Paul Klee – Jelenet Kairouanból

Jelenet Kairouanból: Paul Klee 1920-as munkája, amelyen vékony sötét vonal rajzol meleg, homokszínű papírra egy fallal körülvett, tornyos várost a láthatáron, egy magas, beburkolózott alakot nagy, kerek batyuval és mellette egy kisebb figurát, a lapot pedig felül vörös, alul sárga pöttyös lazúr szegélyezi. Az eredeti kis rajz akvarellel papíron, mindössze 23,5 x 31,4 cm, és a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum őrzi. Festőnk kézzel festi meg Önnek vászonra, olaj vagy akril festékkel, 8 fekvő méretben 45 x 30-tól 200 x 130 cm-ig, vagy egyedi méretben. A kész festményről még a feladás előtt fotót küldünk Önnek.

Jelenet Kairouanból – Paul Klee

Mit ábrázol a Jelenet Kairouanból?

A lap nagy részét üres, meleg, homokszínű papír tölti ki. Hosszú, enyhén hullámzó horizontvonal fut át rajta, fölötte a bal oldalon fal mögött egy város emelkedik. Klee néhány vonással rajzolta meg: csipkés tornyok, egy magas torony hegyes csúcsokkal, tőle jobbra pedig ívsor a falban, akár egy árkád.

Jobbra elöl áll a rajz legmagasabb alakja. Hosszú köntösbe burkolózik, feje fedett, maga előtt nagy, kerek, piros pöttyökkel díszített batyut visz, lejjebb pedig piros cikcakkvonal fut végig a köntösén. Közvetlenül mellette egy kisebb, sovány figura áll felemelt karral, mintha belé kapaszkodna vagy mutatna neki valamit.

Középen, egy második, alacsonyabb talajvonal mentén, emberek és állatok csoportja ül, amelyet Klee csak kerekded körvonalakkal és némi árnyékkal jelzett. Balra egy domb mögött ló vagy szamár lapul. A bal szélen a Klee aláírás áll. Szürke satírozások szóródnak szét a felületen, a lap felső szélét vörös lazúr színezi, az alsót sárga pöttyök és foltok sávja.

Mit jelent ez a jelenet?

A cím Klee saját kezű feliratából ered: Scene aus Kairuan, vagyis jelenet Kairouanból, mellette az 1920 és a 35 szám áll. Kairouan tunéziai város, amelyet Klee 1914 áprilisában keresett fel August Mackéval és Louis Moilliet-vel tett útján. A rajz tehát nem a helyszínen készült, hanem hat évvel később, emlékként arról az utazásról.

Hogy kik az emberek a rajzon, azt Klee nem jegyezte fel. Utazókat vagy helybelieket látunk a városfal előtt, állatokat és terhet, semmi többet. A cím csak annyit mond, hogy jelenetről van szó, egy rövid pillanatról, amelyet az utazó a tekintetével elkap és hazavisz. A többit a nézőre bízza, és Kleenél ez gyakran szándék, nem hiányosság.

A tunéziai út számára a művészi áttörést hozta, mert az ottani fény elvezette a színhez. Hazatérése után megfestett egy Kairouan stílusában készült, színes téglalapokból és néhány körből álló művet, amelyet az angol Wikipédia első tisztán absztrakt munkájának nevez. 1920-ban másként tért vissza ugyanahhoz a városhoz: vékony vonallal és csak kevés színnel.

Miért ragadja meg a tekintetet ez a rajz?

Klee kiváló rajzoló volt, Tunéziában pedig a rajz mellé a színt is megtalálta. Itt a kettő egy lapon van: a vonal hordozza a történetet, a vörös és a sárga sáv pedig úgy öleli körül, mint a sivatag fölötti reggeli vagy esti fény.

A vonás gyermekien egyszerűnek látszik, valójában nagyon is átgondolt. Néhány csipke egy tornyon elég egy egész erődhöz, néhány ív egy köntösös emberhez. A körülöttük hagyott üres papír tág, forró síkságként hat, amelyen emberek és állatok vonulnak.

Klee gyermekkorától hegedült, zenekarban is, Rilke pedig azt írta rajzairól, hogy olyanok, mint a zene átiratai. Ezen a lapon ez könnyen érthető: a hosszú talajvonalak dallamként futnak, a tornyok és alakok pedig hangjegyként állnak rajtuk.

A festőről, aki 1879-ben született a Bern melletti Münchenbuchsee-ben, többet mond az angol Wikipédia Paul Kleeről szóló szócikke. Angol nyelvű, és a művészről szól, mert ennek a rajznak nincs saját szócikke.

Hol őrzik az eredetit, és mekkora?

Az eredeti a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum gyűjteményében van, ahol az 1984.315.17-es leltári számon tartják nyilván. Akvarell-lazúrral készült rajz papíron, amely a múzeum adatai szerint 23,5 x 31,4 cm (magasság x szélesség).

Klee 1920-ban készítette, egy évvel azelőtt, hogy 1921 januárjában tanítani kezdett a Bauhausban; ott 1931 áprilisáig maradt, Vaszilij Kandinszkij mellett. Már 1911-ben és 1912-ben közel állt a Kandinszkij és Franz Marc köré szerveződő Kék Lovas köréhez.

Klee címet és évszámot tartalmazó felirata a múzeumi lap része, a mi festményünk viszont csak magát a jelenetet követi, e sor nélkül. Amikor Klee 1940-ben meghalt, több mint 9000 művet hagyott hátra, sokat közülük papíron.

Jelenet Kairouanból vagy egy másik Klee-mű?

Ez a művészi festmény azoknak való, akik a csendes, levegős falat szeretik: sok meleg, üres felület, vékony vonal és mindössze két színsáv. Fa bútorok, len és világos falak mellett nyugalmat áraszt, mégis mesél.

Ugyanarról a tunéziai útról két színekben gazdag akvarell származik: a Hammamet a mecsettel minarettel és rózsaszín mezőkkel, valamint a St. Germain Tunisz mellett lila hegyekkel és tarka kertekkel. Aki sötétebb, sűrűbb hangulatot keres, nézze meg az 1919-es Mocsárlegenda című művet, egy igazán nagy falra pedig az 1932-es Polifónia való, amelyet pöttyök ezrei borítanak.

Kínálatunkban szereplő Paul Klee festményei a tunéziai akvarellektől a késői művekig együtt láthatók a Paul Klee oldalon.

Hogyan festjük meg kézzel a rajzot vászonra?

Mondjuk ki egyenesen: Klee eredetije nem olajfestmény, hanem kis rajz vékony vonallal és némi akvarellel papíron. A miénk kézzel festett reprodukció vásznon, olaj vagy akril festékkel, az Ön által választott méretben, így a falon úgy hat, mint bármely más festett mű.

A festő először a háttér meleg homokszínét viszi fel, és itt-ott szürke satírozással sötétíti, ahogy az eredetin is látható. Ezután vékony ecsettel meghúzza a horizont, a fal és a tornyok vonalait, majd a két alakot, és ügyel arra, hogy a vonás könnyű és eleven maradjon, olyan, mint Kleené.

A szín a végén kerül fel: a vörös lazúr a felső szélre, a sárga pöttyök az alsóra, apró piros hangsúlyok a batyura és a köntösre. A rétegek vékonyak és áttetszők, hogy az alsók átsejljenek rajtuk, hasonlóan a papírra festett akvarellhez.

Melyik méret melyik falra való?

Röviden: 45 x 30 vagy 60 x 38 cm polcra, éjjeliszekrény fölé vagy keskeny folyosófalra, 70 x 44 és 90 x 55 cm ágy vagy komód fölé, 110 x 72 és 130 x 80 cm kanapé fölé, 165 x 100 és 200 x 130 cm pedig a nappali vagy az étkező hosszú, üres falára.

A Jelenet Kairouanból című művet 8 fekvő méretben festjük (szélesség x magasság): 45 x 30, 60 x 38, 70 x 44, 90 x 55, 110 x 72, 130 x 80, 165 x 100 és 200 x 130 cm. Az eredeti lap 31,4 x 23,5 cm (szélesség x magasság), így már a legkisebb méret is nagyobb nála, 200 x 130 cm-nél pedig a jelenet több mint hatszor szélesebb, mint New Yorkban.

A rajz levegős, sok üres helyet hagy, ezért jót tesz neki a nagyítás: a vékony vonalak a szoba túlsó végéből is olvashatók, a vörös és a sárga sáv pedig erőre kap. Nappaliba való festményként 130 x 80 vagy 165 x 100 cm-ben mutat a legjobban a kanapé vagy egy hosszú, alacsony szekrény fölött.

Kérhetek más méretet vagy keretet?

Természetesen. Ha más arányra van szüksége, a várost, az alakokat és a két színsávot épen hagyjuk, és csak a meleg hátteret hosszabbítjuk vagy rövidítjük a széleken. Mivel a lapon sok az üres papír, az ilyen módosítás alig észrevehető, és a jelenet teljes marad. Írja meg nekünk a szükséges méretet, mi pedig ajánlatot küldünk árral és határidővel.

Megkaphatja feltekerve, vakkeretre feszítve vagy bekeretezve. A feszítést és a keretezést szlovéniai műhelyünk végzi, amely minden vászonra festett festmény gondosan felkészít a szállításra. A keretet 3D-alkalmazásunkban választja ki, amely csak a keretléc kiválasztására szolgál; a festmény megtekintése a saját falán külön szolgáltatás.

A vékony sötét vonalhoz keskeny fekete vagy sötétbarna keret illik, a homokszínhez natúr tölgy. Keret nélkül, csak vakkeretre feszítve modernebb hatást kelt.

Mikor érkezik meg a festmény?

A festő akkor lát munkához, amikor megerősíti a rendelést, és 15–45 munkanap alatt a festmény készen áll a feladásra. Előtte fotót küldünk a kész műről, és ha módosítást szeretne, elvégezzük.

Magyarországra és a többi uniós országba vám nélkül szállítunk, és minden rendelésre a visszaküldési szabályzatunk vonatkozik.

A Jelenet Kairouanból szép ajándék annak, aki járt Tunéziában vagy egyszerűen szeret utazni, és mindenkinek, aki a rajzot kedveli. Ha nem tudja, melyik méret lesz a megfelelő, adjon ajándékutalványt, és válasszon a megajándékozott.

Gyakori kérdések

Hol található az eredeti rajz?

A New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban, az 1984.315.17-es leltári számon.

Mi látható a lapon?

Fallal körülvett, tornyos város, magas, beburkolózott alak kerek batyuval, egy kisebb figura, egy csoport állatokkal és egy ló vagy szamár.

Nyomatot kapok?

Nem, kézzel festett másolat vásznon, amelyet a festő ecsettel készít olaj vagy akril festékkel.

Mekkora Klee eredetije?

23,5 x 31,4 cm (magasság x szélesség); a mi méreteink 200 x 130 cm-ig terjednek.

Kaphatok a listán nem szereplő méretet?

Igen, küldje el a szélességet és a magasságot, mi pedig árral és elkészítési határidővel válaszolunk.

Hány napot kell várnom a festményre?

Az elkészítés 15–45 munkanap, feladás előtt pedig fotót kap a kész festményről.

Illik hálószobába vagy ajándéknak?

Igen, a nyugodt meleg tónusok jól illenek a hálószobába, az utazóknak és a rajz kedvelőinek pedig szép ajándék.

Kik az emberek a rajzon?

Klee ezt nem jegyezte fel; a felirat csak annyit mond, hogy jelenet Kairouanból, emlék az 1914-es tunéziai útról.

• Téma: fallal körülvett, tornyos város, magas, beburkolózott alak kerek batyuval és egy csoport állatokkal egy vörös és egy sárga színsáv között.
• Eredeti: rajz akvarellel papíron, 1920, 23,5 x 31,4 cm, Metropolitan Museum of Art, New York.
• A miénk: kézzel festve olajjal vagy akrillal vászonra, 8 fekvő méretben 45 x 30-tól 200 x 130 cm-ig, vagy egyedi méretben.
• Jó tudni: Klee hat évvel kairouani látogatása után készítette a rajzot, egy évvel azelőtt, hogy a Bauhausban tanítani kezdett.