Claude Monet – Waterloo Bridge, szürke nap

A Waterloo Bridge, szürke nap kézzel festett reprodukció Monet vásznáról, amelyet a washingtoni National Gallery of Art őriz: a híd a teljes szélességben fekszik, sötét vízszintes tömbként, négy látható ívvel, mögötte gyárkémények emelkednek a párában, alul pedig három hosszú keskeny bárka fekszik a zöldesszürke vízen. Az eredeti olaj, vászon, 100 x 65,1 cm, leltári száma 1963.10.183. A múzeum 1903-ra datálja; a bal alsó sarokban a szignó »Claude Monet 1903«. Nyolc méretben festjük meg, vagy az Ön mérete szerint, és a szállítás előtt fotót küldünk az elkészült műről jóváhagyásra.

Waterloo Bridge, szürke nap – Claude Monet

Mi látható a vásznon?

A híd a teljes szélességben fekszik, épp a középvonal fölött, sötét tömbként, amelynek ívei a homlokzatukon hamubarnák, alul pedig kobaltkékek. Teljes egészében négy ív látszik, az ötödiket a bal szél levágja. Alattuk a víz halvány sárgás, világosabb, mint másutt, a felső perem mentén pedig apró narancsszín és kékeszöld vonások sávja fut végig: a forgalom.

A híd mögött gyárkémények állnak, kettő határozottabban, több halványabban, rózsaszín és fehér füsttel, amely balra húzódik, a híd jobb fele fölött pedig halvány rózsaszín füst- vagy gőzfelhő gomolyog a víz fölé. A túlpart halvány sáv, amely felolvad a párában. Alul három hosszú keskeny bárka fekszik a vízen: az egyik egy bal oldali ív alatt, apró alakkal a fedélzeten, a másik alacsonyan és kéken az alsó szélen, a harmadik egészen a bal szélen.

Itt az első helyesbítés. Korábbi leírásunk azt mondta, hogy a híd alig válik el a ködtől, a kémények pedig csak néhány sötétebb vonás. A vásznon fordítva van: a híd a legsötétebb és legszilárdabb dolog rajta, a kémények magasak és füstölnek, és ami eltűnik a párában, az a túlpart. Ezt a saját felvételünkön és a múzeum saját leírásán ellenőriztük.

Mi áll a vásznon írva?

Bal alul, a víz zöldesszürke vonásai fölött, sötétkéken áll a szignó. Könnyen olvasható, és így szól: Claude Monet 1903, az évszám teljesen, mind a négy számjegy.

Ugyanezt rögzíti a múzeum is, amely a feliratok mezőjében ezt írja — »lower left: Claude Monet 1903«. Megnéztük a saját felvételünkön, amely 4000-szer 2579 pont, és ugyanazt láttuk.

Miért egyezik itt a két évszám?

Mert a források egyeznek, és ezen a polcon ez a kivétel. A múzeum 1903-ra datálja a művet, fenntartás nélkül és időhatár nélkül, így az évszám a lap mögötti adatokba is bekerül. A vászon ugyanazt az évszámot viseli, és teljesen kiírja.

A Wikidata adatgyűjtemény szintén egyezik, a Q20190882 alatt, mindenben, amit megad: ugyanaz a méret, ugyanaz az évszám 9-es pontossággal, és a Wildenstein-katalógus 1569-es száma.

Mit mond a múzeumi leírás a méretről?

A művet a washingtoni National Gallery of Art őrzi, 1963.10.183 leltári szám alatt. A méretet a magassággal kezdve közli, 65,1 x 100 cm, mellette hüvelykben, 25 5/8-szor 39 3/8. Kerettel 84,4 x 120 cm-t ad meg.

Itt a második helyesbítés. Korábbi leírásunkban a helyes számok a múzeum sorrendjében álltak, elöl a magassággal, egy olyan táblázat alatt, amely mindenütt a szélességgel kezd.

A listánkon szereplő 100 x 65 cm közel áll az eredetihez: a szélesség pontosan egyezik, a magasság pedig egyetlen milliméterrel alacsonyabb. Arány szerint is ugyanez a méret a legközelebbi, 0,6500 az eredeti 0,6510 ellenében, jóllehet egyik méret sem éri el az arányt három tizedesjegyig.

A szürke nap nem szürke idő

Chicagóban függ egy vászon majdnem ugyanezzel a címmel, és nem ez az. A Waterloo Bridge, Gray Weather az Art Institute of Chicago 1984.1173-as műve, 1900-ra datálva, 92,6 x 65,4 cm, bal alul csak a névvel szignálva, évszám nélkül. A miénk Washingtonban van, 1903-ból, 100 x 65,1 cm, és az évszámot kiírva viseli. Azt a vásznat nem áruljuk.

Három másik londonit viszont igen. A Waterloo Bridge, napfényhatás ugyanaz a híd ugyanabból az évből, 1933.1163 alatt, 101 x 65,7 cm, 1903-mal szignálva, de jobb alul. A Charing Cross híd, London az 1933.1150-es és 1901-es, a London, a Parlament a ködben pedig Párizsban van. Mindhárom chicagói vászon, a majdnem azonos című is, a múzeumi leírás szerint a 243-as teremben függ — ugyanabban a helyiségben, mint a Gabonakazlak (naplemente, hóhatás).

Mit ír le a múzeum, és mit nem nevez meg soha?

A leírásban van egy Visual Description nevű szakasz, a vászon leírása azoknak, akik nem látják, egészen az ívek hamubarna homlokzatáig, a kagylórózsaszín füstig és a jégkék égboltig. Éppen ez igazította ki az ívek és a bárkák számát.

Amit a leírás soha nem tesz meg, az a jelenet elhelyezése. A London szó nem fordul elő benne, sem a Temze, sem a köd, sem a Savoy; mindegyik pontosan nullaszor szerepel az archivált oldalon. A múzeum tehát megmondja, mi van megfestve, azt viszont nem, hogy hol és miért.

Itt a harmadik helyesbítés, és egyszerre két állítást érint. Korábbi leírásunk azt írta, hogy a mű Monet Savoy-beli szobájából született, és őt idézte, miszerint London nem volna szép a köde nélkül. Egyik állítás sem szerepel a múzeumi leírásban. Ezért nem nevezzük meg a szobát, és nem ismételjük meg az idézetet: ami forráshoz nem köthető, az itt nem marad.

Egy láncolat, amely nem a festőnél kezdődik

A múzeum közli a tulajdonosok láncolatát, de az nem ott kezdődik, ahol az ilyen láncolatok szoktak. Az első állomás Paul Durand-Ruel párizsi magángyűjteménye, és hogy a vászon hogyan került oda, arról a leírás hallgat. 1904-ben Durand-Ruel eladta a pittsburghi Franklin F. Nicolának, 1933. január 7-én megvette a New York-i Chester Dale, 1963-ban pedig az ő hagyatékával került a múzeumba.

Dale vásárlásának dátumát a múzeum a saját kurátori irattárában őrzött iratmásolatokra vezeti vissza — vagyis azt is megmondja, honnan tudja. Ezért tűnik fel a hézag az elején: ahol van forrás, a múzeum megnevezi, ahol nincs, ott nem találgat. Ma a mű a múzeumi leírás szerint a nyugati szárny 80-as termében van, ugyanabban a helyiségben, mint A fűzfák, amelyet szintén árulunk.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Minden rendelést egy festő fest meg külön, olajjal pamut- vagy lenvászonra. Így készül nálunk minden vászonra festett festmény, nyomtatás és gépi lépés nélkül. Ez a művészi festmény a párában nehéz, mert a pára nem egyetlen szín: halvány rózsaszín, krémszínű és zöldes vonások, amelyeknek él nélkül kell egymásba futniuk, különben a fátyol foltokra esik szét.

A második próba a híd: túl sötétre festve kettévágja a vásznat, túl világosra festve pedig veszít abból a súlyból, amely az egyetlen szilárd dolog a jeleneten. Az ilyen impresszionista festmény nem tűri az erős fényt, ezért nálunk az olajfestmény matt marad.

Melyik méret melyik falra?

Nyolc méret van, 70 x 45-től 200 x 130 cm-ig, és a két válasz egybeesik. Nagyság és arány szerint is a 100 x 65 cm a legközelebbi, ahol a szélesség pontosan egyezik, a magasság pedig egy milliméterrel tér el. Minden méret ott áll a terméknél a Claude Monet galériánkban.

Nagy falra a 150 x 100 cm tartja a formát, szűkebb térben pedig elég a 92 x 60 cm. Irodába való festményként nappali fénynél működik, mert végig lágy tónusokból áll, erős kontraszt nélkül.

Egyedi méret, vakráma és keret

Ha olyan méretet szeretne, amely nincs a listán, az egyedi méretű festmény az egyetlen út; írja meg nekünk a szélességet és a magasságot centiméterben. A vászon vakrámára feszítve vagy hengerbe tekerve érkezik. A keret nincs az árban; keskeny sötét léc ad élt a párának.

Szállítás és garancia

Az elkészítés két-három hét, a legnagyobb méreteknél hosszabb, mert az olajnak száradnia kell a rétegek között. Ha a mű sérülten érkezik, vagy eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük vagy visszatérítjük az árát. A kézzel festett másolat nem gyári darab, az ecsetvonásban apró eltérések várhatók; sérülés nem az.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

Washingtonban, a National Gallery of Artban, 1963.10.183 leltári szám alatt, a 80-as teremben.

Ugyanaz a mű, mint a Waterloo Bridge, Gray Weather?

Nem. Az Chicagóban van, 1900-ból, 1984.1173 alatt, és nem áruljuk.

Melyik hídról van szó?

A Waterloo-hídról, ahogy a múzeum címe mondja.

Miért nincs a lapon idézet a festőtől?

Mert egyiket sem tudjuk forráshoz kötni. A múzeum leírja a vásznat, de sem a ködöt, sem a Temzét, sem a szállodát nem említi.

Ez nyomat?

Nem. Nálunk a reprodukció mindig kézzel készül, olajjal vászonra; nyomtatott művet nem árulunk.

Melyik méretet válasszam?

A 100 x 65 cm-t, mert a szélesség pontosan egyezik; nagy falra a 150 x 100 cm-t ugyanabban a formában.

Kaphatok olyan méretet, amely nincs a listán?

Igen, és az egyedi méretű mű bármely szélességnél megtartja az eredeti arányát.

Hogyan jut el hozzám a mű?

Feszítve merev dobozban vagy hengerbe tekerve, nyomon követhető küldeményként.

Milyen magasra akasszam?

A közepét a padlótól nagyjából 145 cm-re, hogy a híd szemmagasság közelébe essen.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem eladó, mert múzeumi gyűjteményhez tartozik. Értéket nem adunk meg; a múzeum a láncolatban nem jegyez árat.

Jó ajándéknak?

Igen, és ha a méret bizonytalan, az ajándékutalvány a megajándékozottra bízza a választást.

• Téma. A híd a teljes szélességben, négy ívvel, mögötte kémények rózsaszín füsttel, alul három bárka.
• Eredeti. Olaj, vászon, 100 x 65,1 cm, 1903; National Gallery of Art, Washington, ltsz. 1963.10.183.
• A mi kivitelünk. Nyolc méret; 100 x 65 cm-nél a szélesség pontosan egyezik.
• Érdemes tudni. A múzeum és a vászon ugyanazt az évszámot, 1903-at adja.