Claude Monet – Vízililiomok I

Vízililiomok I Monet 1903-as vásznának kézzel festett reprodukciója: fent sötét sáv a part lombjából, lent ibolyakék víztükör, amelyben két fehér felhő tükröződik, a közepén pedig tavirózsalevél-sávok futnak át. Monet műveinek katalógusában az 1656-os számot viseli, mérete 100 x 73 cm. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük, és feladás előtt elküldjük a kész mű fotóját jóváhagyásra.

Vízililiomok I – Claude Monet

Mi látható rajta?

A felső szél mentén sötét sáv fut végig a part lombjából; legsűrűbb jobbra fent, ahol ugyanaz a tömeg a jobb szél mentén is lehúzódik. Alatta a lomb olívazöld tükröződése foglalja el a víz felső felét, rövid függőleges érintésekkel festve. A víztükör alsó fele ibolyakék, és benne két nagy, lágy fehér gomolyfelhő tükröződése fekszik, egyik a középtől balra, másik jobbra. A vízen tavirózsalevél-sávok futnak át: egy a felső harmadon halványsárga virágokkal, egy másik a középtől jobbra, a legnagyobb csoport pedig lent középen, ahol a virágok rózsásvörösek. A bal alsó sarokban külön kis levélcsoport áll két fehér virággal. Jobbra lent a vászon szignálva van. Ennek az olajfestménynek nincs horizontja és nincs vízpartvonala: csak a felülete van, és az, ami benne látszik.

Hol van az ég?

A jelenetet meredeken felülről látjuk, ezért a vásznon nincs se horizont, se ég — a felhők mégis ott vannak, csak fordítva. Éppen ez a csere a téma: ami a legvilágosabb, nem fent függ, hanem lent fekszik, és ami a legsötétebb, nem a távolban van, hanem a felső szélen. Ettől a mélység a feje tetejére áll, a víztükör pedig egyszerre lesz felület és ablak. Az ilyen vászonra festett festmény két ellentétes vonásból épül: rövid függőlegesekből a lomb tükröződéséhez és széles vízszintesekből a felhőkhöz. A tavirózsalevelek a harmadik vonásfajta — rövid, lapos foltok, amelyek mindkettőn rajta fekszenek és összekötik őket. A három vonásfajta nem keveredik: mindegyik a maga irányában marad, és éppen ettől olvassuk a felületet víznek és nem mintának. Ha közelebb lép hozzá, a vonások szétesnek külön foltokra; ha hátralép, a víz összeáll. Ezt a gondolatot Monet később egész falakra feszítette ki: a párizsi Musée de l’Orangerie Nymphéas-termei.

Ez a vászon a katalógusban

Monet műveinek katalógusában az 1656-os szám alatt szerepel, 1903-ra datálva és 100 x 73 cm-re mérve, olaj vásznon, abból a csoportból, amelyet a festő maga vízi tájaknak nevezett. Négy dologról ismerjük fel egyszerre: a sötét lombsáv a jobb szél mentén húzódik le, a felhő kettő és nem egy, a jobbra fenti levélsávon sárga virágok ülnek, a bal alsó sarokban pedig két fehér virág áll mindentől elkülönülve. Az ebből a csoportból való impresszionista festmény ritkán van évszámmal szignálva, ezért a katalógus az, ami időben elhelyezi — a vászon adatlapja az 1656-os katalógusszámmal.

Amit erről az eredetiről nem tudunk megmondani

Hogy ma hol van, nincs nyilvánosan nyilvántartva. A katalógus felsorolja a művet, de nem a gyűjteményt, amely őrizné, ezért a táblázatban sem múzeum nevét, sem leltári számot nem talál — ez a két adat egyetlen nyilvánosan elérhető bejegyzésben sem szerepel. Az adatok tehát a katalógusból valók és sehonnan máshonnan.

Monet további vizes művei nálunk

Vigyázzon a nevekre: római szám nélkül a Vízililiomok másik mű, négyzetes és más fényű. Ugyanennek a témának a kék változatát Kék vízililiomok néven kínáljuk. Ugyanaz a tó más cím alatt a A tavirózsató. Ha pedig a jelenetben építészet is van, akkor az a A tavirózsató (Japán híd). Mind a négy ugyanaz a givernyi tó, másként nézve — ebben különböznek, nem a címükben.

Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?

Ennél a motívumnál a sorrend minden. A festő először az ibolyakék alapot fekteti le, majd nedvesbe húzza a lomb olívazöld tükröződését a felső félbe, és csak amikor az megáll, jönnek a felhők — szélesen, lágyan, él nélkül, mert a tükröződő felhőnek nincs körvonala. A tavirózsalevelek jönnek utoljára, lapos foltokként, amelyeknek a vízen kell feküdniük, nem benne. Aki túl korán festi meg őket, mintát kap víztükör helyett. Egy ilyen művészi festmény ezért türelempróba: egyszerre készül el, csak akkor, amikor az utolsó folt a helyére kerül, addig pedig befejezetlennek látszik.

Melyik méret melyik falra?

Röviden: a kanapé fölé 120 x 90 cm, kisebb falra 70 x 50 cm, nagy szabad falra 150 x 110 cm. Az eredeti 100 x 73 cm, ami közel áll a mi 105 x 75 cm-es méretünkhöz, ha az eredeti arányát szeretné tartani. Egy nappali festmény foglalja el körülbelül a kanapé szélességének kétharmadát. Ez a motívum fekvő és nyugodt, gyújtópont nélkül, ezért ott hat jobban, ahol közelről nézik — folyosón, ágy mellett, íróasztal fölött —, mint olyan falon, amelyet csak a szoba másik végéből lát.

Milyen magasra akassza a festményt: a vászon közepét körülbelül 150 cm-re a padlótól. Mivel a motívum fekvő és nyugodt, alacsonyabb helyet is elvisel — alacsony komód fölött jobban hat, mint magasan egy üres falon.

Egyedi méret, vakráma és keret

Ha a nyolc méret közül egyik sem felel meg, egyedi méretben festjük — küldje el a szélességet és a magasságot, és árat és határidőt mondunk. A vászon fa vakrámára van feszítve, a szélek is festettek, ezért keret nélkül sem hat befejezetlennek. Ennél a motívumnál segít a keskeny, sötét fa léc, mert lezárja a víztükröt, amely különben levágottnak tűnne; a széles aranykeret nem áll jól neki, mert a motívumnak nincs középpontja, amelyet a keret kiemelhetne.

Szállítás és garancia

Az Európai Unió tizenhat országába szállítunk, köztük Magyarországra, Szlovéniába, Horvátországba, Ausztriába, Németországba és Olaszországba, védőfóliába csomagolva, kemény dobozban. Feladás előtt elküldjük a kész mű fotóját; ha azon valami nem stimmel, javítunk, mielőtt elhagyja a műhelyt. Nagy méreteknél a készítési idő hosszabb. Monet további motívumai a Claude Monet galériában találhatók, a festésről és a motívumválasztásról pedig a blogon írunk.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Hol van ma az eredeti?

Ezt nem tudjuk, és nem találgatunk. Egyetlen nyilvánosan elérhető bejegyzésben sem szerepel gyűjtemény, amely őrizné, ezért a táblázatban sincs se múzeum, se leltári szám.

Mit jelentenek Monet tavirózsái?

A víz, az ég és a virágok egyetlen felületté olvadnak össze. Gyakran a nyugalom és az elmélkedés helyeként értelmezik őket; Monet maga azt akarta, hogy a nagy vásznak a békés meditáció menedékét nyújtsák.

Miért festett Monet tavirózsákat?

Mert a tó az ő alkotása volt: 1899-től 1926-os haláláig mintegy 250-szer festette meg a giverny-i vízikertet, a vízen változó fényt kergetve.

Hány tavirózsát festett Monet?

Mintegy 250 vásznat vízikertjéről, 1899-től 1926-os haláláig, köztük a párizsi Orangerie nagy tábláit.

Hol festette Monet a tavirózsákat?

Giverny-i vízikertjében Normandiában, a tó partján, amelyet a háza előtti úton túl ásatott ki.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem. Az eredeti múzeumi gyűjteményben van, és nem eladó, így nincs piaci ára. Monet fő művei a valaha árverésen eladott legdrágább festmények közé tartoznak: Monet egyik Szénakazlak-festménye (Meules, 1890) 2019 májusában 110,7 millió dollárért kelt el a Sotheby’s árverésén.

• Kézzel festve. Olaj vásznon, nyomat és gépi felhordás nélkül.
• Nyolc méret vagy egyedi. 50 x 35-től 150 x 110 cm-ig, köztük 105 x 75 cm.
• Fotó feladás előtt. A kész művet látja, mielőtt elhagyja a műhelyt.
• Adatok a katalógusból. Az év, a méret és a technika úgy szerepel, ahogyan Monet műveinek katalógusa az 1656-os szám alatt vezeti.