Claude Monet – London, a Parlament a ködben

London, a Parlament a ködben Monet párizsi Musée d’Orsay-ben őrzött vásznának kézzel festett reprodukciója: a középtől jobbra sötét torony emelkedik ki a ködből, és fent három csúcsban végződik, tőle balra a Parlament alacsony épülettömbje elenyészik a ködben, fent balra pedig a nap halvány körként tör át, narancsszín és vörös lángban, amely lent a Temzén széles sávvá terül szét a tükröződésekben. Az eredeti 92,5 x 81,5 cm, olaj vásznon, leltári száma RF 2007. A múzeum 1904-re datálja, a bal alsó sarokban a szignó »Claude Monet 1904«. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész mű fotójával jóváhagyásra, még a szállítás előtt.

London, a Parlament a ködben – Claude Monet

Mi látható a vásznon?

A középtől jobbra torony áll. Ez a vászon legsötétebb foltja, kék és szürkésorgona ecsetvonásokból épül, és fent három csúcsban végződik: a bal alacsonyabb, a középső a legmagasabb és a legszélesebb, a jobb ismét alacsonyabb. Közöttük két rés marad, amelyben látszik a köd. A toronytól jobbra még egy alacsonyabb, szűkebb tömb sejlik föl.

A toronytól balra, a bal oldal teljes szélességében, végignyúlik az épület alacsony tömbje. Ott az ecsetvonások halvány orgonaszínbe és kékesbe váltanak, és az épület elenyészik a ködben, vagyis sehol nem zárul éllel; hol ér véget, nem látszik. Mindezek fölött köd áll, és ez nem egyetlen szín, hanem orgona, halványkék, helyenként pedig lazacrózsaszín.

A toronytól balra, fent, ott van a nap. Halvány kör áll narancsszín, vörös és sárga ecsetvonások lángjában, amelyek tőle fölfelé és két oldalra szélesednek. Ezt nevezi a múzeum a címben trouée de soleil-nek, a nap áttörésének.

A vászon alsó harmada a Temze. Végigfut rajta a tükröződések sávja narancsban, rózsaszínben és vörösben, rövid vízszintes vonásokban, zöldesszürke és lila vízen.

A vásznon ez a sáv széles: elfoglalja az alsó harmad nagyobb részét, és a bal szélétől a torony alá nyúlik. Ellenőriztük az eredetiről készült saját felvételünkön és a múzeum saját tábláján, amely ugyanezt mutatja.

Mi áll a vásznon írva?

Bal alul, a víz és maguk a tükröződések fölött, sötétkék és szürke szignó áll. Könnyen olvasható, és így szól: Claude Monet 1904, az évszám teljesen kiírva, mind a négy számjegy.

A múzeumi leírás a vásznon lévő feliratokról semmit nem mond; ilyen rovat nincs is benne. Itt tehát nem a múzeumot javítjuk, hanem csak elmondjuk, mit láttunk, és min. Megnéztük az eredetiről készült felvételünkön és azon a táblán, amelyet a múzeum a manifesztjében közzétesz; mindkettőn ugyanaz áll.

Miért egyezik a két évszám?

Mert a források egyeznek. A múzeum a művet 1904-re datálja, fenntartás és időszak nélkül, és ez az évszám fenntartás nélkül kerül a keresőknek szánt adatok közé is. A vászon ugyanazt az évszámot hordozza, és teljesen kiírja, úgyhogy nem kell két számjegy és négy között döntenie senkinek.

Ezen a vásznon tehát nincs mit mérlegre tenni; csak annyit mondunk, hogy mérlegre tettük.

Mit mond a múzeumi leírás a méretről?

A művet a párizsi Musée d’Orsay őrzi RF 2007 leltári szám alatt. Kerettel 112,5 x 101,5 cm-t ad meg, szintén átrendezve.

Ez a Parlament nem a washingtoni

Monet ugyanazt az épületet többször megfestette, és a vásznak méretben annyira közel állnak egymáshoz, hogy számokkal nem lehet szétválasztani őket. Washingtonban függ a The Houses of Parliament, Sunset, 1963.10.48 leltári szám alatt, és az a vászon nem ez. Mérete 92,5 x 81,3 cm, vagyis pontosan ugyanaz a szélesség, mint a miénk, és két milliméterrel kevesebb magasság. 1903-ra datálják, jobb alul szignálták, és a szignó így szól: »Claude Monet 1903«.

Szétválasztani tehát három olyan dolog alapján lehet őket, amely nem méret: az évszám, a szignó sarka és a fény alapján. A miénk Párizsból való és 1904-es, bal alul szignálva, és benne a nap áttöri a ködöt. A washingtoni 1903-as, jobb alul szignálva, és benne a nap lenyugszik. Azt a vásznat nem áruljuk.

Három másik londonit viszont árulunk. A Waterloo Bridge, szürke nap 1903-ból Washingtonban függ, a Waterloo Bridge, napfényhatás ugyanabból az évből való és Chicagóban függ, a A Charing Cross híd, London pedig 1901-es évszámot hordoz. Mindhárom a Temzét mutatja, akár ez a vászon, és mindhármon ott a híd, amely innen hiányzik.

Mit nem mond el a múzeumi leírás?

Elmondja, mi van megfestve, mikor, és hogyan került a múzeumba. Nem mondja el, honnan nézte a festő, melyik órában dolgozott, és mit gondolt a londoni ködről. A leírásban nincs benne sem annak a háznak a neve, ahonnan nézett, sem egy szó az óráról, sem idézet.

Egyik állítás sincs benne a múzeumi leírásban. A helyet, ahonnan nézett, tehát nem nevezzük meg, és az óráról nem állítunk semmit: ami forráshoz nem köthető, az itt nem szerepel.

Hogyan került a vászon Párizsba?

Egyetlen hagyatékkal. A múzeum ennél a műnél a legs comte Isaac de Camondo, 1911 megjelölést adja, vagyis Isaac de Camondo gróf hagyatékát, hét évvel azután, hogy a vászon elkészült. A tulajdonosok láncolatát ennél a műnél nem közli; elmondja, kitől jutott a múzeumba, de azt nem, milyen úton jutott őhozzá.

Ugyanez a hagyaték szerepel két roueni katedrálisnál is, amelyeket árulunk. A A roueni katedrális, a kapuzat és a Saint-Romain torony RF 2001 szám alatt és A roueni katedrális, a portál és a Saint-Romain-torony teljes napfényben RF 2002 szám alatt ugyanazon az úton és ugyanabban az évben került a múzeumba, mint ez a London. Három nagyon különböző motívum, egyetlen átvételi jegyzőkönyv. Monet egy másik késői nézete a víz fölött a nap végén, a velencei templom a szigetén az izzó ég előtt: A San Giorgio Maggiore alkonyatkor.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Minden megrendelést festő fest meg külön, olajjal pamut- vagy lenvászonra. Így készül minden vászonra festett festményünk, nyomat és gépi lépés nélkül. Ez a művészi festmény éppen ott nehéz, ahol a legszebb: a köd nem egyetlen szín, hanem orgona, halványkék és lazacrózsaszín egyszerre, és ezeknek az ecsetvonásoknak él nélkül kell egymásba folyniuk, különben a fátyol foltokra hullik.

A második próba a nap. Ha a körülötte lévő lángot túl erősen festik meg, folt lesz belőle, és a köd elveszíti a mélységét; ha túl halványan, a látvány ott marad anélkül, ami a címét adta. Az impresszionista festmény nem tűri a magas fényt, ezért az olajfestmény nálunk matt marad.

Melyik méret melyik falra?

Nyolc méret áll rendelkezésre, 50 x 40-től 150 x 140 cm-ig, és két válasz van, mert a vászon szinte négyzet. Nagyság szerint az eredetihez a 90 x 80 cm áll a legközelebb, 2,5 cm-rel szűkebb és 1,5 cm-rel alacsonyabb a párizsi vászonnál. Oldalarány szerint a 80 x 70 cm a legközelebbi, 0,8750-nel az eredeti 0,8811-jéhez viszonyítva, míg a 90 x 80 cm aránya 0,8889.

A két válasz közti eltérés kicsi, és itt nem számít: mindkét méret annyira közel áll az eredeti formájához, hogy a falon senki nem látja a különbséget. A választás igazi oka tehát a tér. Nagy falra a 130 x 120 cm tartja a formát, szűkebb helyen elég a 70 x 60 cm. Irodába való festményként a motívum különösen jól működik, mert a napon kívül nincs benne erős kontraszt, az pedig fent van, szemmagasság fölött. Minden méret ott áll a termék adatai közt a Claude Monet galériánkban.

Milyen magasra akassza a festményt: a közepe kb. 145 cm-re a padló fölött, hogy a vízen futó tükröződések sávja kevéssel szemmagasság alá essen.

Egyedi méret, vakráma és keret

Ha olyan méretet szeretne, amely nincs a listán, az egyedi méret az egyetlen út; írja meg nekünk a szélességet és a magasságot centiméterben. A vászon jöhet fakeretre, vakrámára feszítve vagy hengerbe csavarva. A keret nincs az árban; ehhez a motívumhoz szűk, sötét léc illik, amely élt ad a ködnek, míg a széles, világos keret szétfolyatja a látványt.

Szállítás és garancia

Az elkészítés két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több, mert az olajnak a rétegek között meg kell száradnia. A feszített vásznak kemény kartonban utaznak, a csavartak hengerben. Ha a mű sérülten érkezik, vagy szemmel láthatóan eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük, vagy visszafizetjük az árát. A kézzel festett másolat nem gyári termék, és az ecsetvonásban apró eltérések várhatók; a sérülés nem az.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

Párizsban, a Musée d’Orsay-ben, RF 2007 leltári szám alatt.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem eladó, mert múzeumi gyűjtemény része. Értéket nem adunk meg; a múzeum a leírásában egyetlen árat sem ír.

Miért festette Monet a londoni parlamentet?

A londoni köd miatt, amelyet mindennél jobban szeretett: az épületet ködben, a nappal szemben festette, hogy feloldódjon a légkörben, 1899 és 1901 közötti téli tartózkodásai alatt.

Hány festményt készített Monet a parlamentről?

Tizenkilencet, a Temze túlpartján álló St Thomas’ kórház teraszáról, 1899 és 1901 között; Givernyben fejezte be őket.

• Motívum. Sötét torony három csúccsal a középtől jobbra, tőle balra épület, amely elenyészik a ködben, fent balra a nap, lent széles tükröződéssáv a Temzén.
• Eredeti. Olaj vásznon, 92,5 x 81,5 cm, 1904; Musée d’Orsay, Párizs, ltsz. RF 2007.
• A mi kivitelünk. Nyolc méret; a 90 x 80 cm a legközelebbi nagyság szerint, a 80 x 70 cm oldalarány szerint.
• Érdemes tudni. A múzeum és a vászon ugyanazt az 1904-es évszámot adja, teljesen kiírva.