Claude Monet – Waterloo Bridge, napfényhatás

Waterloo Bridge, napfényhatás címmel Monet vásznának kézzel festett reprodukcióját kínáljuk az Art Institute of Chicago gyűjteményéből: lila és kék pára tölti ki az egész vásznat, a közepén hosszú híd fut ívek sorával, a tetején apró narancssárga, sárga és piros érintésekkel, mögötte a ködben magas kémények és egy sötét torony állnak, lent pedig a folyó az alsó harmadot foglalja el. Az eredeti 101 x 65,7 cm, olaj vásznon, jobb alul »Claude Monet 1903« szignóval, 1903-ban készült, leltári száma 1933.1163. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész mű fotójával jóváhagyásra a feladás előtt.

Waterloo Bridge, napfényhatás – Claude Monet

Mi van a vásznon?

A pára szinte az egész vásznat kitölti, rövid lila, halványkék és rózsaszín vonásokkal felhordva. A közepén át fut a híd, halvány sáv széles sötét ívek során, a tetején pedig apró világos érintések sora fut narancssárgában, sárgában, pirosban és zöldben.

A híd mögött magas kémények és egy sötét torony emelkednek a ködbe; egy középtől balra álló kéményből sötét füst húzódik, bal fent rózsaszín füst. A folyó az alsó harmadot foglalja el lila és kék vonásokkal, rózsaszín foltokkal. A szignó jobb alul áll, sötétkékkel.

Mikor készült, és honnan festette?

A múzeum 1903-ra keltezi a vásznat, a Wikidata ugyanezt az évet adja meg, és ugyanezt a jobb alsó felirat is, amely így szól: Claude Monet 1903. A múzeum leírása hozzáteszi, hogy két Waterloo híd-festménye 1900-ra és 1903-ra van keltezve, de Monet valószínűleg mindkettőt 1900-ban kezdte, és csak akkor keltezte, amikor késznek érezte őket.

Ugyanez a leírás elmondja, hogyan teltek a napok: kora reggel a Waterloo hidat festette, délben és délután a Charing Cross hidat, mindkettőt a Savoy szálloda ötödik emeleti ablakából. Az összes londoni festményén Givernyben, a műtermében dolgozott, és egyiket sem küldte el a kereskedőjének, amíg együttesként nem volt velük elégedett. A leírás idézi Monet megjegyzését is, hogy köd nélkül London nem volna szép város, mert épp a köd adja meg nagyszerű tágasságát.

Mit mond a műről a múzeum leírása?

A művet az Art Institute of Chicago őrzi 1933.1163 leltári számon, a Mr. and Mrs. Martin A. Ryerson Collection részeként. A múzeum a méretet 65,7 x 101 cm-ben adja meg, előbb a magasságot, kerettel pedig, a szélességgel kezdve, 123,2 x 88,9 x 10,8 cm-t; a Wikidata ugyanezt a 65,7 x 101 cm-t közli. A technika olaj vásznon, a Wildenstein katalógusban a mű száma 1586.

A leírásban ez áll: »Inscribed lower right: Claude Monet 1903«, vagyis felirat jobb alul.

Merre járt a vászon?

A múzeum a teljes láncot közli. Monet 1904. május 11-én 9000 frankért adta el a vásznat a párizsi Durand-Ruelnek; a kereskedő így jegyezte be a raktárkönyvébe: La Tamise à Londres, Waterloo Bridge, effet de soleil, 1903. Durand-Ruel 1904. december 14-én vagy 1905. január 6-án adta át New York-i házának; a múzeum mindkét napot közli. 1905. január 10-én W. A. Putnam vette meg 4000 dollárért; a Wildenstein katalógus 1996-os kiadása szerint a vevő A. M. Putnam volt.

1913. május 22-én 25 000 frankért visszakerült a New York-i Durand-Ruelhez; Wildenstein szerint 1913 körül Lawrence J. Abbott és William Lowell Putnam volt a tulajdonos. 1914. február 10-én a chicagói Martin A. Ryerson, aki 1932-ben halt meg, vette meg 7500 dollárért, és 1933-ban hagyatékként került az Art Institute of Chicagóba.

A múzeum egy ugyanaznapi, Durand-Ruel fejléces nyugtát is idéz: ezzel a vászonnal együtt Ryerson megvette a La cabane de douaniers-t 1897-ből és a Les nymphéas, paysage d’eau-t 1906-ból, a hármat együtt 20 000 dollárért. Mindkettőt áruljuk: A vámház Varengeville-nél, 1933.1149, és Vízililiomok, 1933.1157.

Melyik Waterloo hídról van szó?

Monet ezt a hidat többször is megfestette, így a cím önmagában nem azonosít egy vásznat. Az Art Institute of Chicago egy másodikat is őriz: Waterloo Bridge, Gray Weather, 1900-ra keltezve, olaj vásznon, 92,6 x 65,4 cm, bal alul Claude Monet szignóval, leltári száma 1984.1173. Kínálatunkban áll a washingtoni National Gallery of Art Waterloo Bridge, szürke nap című vászna is, 1963.10.183, 1903-ra keltezve. A miénk az 1933.1163, 101 x 65,7 cm, jobb alul évszámmal szignálva; aki épp ezt a művet keresi, ehhez a számhoz igazodjon.

Miért fontos ez a mű?

A köd miatt, amelyről a múzeum leírása beszél: a híd, a kémények és a folyó itt ugyanabban a lilában és kékben jelenik meg, mint a pára, csak világosabban vagy sötétebben, és a párából csak a híd meleg érintéseinek sora válik ki.

Kínálatunkban még két londoni vászon áll: A Charing Cross híd, London, a másik híd, amelyet a múzeum szerint a Savoyból festett, és London, a Parlament a ködben. Az ilyen impresszionista festmény nem mesél, hanem ködön át látott fényt mutat.

Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?

Minden megrendelést külön fest meg egy festő, olajjal pamut- vagy lenvászonra. Így készül minden vászonra festett festményünk, nyomtatás és gépi lépés nélkül. Ez a művészi festmény a párában nehéz: a lila és kék vonásoknak különállónak és világosságban közelinek kell maradniuk, különben a híd és a kémények eltűnnek vagy keménnyé válnak.

A második próba a híd meleg érintéseinek sora, amelynek ragyognia kell anélkül, hogy széttépné a körülötte lévő párát. Az ilyen reprodukció azon múlik, hogy minden más szín elég halvány marad-e ahhoz, hogy ugyanahhoz a levegőhöz tartozzon. Az ilyen olajfestmény nem tűri a magas fényt, ezért a miénk matt marad. A kézzel festett másolat nem akar részletekig menő utánzat lenni; két azonos méretű vászon mindig eltér az ecsetvonásban.

Melyik méret melyik falra?

Nyolc méret közül lehet választani, 70 x 45-től 200 x 130 cm-ig. Nagyság szerint a 100 x 65 cm áll a legközelebb az eredetihez, 1,0 cm-rel keskenyebb és 0,7 cm-rel alacsonyabb, és 1,5385-tel arányban is ez a legközelebbi, az eredetié 1,5373. Ugyanez az arány a 200 x 130 cm-é kétszeres méretben; utánuk a 92 x 60 cm következik, 1,5333-mal.

Aki majdnem az eredeti nagyságát és pontos formáját szeretné, a 100 x 65-öt választja; ugyanahhoz a formához nagy falon a 200 x 130-at. A halvány, egyenletes színek csendesen illeszkednek egy asztal fölé, amelynél összegyűlünk, ezért ez jó étkezőbe való festmény. Minden méret ott áll a terméknél a Claude Monet galériánkban.

Egyedi méret, vakkeret és keret

A listán nem szereplő mérethez a személyre szabott méret az egyetlen út; írja meg nekünk a szélességet és a magasságot, az eredeti arányát mi tartjuk meg. A vásznat fa vakkeretre feszítjük. A keret nincs az árban; a múzeumé 123,2 x 88,9 cm, mélysége 10,8 cm.

Szállítás és garancia

Az elkészítés két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több. A mű vakkeretre feszítve, merev dobozban vagy hengerbe tekerve érkezik, nyomon követhető küldeményként. Ha sérülten érkezik, vagy érzékelhetően eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük vagy visszatérítjük az árát. Az ecsetvonás apró eltérései kézi munkánál várhatók; a sérülés nem.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

Chicagóban, az Art Institute of Chicagóban, 1933.1163 leltári számon.

Melyik évből való?

1903-ból. A múzeum, a Wikidata és a jobb alsó felirat ugyanazt az évet adja meg; a múzeum hozzáteszi, hogy valószínűleg 1900-ban kezdte.

Mit ábrázol?

A londoni Waterloo hidat lila párában, mögötte kéményekkel a ködben, a hídon meleg fényérintésekkel.

Hány festményt készített Monet a Waterloo Bridge-ről?

Negyvenegyet, 1900 és 1904 között. A Charing Cross Bridge-dzsel és a parlamenttel együtt londoni tartózkodásainak csaknem száz Temze-látványához tartoznak.

• Téma. A Waterloo híd lila párában, mögötte kéményekkel a ködben, a tetején meleg érintésekkel.
• Eredeti. Olaj vásznon, 101 x 65,7 cm, 1903; szignó jobb alul »Claude Monet 1903«; Art Institute of Chicago, ltsz. 1933.1163.
• A mienk. Nyolc méret; a 100 x 65 cm nagyságban és arányban is a legközelebbi.
• Érdemes tudni. A múzeum leírása szerint Ryerson 1914. február 10-én egyetlen nyugtán vette meg ezt a vásznat két olyan vászonnal együtt, amelyet mi is árulunk.