Leírás
A courbevoie-i híd Seurat 1886–1887 körül festett Szajna-ábrázolása: a nyugodt folyón a háttérben hosszú híd ível át, fölötte gyárkémény füstöl, a part mentén magas árbocú vitorláshajók horgonyoznak, jobbra pedig egy vékony, kopasz fa nyúlik az ég felé. Az eredeti, olaj vásznon, 55,3 x 46,4 cm, a londoni Courtauld Galéria gyűjteményében van, P.1948.SC.394-es számon. Nálunk művészi festményként készül, kézzel festve olajjal vászonra, nyolc méretben vagy az Ön kívánsága szerinti méretben; feladás előtt jóváhagyásra elküldjük a kész mű fotóját.
| Cím: | A courbevoie-i híd |
| További címek: | The Bridge at Courbevoie |
| Festő: | Georges Seurat (1859–1891) |
| Keletkezés éve: | 1886–1887 körül |
| Eredeti méret: | 55,3 cm x 46,4 cm |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Festészeti stílus: | Neoimpresszionizmus – pontokkal festve |
| Megtalálható: | Courtauld Galéria, London (lelt. sz. P.1948.SC.394) |
| A mi reprodukciónk: | kézzel festett olajfestmény vásznon, 8 méret 46 x 38 cm-től 150 x 120 cm-ig, kérésre egyedi méretben |
A courbevoie-i híd – Georges Seurat
Mit ábrázol a festmény?
A Szajnát Courbevoie-nál, a Párizstól északnyugatra fekvő elővárosnál, egy csendes, párás napon. A háttér teljes szélességében alacsony híd húzódik, fölötte egy gyárkéményből gomolyog a füst. A híd előtt vitorláshajók állnak horgonyon; magas, vékony árbocaik függőlegesen emelkednek, és az egyik vitorla az árbochoz csavarva pihen. Bal oldalt egy fa stégen férfi áll, a parton pedig további két apró alak, mindkettő mozdulatlanul, a víz felé fordulva. A vászon bal alsó részén meredeken ereszkedik le a füves part, a bal szélen sötét kerítés fut, jobbra pedig egy vékony fa áll kopasz ágakkal, amely fekete rajzként metszi át a világos eget. A múzeumi leírás senkit sem nevez meg, így mi sem adunk nevet az alakoknak.
Mi látható a vásznon?
Fekvő formátumú vászon, nagyon világos, visszafogott színekben. A vizet és az eget halványkék, rózsaszín és krémszínű apró pontokkal festette meg, így kettejük között szinte nincs határ, a híd pedig vékony, világos vonalként alig válik el a háttértől. A bal alsó part sárga, zöld és narancsszínű pontokból épül fel, amelyek a víz felé haladva hűvösebb tónusokká sűrűsödnek. Az árbocok, a kémény és a fa a leghangsúlyosabb sötét, éles függőlegesek az egyébként lágy, légies kompozícióban. A festményen minden mozdulatlan: a füst lassan száll, a víz nem fodrozódik, senki sem jár. Éppen a függőlegesek és vízszintesek gondos elrendezése adja a mű jellegzetes, szinte építészeti rendjét.
Miért fontos ez a festmény?
Mert azt a Seurat-t mutatja, aki a Grande Jatte-szigetről festett nagy vászon után módszerét egy teljesen hétköznapi folyóparti helyszínre alkalmazza. Ez a francia festő nem festői kilátásokat keresett; azt az elővárost festette meg, ahol a szabadidő és az ipar találkozik, a vitorláshajók és a gyárkémény pedig ugyanazon a vásznon, a táj egyenrangú elemeiként állnak egymás mellett. Az eljárás, amelyet ma pointillizmusnak hívunk, itt következetesen érvényesül: a vászon minden része apró, különálló pontokból áll. A festmény egyúttal azt is példázza, hogyan alakította át a neoimpresszionizmus a csendes, szinte üres jeleneteket vonalakból és fényből felépített, átgondolt kompozícióvá. A vásárló számára olyan téma, amely a falon nyugodt és elegáns, közelről nézve azonban aprólékos munkát tár fel.
Mit jelent a jelenet?
Egy folyóparti előváros csendjét, amelyben már az ipar is a táj részévé vált. Seurat nem ítélkezik afelett, szép-e vagy csúnya a kémény; az árbocok és a fa mellé állítja, egy újabb függőlegesként. A parton álló alakok nyugodtan nézik a vizet. Mindebből egy nyugodt, szinte megdermedt pillanat érzése születik, amelyet a vízparti vasárnap délutánokról ismerünk. A szobában légies és világos hatást kelt, vékony sötét vonalai pedig jól illenek a modern, letisztult bútorokhoz.
Mi történt az eredetivel?
A múzeum a festmény útját az első tulajdonostól kezdve közli. 1887-ben a párizsi Arsène Alexandre birtokában volt, aki 1903. május 18-án saját árverésén, 57. tételként adta el. Ezután a párizsi műkereskedő Georges Petit, a drezdai L. W. Gutbier, a párizsi Bignou műkereskedő, majd a londoni Reid and Lefèvre galéria kezén ment át. 1926 júliusában Samuel Courtauld gyűjtő vásárolta meg, aki 1948-ban arra a galériára hagyta, amely ma az ő nevét viseli. Ezeket az adatokat a múzeum leírásából vettük át.
Hol áll ez a festmény Seurat életművében?
Seurat sokszor megfestette a Szajnát Párizs környékén. Ugyanitt, ugyanazon folyó mentén született A Szajna Courbevoie-nál is, amelyen egy hölgy áll kiskutyájával a fák alatt. Néhány évvel korábban készült a Fürdőzők Asnières-nél című nagy vászon, ahol a fürdőzők mögött a háttérben szintén gyárkémények emelkednek, a legismertebb pedig a Vasárnap délután a Grande Jatte szigetén, amelyet az Art Institute of Chicago őriz. Mindhármat külön termékként kínáljuk.
Hogyan készül a kézzel festett változatunk?
Ecsettel és olajfestékkel, soha nem nyomtatóval. Festőnk az eredetiről készült nagy felbontású fotó alapján dolgozik: először a víz és az ég világos felületeit, valamint az árbocok, a kémény és a fa sötét függőlegeseit viszi fel, majd mindezt apró, halvány tónusú pontokkal fedi be. A pointillista technika itt különösen nyugodt kezet kíván, mert a színek nagyon közel állnak egymáshoz, és egyetlen túl durván elhelyezett pont is megbontaná a párás hatást. Mivel minden lépés kézi munka, minden kézzel festett másolat egyedi darab. Saját fotónk erről a témáról, befejezett vásznon, egyelőre nincs; az első megfestett példányt lefotózzuk, és a fotókat ezen az oldalon tesszük közzé.
Melyik méret melyik falra?
Ha nem biztos a dolgában, válassza a 70 x 60 cm-t. Az eredetihez a 60 x 50 cm áll a legközelebb, amely 4,7 cm-rel szélesebb és 3,6 cm-rel magasabb nála; az eredeti pontos mérete nem szerepel a kínálatunkban. A formátum fekvő, így komód, ágy vagy kanapé fölé egyaránt illik. A 46 x 38 és az 50 x 40 cm előszobába vagy dolgozószobába való; a 60 x 50 és a 70 x 60 cm egymagában is kitölti az íróasztal feletti falat; a 80 x 65 és a 90 x 75 cm a nappali méretei, a 120 x 100 és a 150 x 120 cm pedig nagy, világos falakra készült, ahol a festmény légiessége a legjobban érvényesül. A téma minden példánya egyedi megrendelésre, vászonra festve készül.
Egyedi méret, vakráma és keret
Ha a nyolc méret közül egyik sem illik a falára, az Ön méreteire festjük meg, az eredeti arányainak megőrzésével, hogy a híd és az árbocok a helyükön maradjanak; ez a mi egyedi méretű festmény szolgáltatásunk. A festmény vászonra készül, és három formában rendelhető: feltekert vászonként, vakráma nélkül; fa vakrámára feszítve, akasztásra készen; vagy bekeretezve. A formát a rendeléskor választja ki. Keretet 3D-s alkalmazásunkban választhat, amely ezen a témán arany, ezüst, fekete, fehér és natúr fa profilokat mutat be; az alkalmazás kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Ha a saját falán szeretné látni a festményt, erre a helyiségbe illesztett látványterv való, amelyet külön rendelhet meg.
Szállítás és garancia
A festményt megrendelésre készítjük szlovéniai műtermünkben, ezért mérettől függően 15–45 nappal számoljon. A rendelésnél választott formában – feltekert vászonként, vakrámára feszítve vagy bekeretezve – szállításra védetten csomagolva adjuk fel, Szlovéniába és az EU területére vámmentesen. Feladás előtt jóváhagyásra megkapja a kész mű fotóját, és minden rendelésre visszaküldési szabályzatunk vonatkozik. Seurat valamennyi témáját megtalálja a Georges Seurat galériában, Georges Seurat-ról szóló cikkünkben pedig elolvashatja, mitől lesz jó egy híres festmény reprodukciója.
Gyakori kérdések
Hol van az eredeti?
A londoni Courtauld Galériában, P.1948.SC.394-es számon, Samuel Courtauld 1948-as hagyatékának részeként.
Kik az emberek a festményen?
Egy férfi a stégen és két alak a parton; a múzeumi leírás nem nevezi meg őket, a folyó ismeretlen látogatói.
Ugyanaz a mű a »The Bridge at Courbevoie«?
Igen. Ez az angol cím, amelyen a Courtauld Galéria a művet nyilvántartja; A courbevoie-i híd a mi magyar címünk ugyanarra a vászonra.
Nyomtatott reprodukció ez?
Nem. Festőnk minden pontot kézzel, olajjal visz fel a vászonra, ezért a festékréteg látható és tapintható.
Melyik méretet válasszam?
A legtöbb falra a 70 x 60 cm-t; ha az eredetihez legközelebbi méretet keresi, a 60 x 50 cm-t. Részletes útmutatót fentebb talál.
Kérhetek a listán nem szereplő méretet?
Igen, egyedi méretre is festünk, és megtartjuk az eredeti oldalarányát.
Miért füstöl egy kémény a festményen?
Mert Courbevoie Seurat idejében ipari előváros volt; a festő a gyárat ugyanolyan nyugalommal festette meg, mint az árbocokat és a fát.
Mit mond a festmény egyetlen mondatban?
Azt, hogy még egy folyóparti ipari előváros is lehet csendes, világos és rendezett, akár egy gondosan átgondolt kompozíció.
Megvásárolható az eredeti?
Nem. A vászon a Courtauld Galéria gyűjteményében van, és nem eladó; a tőlünk rendelt, kézzel festett vászonnal viszont otthon is az Öné lehet.
Milyen magasra akasszam?
A közepe legyen szemmagasságban, a padlótól körülbelül 145–150 cm-re; ha bútor fölé kerül, az alsó széle 20–25 cm-rel legyen a bútor felett.
Alkalmas ajándéknak?
Igen, a nyugodt folyóparti téma szinte bármilyen helyiségbe beillik. Ha a választást a megajándékozottra hagyná, kínáljuk ajándékutalványunkat.
- Téma: híd a Szajnán Courbevoie-nál, vitorláshajók, gyárkémény és kopasz fa – 1886–1887 körül
- Eredeti: 55,3 x 46,4 cm, olajfesték vásznon, Courtauld Galéria (lelt. sz. P.1948.SC.394)
- A mi kivitelünk: kézzel festett olajfestmény, nyolc méretben 46 x 38-tól 150 x 120 cm-ig, feltekert vászonként, vakrámára feszítve vagy bekeretezve – választása szerint
- Érdekesség: az árbocok, a kémény és a fa a leghangsúlyosabb sötét függőlegesek a szinte teljesen világos festményen
