtatóval. Ennél a témánál a pointillista technika a mű lényege, nem dísze: festőnk pontot pont után rak föl, mert éppen azok tartják össze, és mert egy elsimított felület más művet adna. Megtartjuk azt a keskeny pontsávot is, amelyet a festő a tábla szélére festett — ez nem keret, hanem a mű része. Mivel minden kézzel történik, két vászon soha nem egyforma, és minden kézzel festett másolat egyedi darab marad.

Melyik méret melyik falra?

Ha nem tudja, melyik: 60 x 90 cm. Az eredeti 15,7 x 25,1 cm, így a legkisebb méretünk, a 15 x 24 cm gyakorlatilag egy az egyben megfelel neki. A forma álló, 5 : 8-hoz közeli arányban, ezért jól áll szűk fülkében, ajtó mellett, két ablak között vagy lépcsőház fölött, ahol egy fekvő formátumnak nincs helye. A 40 x 60 és az 50 x 80 cm előszobába vagy hálóba való; a 60 x 90 és a 70 x 110 cm a hétköznapi választás nappaliba; a 80 x 130, a 90 x 140 és a 100 x 160 cm magas falakra és lépcsőházba való, ahol a torony megkapja a valódi magasságát. Minden festmény vászonra ezzel a témával rendelésre készül nálunk.

Egyedi méret, vakráma és keret

Ha a nyolc méret egyike sem illik a falához, az Ön méretei szerint festjük meg, megtartva az eredeti oldalarányát, hogy a torony ne legyen szélesebb vagy alacsonyabb, mint amilyen; ez a mi egyedi méretű festmény szolgáltatásunk. A festményt három formában rendelheti meg: feltekert vászonként, vakráma nélkül; fa vakrámára feszítve, akasztásra készen; vagy bekeretezve. A formát a rendeléskor választja ki. A keretet 3D-alkalmazásunkban választja ki: ezen a témán minden profilunkat megmutatja, hogy összevethesse az aranyat, ezüstöt, feketét, fehéret és a natúr fát — az alkalmazás kizárólag a keret kiválasztására való, semmi másra. Ha látni szeretné, hogyan mutat a mű a saját falán, arra külön enteriőr-szolgáltatásunk van, amelyet önállóan rendel meg.

Szállítás és garancia

Minden példány rendelésre készül szlovéniai műtermünkben, ezért számoljon 15–45 nappal a mérettől függően. A rendelésnél választott formában – feltekert vászonként, vakrámára feszítve vagy bekeretezve – szállításra védve küldjük, az EU-n belül vám nélkül. Szállítás előtt Ön hagyja jóvá az elkészült mű fotóját, és minden rendelésre érvényes a visszavételi szabályzatunk. A festő teljes kínálatát a Georges Seurat galériában találja, pályáját pedig a Georges Seurat-ról szóló cikkünk írja le, amely azt is elmagyarázza, miről ismerhető fel egy híres festmény reprodukciója, ha jól készült.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

A Fine Arts Museums of San Franciscóban, 1979.48 leltári szám alatt. A múzeum 1979-ben vásárolta meg a William H. Noble Bequest Fund forrásából.

Kész a torony a művön?

Nem. A múzeum közli, hogy 1889-ben, a festés idején majdnem, de nem egészen készült el, és hogy Seurat a keletkezésében mutatja.

Miért ilyen kicsi az eredeti?

Mert alig 15,7 x 25,1 cm-es fatáblára festették. Seurat ilyen táblákon a helyszínen dolgozott; nálunk tízszer nagyobb méretben is megkaphatja.

Ez nyomat?

Nem. A mű kézzel van megfestve, olajjal lenvászonra; a pontok egyenként kerülnek fel, és tapinthatók.

Melyik méretet válasszam?

Nappaliba a 60 x 90 cm-t; ha az eredeti méretét szeretné, a 15 x 24 cm-t. A részletes mérethasználati útmutató fentebb olvasható.

Kérhetek olyan méretet, amely nincs a listán?

Igen. Méretre festünk, és közben megtartjuk az eredeti oldalarányát.

Tényleg egyenként kerülnek fel a pontok?

Igen. Éppen ebben áll a módszer: a színek nem a palettán keverednek, hanem a néző szemében, és minden pont külön ecsetvonás.

Mi az a pontsáv a szélen?

A festő saját szegélye, a felülettől eltérő színekkel. Nem keret, és nem vágjuk le — a mű része.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem eladó. A tábla a Fine Arts Museums of San Francisco közgyűjteményében van; egy tőlünk rendelt, kézzel festett vászon az egyetlen mód, hogy otthon legyen.

Milyen magasra akasszam?

A közepe szemmagasságban, körülbelül 145–150 cm-re a padlótól. Nagy álló méreteknél akassza lejjebb, hogy a csúcs ne essen ki a látómezőből.

Alkalmas ajándéknak?

Igen, különösen annak, aki szereti Párizst vagy az építészetet. Ha a választást a megajándékozottra bízná, ott van ajándékutalványunk.

• Téma: az Eiffel-torony apró pontokból, nem sokkal a befejezése előtt – 1889 körül
• Eredeti: 15,7 x 25,1 cm, olajfesték fán, Fine Arts Museums of San Francisco (ltsz. 1979.48)
• A mi kivitelünk: kézzel festett olajfestmény, nyolc méret 15 x 24 cm-től 100 x 160 cm-ig, feltekert vászonként, vakrámára feszítve vagy bekeretezve – választása szerint
• Érdekesség: ezen a művön egyetlen ember sincs – Seurat ismert munkái között kivétel