Claude Monet – Szomorúfűz

Szomorúfűz Monet kései motívuma a giverny-i kertből: egyetlen fa, olyan közelről nézve, hogy a vásznon nem marad sem ég, sem látóhatár, sem víz — csak a törzs, az elágazó korona és a lecsüngő ágak függönye az egész felületen. Nálunk ebből kézzel festett reprodukció készül, olaj vásznon, nyolc méretben vagy az Ön méretére, a kész mű fotójával jóváhagyásra a feladás előtt.

Szomorúfűz – Claude Monet

Mi látható rajta?

Egyetlen szomorúfűz látható, néhány lépés távolságból festve. Monet olyan közel hozta a fát, hogy a korona nem ér véget: az ágak a felső szélen túl hullanak, a lomb mindkét oldalt lezárja, a talajból pedig csak keskeny sáv marad alul. Ég nincs. Víz sincs, pedig a fűzfák éppen a tavának a partján álltak. Ez az olajfestmény tehát nem helyet mutat, hanem csak a fát — és mivel sem látóhatár, sem épület, sem ember nem szerepel rajta, a nézőnek nincs mihez mérnie a méretet. Marad a felület.

Mi van a vásznon?

A törzs a középvonaltól balra emelkedik, és a magasság jó harmadánál ágakra bomlik, amelyek széles ívben jobbra fordulnak. Vörössel, téglaszínnel és lilával van festve, nem barnával. A törzstől balra a korona hideg: sötétkék, kékeszöld és szürke fonódik árnyékká, amelyből helyenként sárga villan elő. A törzstől jobbra ugyanaz a korona aranyba fordul — hosszú, majdnem függőleges sárga, narancs és okker vonások hullanak függönyként a vászon aljáig. Az alsó szélen narancsvörös földsáv fut, és lezárja az egészet. Az impresszionista festmény itt szín szerint rendeződik, nem rajz szerint: egy hideg és egy meleg fél, közöttük a törzs mint függőleges.

Miért fontos ez a mű?

A fűzfák Monet kései témája. Amikor már rosszul látott, és a színeket gyakran inkább a palettán elfoglalt helyükről ismerte, mint a megjelenésükről, azt festette, ami kézközelben volt: a tavat, a tavirózsákat és a mellettük álló fákat. Éppen a fűznél távolodott el a legjobban a leírástól. A vonás széles, sűrű és látható lett, a forma pedig függőlegesek ritmusává oldódott. Aki csak a világos, vékonyan festett vízi látványait ismeri, meglepődik e művészi festmény előtt: a szín vastagon áll, szinte gyúrva, és szinte kézzel olvasható.

Mit jelent a fűzfa?

A szomorúfűz Franciaországban a gyász régi jele — sírokra ültették és emléklapokra rajzolták. Monet akkor festette a fűzfákat, amikor az ország háborúban állt, és közvetlenül utána, ezért gyakran csendes emlékezésként olvassuk őket, nem kerti jelenetként. Ő maga ezt nem írta le. Ami a vásznon valóban látszik, az az ellentét: árnyék balra, fény jobbra, ugyanaz a fa egyszer hidegen, egyszer melegen. A térben a mű pontosan így hat — komolyan, de nem komoran.

Monet melyik fűzfája ez?

Amit itt szándékosan nem adunk meg: Monet többször megfestette a fűzfát, és a fennmaradt vásznak méretben és formában különböznek, ezért nem megállapított, melyikük az eredetije pontosan ennek a reprodukciónak. Ezért itt nem talál keletkezési évet, gyűjteménynevet vagy leltári számot. Azt mondjuk el, ami a vásznon látható, és semmi mást.

Négyzetes, álló, szélesebb, mint amilyen magas — már formában is eltérnek ezek a vásznak. A mi fotóink széles, fekvő elrendezést mutatnak, a törzzsel a középvonaltól balra, hideg oldallal balra és arannyal jobbra — erre a leírásra egynél több vászon illik, ezért az eredetit nem nevezzük meg. Maga a motívum egy nagyobb csoport része: ugyanaz a tó fa nélkül Vízililiomok, a partról nézve A tavirózsató, a fölötte átvezető híd A tavirózsató (Japán híd), a leginkább feloldott változat pedig A vízililiomok – Zöld tükröződések.

Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?

A festő a szín elosztásával kezd, nem a rajzzal: előbb a hideg bal oldal, aztán az arany jobb, a törzs csak ezután, mert mindkettőn rajta kell feküdnie. Az első fotón a mű szemből látszik, fekete árnyékfugás keretben, a műhelyünk festőállványán — így látható a teljes elrendezés és az oldalarány. A második fotón ugyanaz a vászon balról, ferdén van rögzítve, hogy látszódjék, milyen vastagon áll a festék, és hogyan fut a fény a gerinceken. A harmadik fotón a mű a léceket bemutató állvány előtt áll, ahonnan a keretet választjuk. A negyedik fotón a felület egészen közelről szerepel: sárga, narancs, kék és bíbor vonások fekszenek egymás mellett, közöttük pedig helyenként látszik a vászon szövése. Ezek közül egyik vonás sem nyomtatható — mindegyiket külön rakja fel a festő.

A festék vastagon áll, és a gerincek oldalról is láthatók maradnak, ami a második és a negyedik fotón látszik a legjobban. Ez a motívum része, nem hiba.

Melyik méret melyik falra?

Röviden: nappaliba 100 x 120 cm, keskenyebb falra 80 x 100 cm, nagy szabad falra 150 x 180 cm. A nappali festmény foglalja el a kanapé vagy a komód szélességének nagyjából kétharmadát; a kisebb elvész, a nagyobbat a fal nem bírja el. A kis méretek, 60 x 70 és 70 x 80 cm, előszobába, lépcsőházba vagy irodába valók, ahol közelről nézik és értékelik a festék sűrűségét. A közepes méretek, 90 x 110, 110 x 131 és 120 x 140 cm, a hálószobák és étkezők többségét lefedik. A vászonra festett festmény ezzel a motívummal sötétebb falat is elbír, mert az arany fele elég erős ahhoz, hogy elváljon tőle.

Milyen magasra akassza a festményt: a vászon közepe legyen körülbelül 150 cm-re a padlótól. Kanapé fölött hagyjon huszonöt centiméter körüli levegőt a támla és az alsó szél között.

Egyedi méret, vakráma és keret

Ha a felsorolt méretek közül egyik sem felel meg, egyedi méretben festjük meg — küldje el a szélességet és a magasságot, és megírjuk az árat és a határidőt. A vászon fa vakrámára van feszítve, a szélek befestve, ezért a mű keret nélkül sem hat befejezetlennek. A keret nem kötelező: a fotókon fekete árnyékfugás keretben áll, amely keskeny rést hagy a vászon és a léc között, de választhat bármely lécet a műhelyünkből, vagy felteheti csupaszon is.

Szállítás és garancia

Magyarországra, Szlovéniába, Horvátországba, Ausztriába, Németországba és Olaszországba szállítunk, védőfóliába csomagolva, kemény dobozban. Feladás előtt elküldjük a kész mű fotóját; ha azon valami nem stimmel, javítunk, mielőtt elhagyja a műhelyt. A készítési idő a mérettől és a leterheltségtől függ. Monet további motívumai a Claude Monet galériában találhatók, a festésről és a motívumválasztásról pedig a blogunkban írunk.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Melyik évből való?

Az évszámot sem adjuk meg, ugyanezért. Annyi bizonyos, hogy kései motívumról van szó a giverny-i kertből; pontosabb datálás a vászon biztos azonosítása nélkül nem volna tisztességes.

Mit jelent a szomorúfűz?

Gyakran az első világháború halottai feletti gyászként értelmezik: Monet 1918-ban és 1919-ben, csaknem nyolcvanévesen festette a fűzfákat.

Hány szomorúfüzet festett Monet?

Körülbelül tíz vásznat, 1918-ban és 1919-ben, a giverny-i kertben, a tó mellett.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem. Az eredeti múzeumi gyűjteményben van, és nem eladó, így nincs piaci ára. Monet fő művei a valaha árverésen eladott legdrágább festmények közé tartoznak: Monet egyik Szénakazlak-festménye (Meules, 1890) 2019 májusában 110,7 millió dollárért kelt el a Sotheby’s árverésén.

• Kézzel festve. Olaj vásznon, nyomat és gépi felrakás nélkül.
• Nyolc méret vagy egyedi. 60 x 70-től 150 x 180 cm-ig, egyébként az Ön méretére.
• Fotó a feladás előtt. A kész művet látja, mielőtt elhagyja a műhelyt.
• Őszintén szólva. Amit az eredetiről nem tudunk biztosan, azt nem írjuk le.