A festő félalakban ábrázolja magát, egyenesen a néző felé fordulva, felemelt kezének ujjai között égő cigarettával. Nálunk kézzel festett festmény készül belőle, olaj vásznon.
Önarckép cigarettával
Edvard Munch Önarckép cigarettával című festménye 1895-ben készült, olaj, vászon, és az oslói Nemzeti Múzeum (Nasjonalmuseet) őrzi NG.M.00470 leltári számon. Az eredeti 85,5 x 110,5 cm nagyságú, álló formátumú. A festő félalakban ábrázolja magát, egyenesen a néző felé fordulva, felemelt kezének ujjai között égő cigarettával.
Sötét öltönyt visel fehér gallérral és sötét csokornyakkendővel. Jobb kezét a mellkasa elé emeli; ujjai között parázslik a cigaretta, a füst pedig vékony világos fonálként száll fel a fej jobb oldala mellett. Az arc és a kéz alulról van megvilágítva, akár a rivaldafénytől, így az orca és a homlok a vászon legvilágosabb felülete. A szem tágra nyílt, és egyenesen kifelé néz. A test alsó része kékesszürke és ibolyaszínű függőleges húzásokba oldódik, úgyhogy az alak az alsó szél felé szó szerint eltűnik a háttérben. Maga a háttér füstös kékesszürke mező, tér és tárgyak nélkül; a fej körül a fény kissé összesűrűsödik, és halvány derengésként hat. Az alak csaknem a vászon teljes magasságát elfoglalja, és kissé a középtől balra áll, hogy jobbra hely maradjon a felszálló füstnek. Semmi más nincs: se bútor, se ablak, se padló, amelyen a távolságot mérni lehetne.
A vászon jelzett és keltezett: E.Munch 1895. A festő ekkor harmincegy éves volt, mögötte mozgalmas berlini időszakkal. A modell alulról való megvilágítása szokatlan volt azoknak az éveknek az arcképfestészetében, s ugyanígy az is, hogy a test a széleken elvész a háttérben – önarcképhez képest szokatlanul nyílt ábrázolása a bizonytalanságnak. Az 1890-es évek voltak az az évtized, amelyben legismertebb motívumainak többsége megszületett, és ez az önarckép pontosan ide tartozik.
Munch vékonyan és folyósan vitte fel a festéket. A vászon alsó széle mentén ma is látszanak a lecsorgott festékcsíkok, és a festő nem távolította el őket. A cigarettát tartó kéz a mű legvilágosabb része, és előbb vonzza a szemet, mint az arc; ez a hangsúly adta a mű címét. A vonások hosszúak és függőlegesek, így az öltöny és a háttér egyetlen mozgásba olvad. A paletta kékesszürkére, feketére, fehérre és egy meleg bőrtónusra szűkül; az arcon és a kézen kívül sehol nincs tiszta szín. Éppen a színről való lemondás teszi az arcot ennyire kiszolgáltatottá.
A miénket a festő kézzel festi meg olajjal vászonra, ecsetvonásról ecsetvonásra, rendelésre, és sohasem nyomat. Mivel minden vászon egyenként készül, a tónusok és a vonások darabonként kissé eltérnek; ezek az apró különbségek a kéz nyomai. A legnehezebb rész az arc és a háttér közötti átmenet, amelynek lágynak kell maradnia anélkül, hogy az arc elveszne. Kézzel festett vászonfestményként ez a motívum mindenekelőtt biztos kezet kíván az arcra eső fénynél.
A mű sötét és összeszedett, ezért csendes falon, közvetlen fényen kívül érvényesül a legjobban: dolgozószobában, könyvtárban vagy előszobában, ahol közelről nézhető. Kékesszürkéje és feketéje jól megy sötétebb fához és világos falakhoz. Mivel a motívum egyetlen arc, nincs szüksége szomszédra, és elbírja a magányos elhelyezést. Olajfestmény-reprodukcióként ne akassza ablakkal szemben, mert a tükröződés éppen azokat a legsötétebb részeket enné el, amelyekből az alak kiemelkedik. A motívum álló és szorosan kivágott, ezért elbír keskeny falat, fülkét vagy lépcső melletti falfelületet is, ahol a néző közelről találkozik vele.
Tíz méret választható, valamint egyedi méret is, és minden vászon megrendelhető kerettel vagy keret nélkül. A keretet 3D alkalmazásunkban választja ki, ahol léceket és színeket próbálhat ki ezen a motívumon; itt a keskeny sötét léc jobban hat, mint a széles világos. A művész további munkái az Edvard Munch galériában találhatók, életéről és festészetéről pedig az Edvard Munch blogon írunk.
| Keletkezés éve: | 1895 |
| Eredeti méret: | 85,5 cm x 110,5 cm |
| Stílus: | Expresszionizmus |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Található: | Nemzeti Múzeum (Nasjonalmuseet), Oslo |









































