Leírás
A courbevoie-i híd Seurat 1886–1887 körül festett Szajna-ábrázolása: a nyugodt folyón a háttérben hosszú híd ível át, fölötte gyárkémény füstöl, a part mentén magas árbocú vitorláshajók horgonyoznak, jobbra pedig egy vékony, kopasz fa nyúlik az ég felé. Az eredeti, olaj vásznon, 55,3 x 46,4 cm, a londoni Courtauld Galéria gyűjteményében van, P.1948.SC.394-es számon. Nálunk művészi festményként készül, kézzel festve olajjal vászonra, nyolc méretben vagy az Ön kívánsága szerinti méretben; feladás előtt jóváhagyásra elküldjük a kész mű fotóját.
| Cím: | A courbevoie-i híd |
| További címek: | The Bridge at Courbevoie |
| Festő: | Georges Seurat (1859–1891) |
| Keletkezés éve: | 1886–1887 körül |
| Eredeti méret: | 55,3 cm x 46,4 cm |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Festészeti stílus: | Neoimpresszionizmus – pontokkal festve |
| Megtalálható: | Courtauld Galéria, London (lelt. sz. P.1948.SC.394) |
| A mi reprodukciónk: | kézzel festett olajfestmény vásznon, 8 méret 46 x 38 cm-től 150 x 120 cm-ig, kérésre egyedi méretben |
A courbevoie-i híd – Georges Seurat
Mit ábrázol a festmény?
A Szajnát Courbevoie-nál, a Párizstól északnyugatra fekvő elővárosnál, egy csendes, párás napon. A háttér teljes szélességében alacsony híd húzódik, fölötte egy gyárkéményből gomolyog a füst. A híd előtt vitorláshajók állnak horgonyon; magas, vékony árbocaik függőlegesen emelkednek, és az egyik vitorla az árbochoz csavarva pihen. Bal oldalt egy fa stégen férfi áll, a parton pedig további két apró alak, mindkettő mozdulatlanul, a víz felé fordulva. A vászon bal alsó részén meredeken ereszkedik le a füves part, a bal szélen sötét kerítés fut, jobbra pedig egy vékony fa áll kopasz ágakkal, amely fekete rajzként metszi át a világos eget. A múzeumi leírás senkit sem nevez meg, így mi sem adunk nevet az alakoknak.
Mi látható a vásznon?
Fekvő formátumú vászon, nagyon világos, visszafogott színekben. A vizet és az eget halványkék, rózsaszín és krémszínű apró pontokkal festette meg, így kettejük között szinte nincs határ, a híd pedig vékony, világos vonalként alig válik el a háttértől. A bal alsó part sárga, zöld és narancsszínű pontokból épül fel, amelyek a víz felé haladva hűvösebb tónusokká sűrűsödnek. Az árbocok, a kémény és a fa a leghangsúlyosabb sötét, éles függőlegesek az egyébként lágy, légies kompozícióban. A festményen minden mozdulatlan: a füst lassan száll, a víz nem fodrozódik, senki sem jár. Éppen a függőlegesek és vízszintesek gondos elrendezése adja a mű jellegzetes, szinte építészeti rendjét.
Miért fontos ez a festmény?
Mert azt a Seurat-t mutatja, aki a Grande Jatte-szigetről festett nagy vászon után módszerét egy teljesen hétköznapi folyóparti helyszínre alkalmazza. Ez a francia festő nem festői kilátásokat keresett; azt az elővárost festette meg, ahol a szabadidő és az ipar találkozik, a vitorláshajók és a gyárkémény pedig ugyanazon a vásznon, a táj egyenrangú elemeiként állnak egymás mellett. Az eljárás, amelyet ma pointillizmusnak hívunk, itt következetesen érvényesül: a vászon minden része apró, különálló pontokból áll. A festmény egyúttal azt is példázza, hogyan alakította át a neoimpresszionizmus a csendes, szinte üres jeleneteket vonalakból és fényből felépített, átgondolt kompozícióvá. A vásárló számára olyan téma, amely a falon nyugodt és elegáns, közelről nézve azonban aprólékos munkát tár fel.
Mit jelent a jelenet?
Egy folyóparti előváros csendjét, amelyben már az ipar is a táj részévé vált. Seurat nem ítélkezik afelett, szép-e vagy csúnya a kémény; az árbocok és a fa mellé állítja, egy újabb függőlegesként. A parton álló alakok nyugodtan nézik a vizet. Mindebből egy nyugodt, szinte megdermedt pillanat érzése születik, amelyet a vízparti vasárnap délutánokról ismerünk. A szobában légies és világos hatást kelt, vékony sötét vonalai pedig jól illenek a modern, letisztult bútorokhoz.
Mi történt az eredetivel?
A múzeum a festmény útját az első tulajdonostól kezdve közli. 1887-ben a párizsi Arsène Alexandre birtokában volt, aki 1903. május 18-án saját árverésén, 57. tételként adta el. Ezután a párizsi műkereskedő Georges Petit, a drezdai L. W. Gutbier, a párizsi Bignou műkereskedő, majd a londoni Reid and Lefèvre galéria kezén ment át. 1926 júliusában Samuel Courtauld gyűjtő vásárolta meg, aki 1948-ban arra a galériára hagyta, amely ma az ő nevét viseli. Ezeket az adatokat a múzeum leírásából vettük át.
Hol áll ez a festmény Seurat életművében?
Seurat sokszor megfestette a Szajnát Párizs környékén. Ugyanitt, ugyanazon folyó mentén született A Szajna Courbevoie-nál is, amelyen egy hölgy áll kiskutyájával a fák alatt. Néhány évvel korábban készült a Fürdőzők Asnières-nél című nagy vászon, ahol a fürdőzők mögött a háttérben szintén gyárkémények emelkednek, a legismertebb pedig a Vasárnap délután a Grande Jatte szigetén, amelyet az Art Institute of Chicago őriz. Mindhármat külön termékként kínáljuk.
Hogyan készül a kézzel festett változatunk?
Ecsettel és olajfestékkel, soha nem nyomtatóval. Festőnk az eredetiről készült nagy felbontású fotó alapján dolgozik: először a víz és az ég világos felületeit, valamint az árbocok, a kémény és a fa sötét függőlegeseit viszi fel, majd mindezt apró, halvány tónusú pontokkal fedi be. A pointillista technika itt különösen nyugodt kezet kíván, mert a színek nagyon közel állnak egymáshoz, és egyetlen túl durván elhelyezett pont is megbontaná a párás hatást. Mivel minden lépés kézi munka, minden kézzel festett másolat egyedi darab. Saját fotónk erről a témáról, befejezett vásznon, egyelőre nincs; az első megfestett példányt lefotózzuk, és a fotókat ezen az oldalon tesszük közzé.
Melyik méret melyik falra?
Ha nem biztos a dolgában, válassza a 70 x 60 cm-t. Az eredetihez a 60 x 50 cm áll a legközelebb, amely 4,7 cm-rel szélesebb és 3,6 cm-rel magasabb nála; az eredeti pontos mérete nem szerepel a kínálatunkban. A formátum fekvő, így komód, ágy vagy kanapé fölé egyaránt illik. A 46 x 38 és az 50 x 40 cm előszobába vagy dolgozószobába való; a 60 x 50 és a 70 x 60 cm egymagában is kitölti az íróasztal feletti falat; a 80 x 65 és a 90 x 75 cm a nappali méretei, a 120 x 100 és a 150 x 120 cm pedig nagy, világos falakra készült, ahol a festmény légiessége a legjobban érvényesül. A téma minden példánya egyedi megrendelésre, vászonra festve készül.
Egyedi méret, vakráma és keret
Ha a nyolc méret közül egyik sem illik a falára, az Ön méreteire festjük meg, az eredeti arányainak megőrzésével, hogy a híd és az árbocok a helyükön maradjanak; ez a mi egyedi méretű festmény szolgáltatásunk. A festmény vászonra feszítve, fa vakrámán kerül Önhöz, akasztásra készen. Keretet 3D-s alkalmazásunkban választhat, amely ezen a témán arany, ezüst, fekete, fehér és natúr fa profilokat mutat be; az alkalmazás kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Ha a saját falán szeretné látni a festményt, erre a helyiségbe illesztett látványterv való, amelyet külön rendelhet meg.
Szállítás és garancia
A festményt megrendelésre készítjük szlovéniai műtermünkben, ezért mérettől függően 15–45 nappal számoljon. Kifeszítve, szállításra védetten csomagolva és kívánság szerint bekeretezve adjuk fel, Szlovéniába és az EU területére vámmentesen. Feladás előtt jóváhagyásra megkapja a kész mű fotóját, és minden rendelésre visszaküldési szabályzatunk vonatkozik. Seurat valamennyi témáját megtalálja a Georges Seurat galériában, Georges Seurat-ról szóló cikkünkben pedig elolvashatja, mitől lesz jó egy híres festmény reprodukciója.
Gyakori kérdések
Hol van az eredeti?
A londoni Courtauld Galériában, P.1948.SC.394-es számon, Samuel Courtauld 1948-as hagyatékának részeként.
Kik az emberek a festményen?
Egy férfi a stégen és két alak a parton; a múzeumi leírás nem nevezi meg őket, a folyó ismeretlen látogatói.
Ugyanaz a mű a »The Bridge at Courbevoie«?
Igen. Ez az angol cím, amelyen a Courtauld Galéria a művet nyilvántartja; A courbevoie-i híd a mi magyar címünk ugyanarra a vászonra.
Nyomtatott reprodukció ez?
Nem. Festőnk minden pontot kézzel, olajjal visz fel a vászonra, ezért a festékréteg látható és tapintható.
Melyik méretet válasszam?
A legtöbb falra a 70 x 60 cm-t; ha az eredetihez legközelebbi méretet keresi, a 60 x 50 cm-t. Részletes útmutatót fentebb talál.
Kérhetek a listán nem szereplő méretet?
Igen, egyedi méretre is festünk, és megtartjuk az eredeti oldalarányát.
Miért füstöl egy kémény a festményen?
Mert Courbevoie Seurat idejében ipari előváros volt; a festő a gyárat ugyanolyan nyugalommal festette meg, mint az árbocokat és a fát.
Mit mond a festmény egyetlen mondatban?
Azt, hogy még egy folyóparti ipari előváros is lehet csendes, világos és rendezett, akár egy gondosan átgondolt kompozíció.
Megvásárolható az eredeti?
Nem. A vászon a Courtauld Galéria gyűjteményében van, és nem eladó; a tőlünk rendelt, kézzel festett vászonnal viszont otthon is az Öné lehet.
Milyen magasra akasszam?
A közepe legyen szemmagasságban, a padlótól körülbelül 145–150 cm-re; ha bútor fölé kerül, az alsó széle 20–25 cm-rel legyen a bútor felett.
Alkalmas ajándéknak?
Igen, a nyugodt folyóparti téma szinte bármilyen helyiségbe beillik. Ha a választást a megajándékozottra hagyná, kínáljuk ajándékutalványunkat.
- Téma: híd a Szajnán Courbevoie-nál, vitorláshajók, gyárkémény és kopasz fa – 1886–1887 körül
- Eredeti: 55,3 x 46,4 cm, olajfesték vásznon, Courtauld Galéria (lelt. sz. P.1948.SC.394)
- A mi kivitelünk: kézzel festett olajfestmény, nyolc méretben 46 x 38-tól 150 x 120 cm-ig, mindig kifeszítve, kérésre bekeretezve
- Érdekesség: az árbocok, a kémény és a fa a leghangsúlyosabb sötét függőlegesek a szinte teljesen világos festményen
