Leírás
| Létrehozás éve: | kb. 1893 |
| Eredeti méret: | 100,5 cm x 81,0 cm |
| Festési stílus: | Naiv művészet (primitivizmus), a posztimpresszionizmus időszaka |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Helyszín: | Ackland Art Museum, Chapel Hill |
Kilátás az Île de la Cité-re, Párizs, kb. 1893
Égő ég
A vászon felső felét narancsvörös tónusú ég foglalja el, amely a látóhatártól fölfelé
rozsdavörösbe sötétül. Az ecsetvonások láthatók és átlósan futnak, így az ég nem sima
felület, hanem átdolgozott mező. Ez Rousseau városképe alkonyatkor: az ég színe a mű
legerősebb eleme, és minden alatta lévő sötéten áll vele szemben. Hasonló esti hangnem
jelenik meg nálunk ebben: Egy karnevál estéje.
A sziget mint sötét sziluett
Az ég előtt a sziget egyetlen sötét tömbként fekszik. Belőle kupola emelkedik balra,
magas és vékony torony a közép felé, jobbra tőle pedig két négyszögletes torony. A rakpart
felső peremén fogazott fasáv fut, amely a tömböt fésű széleként zárja le. Az épületek között
két francia trikolór leng rudakon, az egyik a kupola fölött, a másik közelebb a közephez.
A fények
A sötét tömbön apró, meleg sárgásnarancs pontok szóródnak szét: kivilágított ablakok és
lámpák. Nem szabályos sorokban állnak, hanem egyenként, mintha mindegyiket külön gyújtották
volna meg. Ők mondják meg, hogy itt város van és nem domb: nélkülük a sziluett csak fekete
alakzat volna az ég előtt. Színben is ők az egyetlenek, amelyek a sötét sávban megismétlik az ég meleg tónusát, így a két félt nem választja el egymástól élesen.
A híd és a tükröződések
Kőhíd három látható ívvel feszül át a teljes szélességen, halvány szürkésbarnára festve.
Alatta a víz sötét, és hosszú függőleges tükröződéssávok futnak le rajta – Rousseau a
lámpafényt nem korongként festi, hanem remegő vonalakként, amelyek mélyen a vízbe nyúlnak.
Ezért a festmény alsó része nem nyugodt: enyhén mozgó felületként olvasható.
Két ember a rakparton
A bal alsó sarokból világos rakpart emelkedik átlósan. Rajta két apró, sötét, kalapos alak
áll, egymás felé fordulva, mintha beszélgetnének; egyikük botot tart. Mögöttük sötét kúp
alakú forma. Ez a kettő az egyetlen ember a vásznon, és pontosan a világos felületen állnak,
így kivágott körvonalakként látjuk őket. Méretük a híd íveihez képest mutatja meg, milyen széles a folyó: a két alak alig magasabb, mint az ívek indulásának vonala.
A múzeum és a leírás
Az eredetit a Chapel Hill-i Ackland Art Museum őrzi 77.38.1 tárgyszám alatt. A múzeum
körülbelül 1893-ra datálja, technikaként olaj, vászon szerepel, méretként 81 x 100,5 cm. A
művet az Ackland Fundból vásárolták Joseph C. Sloane, a múzeum első igazgatója tiszteletére,
a leírás pedig azt is rögzíti, hogy 2008-ban restaurálták. Sorozatunk külvárosi témája:
Párizs külvárosa, parktémája pedig: Jardin du Luxembourg.
Hogyan készítjük ezt a vásznat
A festmény kézzel festett, olaj vászon technikájú másolatként készül, rendelésre, az Ön
által választott méretben. E téma legnehezebb része az ég: a látóhatár világos narancsától a
fenti sötét rozsdavörösig látható lépcsők nélkül kell futnia, különben a sziluett elválik a
hátterétől. Az apró fények utoljára kerülnek fel, amikor a sötét tömb már száraz. Mivel kézi
munkáról van szó, minden darab kissé eltér az előzőtől. Ugyanennek a sorozatnak folyóparti
műve: A Bièvre partjai Bicêtre közelében. A teljes kínálat a Henri Rousseau galériában található.
