Henri Rousseau 1844. május 21-én született Lavalban, és 1910. szeptember 2-án halt meg Párizsban. A modern művészettörténet legismertebb autodidaktája: soha nem járt akadémiára, soha nem hagyta el Franciaországot, és mégis tőle származnak az európai festészet legfelismerhetőbb őserdei. Az alább tárgyalt művek mindegyike elérhető nálunk a kézzel festett Henri Rousseau-reprodukciók kínálatában, olajjal vászonra festve, megrendelésre.
A stílus: a naiv a hogyan, a posztimpresszionizmus a mikor
Oldalainkon Rousseau stílusa két részből áll — naiv (primitivizmus), a posztimpresszionizmus korszaka —, és ez a megkülönböztetés nem szőrszálhasogatás. Az első rész azt mondja meg, hogyan festett; a második csak azt, hogy mikor. A posztimpresszionizmus korszak, nem az ő irányzata.
A gyakorlatban a naiv jelentése: kemény kontúrok, síkokban felhordott szín, semmilyen légi perspektíva, és olyan méretarány, amely az alak fontosságát követi, nem a távolságát. Ez nem naivság és nem ügyetlenség, hanem következetes rendszer, minden vásznon ugyanazzal a szabállyal alkalmazva.
Az őserdők, amelyeket sosem látott
Tigris trópusi viharban (1891, National Gallery, London) Rousseau első őserdeje: az esőcsíkok az egész vásznon végigfutnak, egyenként megfestve. Az egyenlítői dzsungel (1909, National Gallery of Art, Washington) ugyanezt az eljárást viszi a végletekig — több tucat különböző zöld és szinte semmi ég.
Az álom (1910, Museum of Modern Art, New York) az utolsó nagy mű, halálának évében befejezve: egy kanapé, egy meztelen nő és körülöttük az őserdő, színpadként megvilágítva. Forrásai a Jardin des Plantes üvegházai, képes könyvek és kitömött állatok voltak.
Az őserdőn kívül: Párizs, egy menyegző, sport
Rousseau életművének fele semmilyen trópusi vonást nem mutat, és éppen ezt a felét nem várja szinte senki. A menyegző (1905, Musée de l’Orangerie, Párizs) úgy rendezi el a vendégeket, mint egy csoportkép, elöl a kutyával, mögötte lapos fafallal.
A focisták (1908, Guggenheim Múzeum, New York) modern téma ugyanazzal a nyelvtannal: négy csíkos mezes alak, a levegőben lebegve. Kilátás az Eiffel-toronyra és a Trocadéróra (1896–1898, Pola Museum of Art, Hakone) pedig azt a Párizst mutatja, amelyet valóban maga előtt látott, ugyanolyan élesen megfestve, mint a kitalált erdőt.
Gyakori kérdések
Milyen stílusban festett Henri Rousseau?
Naiv stílusban, amelyet primitivizmusnak is neveznek. Oldalainkon két részben adjuk meg — naiv (primitivizmus), a posztimpresszionizmus korszaka —, mert az első azt mondja meg, hogyan festett, a második pedig csak azt, hogy mikor.
A posztimpresszionizmus az ő irányzata?
Nem. A posztimpresszionizmus történeti korszak, nem az ő stílusa. Rousseau ugyanabban az időben állított ki, mint a posztimpresszionisták, de sem a módszerüket, sem a képzésüket nem osztotta: autodidakta volt, és soha nem járt akadémiára.
Miről ismerhető fel egy Rousseau első pillantásra?
A kemény kontúrokról, a síkokban felhordott színről, a légi perspektíva teljes hiányáról és arról a méretarányról, amely az alak fontosságát követi, nem a távolságát. Ugyanez a szabály érvényes minden vásznon, trópusin és nem trópusin egyaránt.
Festett Rousseau nem trópusi témákat is?
Igen, és ezek teszik ki az életmű nagyjából felét: portrék, családi jelenetek, külvárosok és párizsi látképek. A menyegző, A focisták és Kilátás az Eiffel-toronyra és a Trocadéróra ebbe a félbe tartozik.
Hány Rousseau-mű érhető el kézzel festve?
Igen. A galériában 44 Henri Rousseau-mű található, kézzel festve, olajjal vászonra, művenként hét-tizenegy méretben, 124 EUR-tól kezdődő áron.
Vélemény, hozzászólás?