Claude Monet – A Tuileriák kertje

A Tuileriák kertje Monet párizsi ablakból nyíló látványának kézzel festett reprodukciója: az alsó kétharmadot a park tölti ki, fölötte világos párában húzódik a város, amelyből két karcsú torony emelkedik ki, balra lent pedig egy ovális medence dereng. Az eredeti 75,5 x 50 cm, olaj vásznon, és a párizsi Musée d’Orsay őrzi RF 2705 leltári szám alatt. A múzeum 1876 körülre datálja, és a saját adatlapján vázlatnak nevezi. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész munkáról készült fotóval, amelyet szállítás előtt jóváhagyásra küldünk.

A Tuileriák kertje – Claude Monet

Mi látható a vásznon?

A tekintet meredeken lefelé és hátrafelé fut. Az alsó felét a fák sötét tömege foglalja el: széles és zárt, rövid, körkörös ecsetvonásokkal festve, úgy, hogy egyik lombkorona sem válik el a szomszédjától. A bal alsó sarokban ovális medence fekszik, halványan és simán, mellette rózsaszín ösvény. Jobbra lent füves felület nyílik, világosabb és zöldebb, rajta apró alakok mozognak. A fák fölött a város sávja húzódik, párába mosva, és belőle két karcsú torony emelkedik ki, mellettük egy alacsonyabb. A felső negyedet az ég tölti ki, világosan és vízszintesen elkenve, kemény peremű felhők nélkül. A színskála szűk: zöld, szürke és halvány sárga.

Honnan nézett Monet?

Egy lakás ablakából, amelyet Victor Chocquet gyűjtő adott kölcsön neki. A Musée Marmottan Monet, amely rokon vásznat őriz, adatlapján leírja, hogy Chocquet szerény vámtisztviselő volt és az elsők egyike, akik Paul Cézanne-t támogatták, és hogy 1876-ban a lakását Monet rendelkezésére bocsátotta. A lakás a Rue de Rivoli 198. ötödik emeletén volt, és felülről nézett a Tuileriák kertjére. Ez a látvány a múzeum adatlapja szerint Monet négy munkáját ihlette. A felülről lefelé néző nézőpont akkoriban szokatlan választás volt: onnan a város nem utcaként olvasható, hanem felületként.

Miért nevezi a múzeum vázlatnak ezt a vásznat?

Mert így áll a megjelölésében. A Musée d’Orsay a munkát kétrészes néven tartja nyilván, amelyet a saját pontosvesszője választ el: „Les Tuileries ; esquisse”. A második rész nem cím, hanem besorolás: vázlat, tehát olyan vászon, amely felveti a témát, de nem viszi végig. Ez látszik is rajta. A fák tömegként vannak megfestve, nem külön törzsekként, az alakok arc nélküli ecsetvonások, a háttérben a város elmosódott. A táblázatunk azért közli ezt a megjelölést a További címek sorban, mert a múzeumé, és nem a miénk.

Miért nem egyetlen évszám áll ott?

Mert a múzeum nem ad meg egyet sem. A Datation rovatban „vers 1876” áll, tehát 1876 körül, és a múzeum ezt nem szűkíti. Ezért mi sem írunk egyetlen évet, bármennyivel rendezettebbnek látszana. Az adatbázisok itt magabiztosabbak a múzeumnál: a Wikidata 1875-öt közöl, méghozzá évre pontosan. Ahol a múzeum és az adatbázis eltér, a múzeumot követjük — akkor is, amikor az adatbázis pontosabbnak tűnik annál az intézménynél, amely a munkát ténylegesen birtokolja. Korábban ezen az oldalon 1875 állt, az adatbázisból átvéve; most a múzeum fenntartása áll ott.

Mit mond a múzeumi adatlap a méretekről?

A munkát a Musée d’Orsay őrzi RF 2705 leltári szám alatt. A méreteket magasság szorozva szélesség sorrendben adja meg, H. 50 ; L. 75,5 cm, és hozzáteszi a kerettel mért méretet, 68,5 x 93 cm; a mi táblázatunk a szélességet teszi előre, ezért itt 75,5 x 50 cm-t olvasunk. A technika olaj vásznon. Ez a szám is helyesbíti azt, amely korábban ezen az oldalon állt: 50 x 74 cm-t közöltünk, megint az adatbázis nyomán. A múzeum maga méri a saját vásznát, és 75,5 cm szélességet kap, tehát másfél centiméterrel többet.

Ugyanaz a hagyaték, másik munka: a Caillebotte-gyűjtemény

A múzeum egyetlen szerzésmódot ad meg: „Legs Gustave Caillebotte, 1896”, tehát Gustave Caillebotte 1896-os hagyatékát. Caillebotte maga is festő volt, és azon kevesek egyike, aki akkor vásárolta társai munkáit, amikor senki nem kérte őket; a gyűjteménye az egyik fő út, amelyen az impresszionizmus a francia közgyűjteményekbe került. Ugyanezen az úton érkezett az Orsay-ba a Hóhatás Vétheuilben is, amelyet ezen a polcon árulunk: ugyanaz a hagyaték, ugyanaz az év, másik munka. A korábbi tulajdonosi láncot a múzeum nem teszi közzé, ezért mi sem találjuk ki.

Négy munka ugyanabból az ablakból — melyik a miénk?

Az összetévesztés itt valós, mert mind a négy ugyanazt a látványt mutatja. A legismertebb a Musée Marmottan Monet falán függ 4016 leltári szám alatt, 73 x 54 cm, és 1876-ra datált. Maga a múzeum nevezi a legkidolgozottabbnak mind közül, és azt mondja, hogy kiegyensúlyozott kompozíciója emeli ki a többi közül. Mindkét vásznon látszik is. A Marmottan-vásznat a bal szélen a Marsan-pavilon nagy világos tömege tartja, a horizont magasra kerül, a parkban pedig medencék, virágágyások, szobrok és napernyős alakok különíthetők el. A miénken a pavilon nincs ott, a horizont alacsonyabban fekszik, a park pedig egyetlen sötét tömeg. A Marmottan-vászon tehát a kidolgozott változat, a miénk pedig az, amelyet az Orsay vázlatnak nevez.

Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?

Minden megrendelést külön fest meg egy festő, olajfestékkel pamut- vagy lenvászonra. A vászonra festett festmény nálunk nyomtatás, átmásolás és gépi közbenső lépés nélkül születik. Ez a téma éppen azért igényes, mert vázlat: a park tömege nem olyan formákból áll, amelyeket át lehetne rajzolni, hanem több száz rövid, körkörös ecsetvonásból három-négy zöld árnyalatban. Ha a festő ezeket egyenletes felületté simítja, a park megmerevedik, és a vászon elveszti azt a rezgést, ami az eredetin megvan. Ezért a sötét alaptól felfelé épül, a világosabb vonások jönnek utoljára. Minden olajfestmény, amely elhagyja a műhelyünket, kicsit a maga módján egyedi. Szállítás előtt fotót küldünk a kész munkáról jóváhagyásra.

Melyik méret melyik falra?

Nyolc méret közül lehet választani, 60 x 40-től 150 x 100 cm-ig. Az eredeti 75,5 cm széles és 50 cm magas, ezért méretben a 80 x 55 cm áll hozzá a legközelebb, oldalarányban pedig a 60 x 40, a 90 x 60 és a 150 x 100 cm, amelyek mindegyike 1,50-nél jár, az eredeti pedig 1,51-nél. A jelenet kifejezetten fekvő és alacsony, ezért jól áll kanapé, komód vagy ágy fölött, tehát ott, ahol a fal szélesebb, mint amilyen magas. Étkezőben művészi festményként vagy nappali festményként a 110 x 75 cm nyugodtan hat, mert ennek a vászonnak a színskálája szűk és halk. Rokon párizsi témák a Claude Monet galériában találhatók; helyben és időben közel áll hozzá a A Saint-Lazare pályaudvar és a Nők a kertben, ugyanabból az évtizedből pedig Az argenteuil-i medence.

Egyedi méret, vakkeret és keret

A nyolc méret egyike sem ismétli meg pontosan az eredeti arányát. Ha éppen azt szeretné, az egyedi méretre készítés az egyetlen út: küldje el a szélességet és a magasságot centiméterben. A vászon fa vakkeretre feszítve, akasztásra készen érkezhet, vagy hengerbe csavarva küldjük, ha maga kereteztetné. A keret ára nem tartozik bele. Ehhez a jelenethez keskeny, világos keret illik, amely nem versenyez a park sötét tömegével; a széles, sötét keret bezárja azt. A múzeum a saját eredetijét olyan keretben őrzi, amellyel az együttes 93 x 68,5 cm.

Szállítás és garancia

A készítés rendszerint két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több, mert az olajnak a rétegek között meg kell szikkadnia. A feszített vásznakat kemény dobozban, védett sarkokkal küldjük, a csavartakat hengerben. Ha a munka sérülten érkezik, vagy érezhetően eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük vagy visszatérítjük a vételárat. A kézzel festett másolat nem gyári termék, és az ecsetvonásban apró eltérések várhatók; a sérülés vagy a téves téma nem az. Magyarországra és az Európai Unió országaiba szállítunk.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

Párizsban, a Musée d’Orsay-ban, RF 2705 leltári szám alatt. Oda 1896-ban került Gustave Caillebotte hagyatékával.

Melyik park van megfestve?

A párizsi Tuileriák kertje, a Rue de Rivoli 198. ötödik emeleti ablakából nézve, amelyet Victor Chocquet gyűjtő 1876-ban kölcsönzött Monet-nak.

A Marmottan munkája ugyanaz a vászon?

Nem. A Marmottan-vászon 73 x 54 cm, és a bal szélén a Marsan-pavilon látszik, amely a miénken nincs ott. Ugyanaz a látvány, másik vászon.

Ez nyomat?

Nem. Nálunk a reprodukció mindig kézzel készül, olajjal vásznon. Nyomtatott vagy géppel átvitt munkákat nem árulunk.

Melyik méretet válasszam?

Mérje meg a fal vagy az alatta álló bútor szélességét, és válasszon olyan vásznat, amely annak nagyjából kétharmadát foglalja el. Mivel a jelenet alacsony és széles, itt a nyújtottabb méretek is jól működnek.

Kérhetek olyan méretet, amely nincs a listán?

Igen. Az egyedi méretre készítés nálunk megszokott, és egyedül ez tartja meg az eredeti 75,5 az 50-hez arányát.

Hogyan jut el hozzám a munka?

Vakkeretre feszítve kemény dobozban vagy hengerbe csavarva, ahogy Ön választja, nyomon követéssel. Előtte fotót kap a kész munkáról.

Mit mond a festmény egyetlen mondatban?

Hogy egy magas ablakból a város tájnak látszik, és hogy a park onnan nem fasor, hanem egyetlen sötét felület.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem eladó. 1896 óta közgyűjteményben van. Árat senki nem szab neki, és mi sem közlünk ilyet.

Milyen magasra akasszam?

A közepe legyen körülbelül 145 cm-re a padlótól, bútor fölött az alsó éle 20-30 cm-rel a bútor fölött. Az elrendezésről a blogunkban írunk.

Alkalmas ajándéknak?

Igen, és ha nem tudja, melyik méretet válassza, van ajándékutalvány, amellyel a méretet és a témát a megajándékozott választja ki.

• Téma. A Tuileriák kertje magas ablakból: a park fáinak sötét tömege az alsó felén, balra lent ovális medence, fölötte a párába mosott város két karcsú toronnyal.
• Eredeti. Olaj vásznon, 75,5 x 50 cm, 1876 körül a múzeum datálása szerint; Musée d’Orsay, ltsz. RF 2705, Gustave Caillebotte 1896-os hagyatéka; a múzeum vázlatként tartja nyilván.
• A miénk. Nyolc méret 60 x 40-től 150 x 100 cm-ig, vagy egyedi méretre készítés, amely egyedül tartja meg az eredeti arányát.
• Érdemes tudni. Ugyanaz a látvány négy Monet-munkát adott; a legkidolgozottabbat a Musée Marmottan Monet őrzi, a miénk pedig az, amelyet az Orsay vázlatnak nevez.