Claude Monet – Pipacsmező (Giverny)

Pipacsmező (Giverny) Monet chicagói vásznának kézzel festett reprodukciója: az alsó felét sűrű vörös pöttyökből álló szőnyeg tölti ki, fölötte halvány szalmaszínű sáv fut a kaszálatlan fűből, mögötte fasor áll egyetlen karcsú nyárfával a középvonaltól jobbra, a háttérben pedig kékeslila gerinc húzódik. Az eredeti 93,4 x 61,2 cm, olaj vásznon, leltári száma 1922.4465. A múzeum az 1890–91 tartománnyal keltezi, a vászon jobb alsó sarkában viszont a »Claude Monet 91« aláírás áll. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész mű fotójával jóváhagyásra a feladás előtt.

Pipacsmező (Giverny) – Claude Monet

Mi van a vásznon?

Az alsó felét a pipacsmező foglalja el. A vörös virágok nem külön-külön virágként vannak megfestve, hanem rövid, ferde cinóberpöttyökként a zöldben, közöttük kékeslila és halványsárga vonásokkal. A látóhatár felé úgy sűrűsödnek, hogy a mező egyetlen remegő felületté válik, az alsó szélen viszont szétnyílnak, és előtűnik a föld. Ember egy sincs a vásznon, sem sétáló, sem napernyő, sem ösvény.

Fent a mezőt halvány szalmaszínű sáv zárja le a kaszálatlan fűből, mögötte fasor: balra széles, gömbölyű lombkorona, középen visszavágott törzsek gömbös csúccsal, jobbra két magas fa szétterülő ágakkal. Köztük egyetlen karcsú nyárfa áll, kissé a középvonaltól jobbra, és sötét függőlegesként emelkedik az ég felső harmadáig; ez az egyetlen dolog a vásznon, amely fölfelé tart. Mögötte kékeslila gerinc fekszik, fölötte sima kék ég széles, vízszintes vonásokban.

Mikor készült a vászon, és mi áll rajta?

Az Art Institute of Chicago nem ad meg egyetlen évszámot. Adatlapján 1890–91 áll, 1890-es kezdő és 1891-es záróévvel, tehát tartomány.

Magán a vásznon viszont ott az évszám. A tartomány és az aláírás nem zárja ki egymást: a múzeum szerint Monet 1890 júliusában kezdte ezeket a mezőket, a vászon pedig a befejezés évét viseli.

Mit mond a méretről a múzeum adatlapja?

A művet az Art Institute of Chicago őrzi 1922.4465 leltári szám alatt, saját adatlapja szerint a 240-es teremben. A méreteket magasság szer szélesség sorrendben közli, 61,2 x 93,4 cm; a mi táblázatunk a szélességet teszi előre, ezért itt 93,4 x 61,2 cm áll. Kerettel 109,3 x 77,5 x 7 cm, szintén átrendezve.

Itt a múzeum és a Wikidata adatgyűjtemény kétszer tér el egymástól. Egyben egyeznek a források: a Wildenstein-katalógus száma mindkettőben 1253.

Az oldalarány a felvételen is ellenőrizhető. A mi felvételünk és a múzeum táblája egyaránt 0,651, a mért vászon 0,655, vagyis mindkét fotó egy hajszállal szélesebb a vászonnál, ahogy a festményre vágott felvétel adja.

Monet műterméből Chicagóba

A múzeum közli a tulajdonosok láncát, és minden állomáshoz forrást ad, az elsőnél azonban maga tartja vissza magát. Azt írja, hogy a festő a vásznat talán Hamman párizsi kereskedőnek adta el 1891 szeptemberében, aki a Knoedler ház közvetítője volt, mégpedig az 1996-os Wildenstein-katalógus szerint. A talán szó a múzeumé, és itt is az marad.

Onnantól a lánc szilárd, csakhogy három dolog ugyanazon a napon történik. A vászon 1893. január 24-ig Potter Palmeré volt Chicagóban, ugyaneddig a napig a New York-i Durand-Ruel háznál állt letétben, és ugyanazon a napon adták el ennek a háznak 5.000 frankért. A múzeum ezt nem magyarázza, és mi sem.

1901. április 16-án a művet 3.200 dollárért a chicagói William W. Kimball vásárolta meg, halála után pedig Evaline M. Kimball 1922-ben a múzeumra hagyta.

Hány néven utazott a vászon?

Hat néven, amelyeket a múzeum maga sorol fel, és egyik sem a mai. New Yorkban 1893-ban Champ des Coquelicots néven függött, 1895 januárjában a Durand-Ruelnél Coquelicots néven, Buffalóban 1896-ban egyszerűen Landscape néven. Háromszor a múzeum talán szót tesz elé: Bostonban 1895-ben ismét Coquelicots, Pittsburghben 1897-ben Red Poppies, Omahában 1898-ban újra Coquelicots. A letéti könyvben Champ de coquelicots alakban áll. A mai cím mindegyiknél fiatalabb, ezért állnak a régi nevek a táblázatban.

Sorozat ez vagy sem?

Nem az, és a múzeum ezt nyíltan kimondja. 1890 júliusában Monet négy, majdnem azonos méretű vásznat kezdett el pipacsmezőkkel a Giverny-beli otthona közelében, a múzeum pedig azt írja, hogy ő maga nem tartotta sorozatnak, szemben a gabonakazlakat ábrázoló huszonöt vászonnal, amelyeket ugyanannak a nyárnak az aratása után kezdett. Az adatlap szerint egységesebb vonást mutatnak, mint a korábbi évek tájai, olyan felülettel, amelynek a sűrűsége a faliszőnyegé.

Ilyesmi a múzeum adatlapján sehol nem szerepel, a múzeum pedig az ellenkezőjét mondja annak, amire a mondat utal. Az órák története a gabonakazlakhoz tartozik, nem ehhez a mezőhöz.

Hogy melyik az a négy vászon, a múzeum nem mondja meg. A Wildenstein-katalógusban a mi 1253-as számunk mellett ott áll 1251, 1252 és 1255 is, ugyanannak az évadnak a pipacsmezői majdnem azonos méretben; a Wikidata adatgyűjtemény 1252-t Bostonba, 1255-öt az Ermitázsba helyezi. Hogy a múzeum épp erre a háromra gondol-e, nem tudjuk és nem választunk.

Mely további Monet-pipacsmezőket áruljuk?

Claude Monet galériánkban az a mű, amellyel ez a leginkább összetéveszthető, tizenhét évvel korábbi. A Pipacsmező Argenteuil közelében az a vászon, amelyre Monet pipacsai hallatán gondolni szoktak. A Musée d’Orsay őrzi RF 1676 szám alatt, 1873-ra keltezi, mérete 65,3 x 50 cm. Az a vászon állóbb és valamivel több mint kétharmad ilyen széles, a lejtőn két alak halad napernyővel, a múzeum pedig a La promenade nevet is megadja hozzá.

Mellette még négy mű áll ugyanabból a tájból vagy évből. A Gabonakazal (hóhatás) ugyanabból a chicagói gyűjteményből való, abból a sorból, amely az akkori aratás után indult. A Nyárfák ugyanazt az évszámot viseli, és a Metropolitan Museum of Art őrzi. A Rét Givernyben 1886-os. A Tulipánmező Hollandiában másik virágzó mező, de másik országban. Monet saját virágoskertje Givernyben, a ház felé vezető lila íriszsorokkal: A művész kertje Givernyben.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Minden megrendelést külön fest meg egy festő, olajjal pamut- vagy lenvászonra. Így készül nálunk minden vászonra festett festmény, nyomtatás és gépi lépés nélkül. Ez a művészi festmény épp ott nehéz, ahol a legegyszerűbbnek látszik: a vörös mező nem felület, hanem néhány ezer rövid vonás, és ha a kéz túl egyenletesen rakja le őket, a mező mintázattá merevedik.

A másik próba a nyárfa, amelynek keskenynek kell maradnia, és mégis meg kell állnia egy majdnem ugyanolyan világos ég előtt, ezért nem kap sötét körvonalat. Szabadban dolgozva, en plein air, az alapfestés világos marad, a sűrűbb felrakás pedig csak a virágokba kerül. Az ilyen impresszionista festmény nem tűri a magas fényt, ezért az olajfestmény nálunk matt marad, és a pöttyök megtartják a szélüket.

Melyik méret melyik falra?

Nyolc méret közül lehet választani, 60 x 40-től 240 x 150 cm-ig, és a válasz ezúttal kettő, amelyek ellentmondanak egymásnak. Méret szerint a 100 x 60 cm a legközelebbi, 6,6 cm-rel szélesebb és 1,2 cm-rel alacsonyabb a chicagói vászonnál. Oldalarány szerint a lista legkisebb mérete a legközelebbi, a 60 x 40 cm, 0,667-tel az eredeti 0,655-ével szemben, míg a 100 x 60 cm 0,600-nál áll, és minden másnál távolabb van.

Ha az eredetihez legközelebbi méretet szeretné, válassza a 100 x 60 cm-t — 6,6 cm-rel szélesebb és 1,2 cm-rel alacsonyabb nála —; ha az arány fontosabb, a 60 x 40 cm-t. Előszobába elég a 60 x 40 cm, az étkezőasztal fölé a 100 x 60 cm való, nagy falra a 160 x 100 cm. Ez a motívum étkezőbe való festménynek azért jó, mert a vörös a meleg esti fényben nem alszik ki.

Milyen magasra akassza a festményt: a közepe nagyjából 145 cm-re a padlótól, így a fasor szemmagasságba kerül.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha olyan méretet szeretne, amely nincs a listán, az egyedi méret az egyetlen út, és itt inkább, mint a legtöbb motívumnál, mert a lista két legjobb mérete is kompromisszum. Írja meg nekünk a szélességet és a magasságot centiméterben. A keret nincs az árban; ehhez a motívumhoz keskeny léc illik világos, hideg fából, míg a széles aranykeret a vöröset a tégla felé tolja.

Szállítás és garancia

A készítés két-három hetet vesz igénybe, a legnagyobb méreteknél néhány nappal többet, mert az olajnak száradnia kell a rétegek között. A kifeszített vásznak merev dobozban utaznak, a feltekertek hengerben. Ha a mű sérülten érkezik, vagy érezhetően eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük vagy visszatérítjük az árát. A kézzel festett másolat nem gyári termék, és a vonás apró eltérései várhatók; a sérülés nem.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

Az Art Institute of Chicagóban, 1922.4465 leltári szám alatt, a múzeum adatlapja szerint a 240-es teremben.

Mit mond a mű egyetlen mondatban?

Hogy a mező csak addig vörös, amíg nem nézzük közelről.

Hány pipacsmezőt festett Monet Givernyben?

1890 júliusában négy, csaknem azonos méretű vásznat kezdett el a giverny-i háza közelében lévő pipacsmezőkről. Nem sokkal később, ugyanazon nyár aratása után, belefogott a kazlak sorozatába.

Melyik évből való a festmény?

A múzeum 1890–91-re datálja, a jobb alsó szignó pedig »Claude Monet 91«. Monet 1890 júliusában kezdte festeni a giverny-i pipacsmezőket.

• Téma. Pipacsmező fasor alatt egyetlen nyárfával, mögötte gerinc, alakok nélkül.
• Eredeti. Olaj vásznon, 93,4 x 61,2 cm, 1890–91; Art Institute of Chicago, ltsz. 1922.4465.
• A mi kivitelünk. Nyolc méret; 100 x 60 cm méret szerint, 60 x 40 cm arány szerint.
• Érdemes tudni. A múzeum tartománnyal keltez, a vászon jobb alsó sarkában »Claude Monet 91« áll.