Georges Seurat – A cirkusz

A cirkusz Seurat utolsó nagy vászna: fehér ló vágtában, hátán egy artistanő, a porond fölött pedig három sor közönség, mind apró, tiszta színpontokból felépítve. A múzeumi leírás a munkát 1891-re datálja — ugyanarra az évre, amelyben a festő meghalt. Az eredetit a párizsi Musée d’Orsay őrzi, RF 2511 leltári számon. Nálunk kézzel festett munkaként készül, olaj vásznon, nyolc méretben vagy az Ön mérete szerint; a küldés előtt fotót küldünk a kész munkáról jóváhagyásra.

A cirkusz – Georges Seurat

Kik szerepelnek a jeleneten?

Artisták és közönség, egyetlen név nélkül a múzeumi leírásban. A porond közepén fehér ló vágtat, a hátán sárga-fehér ruhás artistanő áll, széttárt karral. Jobbra sötét öltönyben, ostorral a cirkuszigazgató, fölötte a levegőben egy másik artista bukfencezik. Egészen elöl, tőlünk elfordulva, vöröses hajú, világos köpenyes bohóc áll, aki függönyként vágja el a jelenet alsó szélét. A porondkorlát fölött három sor néző emelkedik: alul cilinderes urak és kalapos hölgyek, feljebb egyszerűbben öltözött emberek, legfelül már csak arcok. Egyikük sem portré; a közönség itt minta, nem egyének csoportja. A korlát vonala pontosan ott vágja ketté a vásznat, ahol a mozgás és a mozdulatlanság találkozik.

Mi látható a vásznon?

A vászon álló formátumú, és egy mozgásjelenethez szokatlanul magas. Az alsó felét a porond tölti ki: narancssárga felület, amely fölé széles ívben emelkedik a korlát. A ló, az artistanő és a bohóc szinte árnyék nélkül, tiszta sárga, narancssárga és fehér pontokból épül, a háttér és a nézők ruhája viszont hideg kékből és lilából. Minden vonal fölfelé és jobbra hajlik — az ostor, a sörény, az artistanő karja, a függöny széle —, így a jelenet egyetlen lendületként olvasható. A szegély is festett: Seurat az egész munka köré kék és piros pontokból álló sávot tett, és ez a szegély a mű része, nem keret. Nálunk megmarad.

Miért fontos ez a festmény?

Mert ez az utolsó azoknak a nagy vásznaknak a sorában, amelyekkel ez a francia festő az elméletét próbálta ki. A múzeum a munkát 1891-re datálja, ugyanarra az évre, amelyben Seurat harmincegy évesen meghalt. A cirkusz egyben a legnyíltabban „megszerkesztett” műve és a legtisztább pointillizmus, amit festett: a kompozíció néhány nagy ívből és átlóból áll, amelyeknek a kor színelméletei szerint lendületet és vidámságot kellett jelenteniük, ezért az egész inkább a mozgás ábrája, mint egy előadás felvétele. A francia állam a vásznat 1927-ben kapta meg John Quinn gyűjtő hagyatékából, és azóta őrzi.

Mit jelent a jelenet?

A szórakozás, geometriaként megfestve. A tizenkilencedik század végi Párizsban a cirkusz olcsó mulatság volt minden réteg számára, és Seurat színpadnak használta, amelyen ellenőrizhető, hogy a szín és a vonal iránya valóban hordoz-e hangulatot. Az artisták nevetnek és repülnek, a közönség mozdulatlanul, sorokban, kifejezés nélkül ül — a porond és a nézőtér ellentéte a mű magja. Aki tovább nézi, észreveszi, hogy a nézők közül senki sem ugyanazt a jelenetet nézi, mint mi. Ez nem a cirkuszról szóló jelenet, hanem arról, milyen nézni: a mulatság a porondon zajlik, a nézőtéren viszont senki nem mulat.

Hol áll A cirkusz Seurat munkái között?

Annak a sornak a végén, amely a Szajna partján kezdődött. Az első nagy vászon a Vasárnap délután a Grande Jatte szigetén volt, utána jött A modellek (Les Poseuses), majd Seurat a népszerű szórakozás felé fordult: a Meghívó a cirkuszi felvonulásra (La Parade de Cirque), amelyet a New York-i Metropolitan Museum of Art őriz, a sátor előtti esti csalogatót mutatja, a Le Chahut pedig a kabarébeli táncot. A cirkusz az utolsó közülük, és az egyetlen, amely magába az arénába néz. Aki ezt a csoportot gyűjti, nálunk ugyanabban a formátumban és kivitelben kapja meg.

Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?

Ez művészi festmény, amely ecsettel és olajfestékkel készül, sohasem nyomtatóval. Festőnk nagy felbontású múzeumi felvétel alapján dolgozik, és úgy építi a felületet, ahogy Seurat építette: pont pont után, hogy a színek a szemben keveredjenek, ne a palettán. A pointillista technika ennél a témánál különösen kényes, mert a sárga porondnak ott is melegnek kell maradnia, ahol hideg kék pontok veszik körül: egyetlen túl hideg pont a porond közepén az egész ívet hátratolja. A festett szegélyt megtartjuk, mert a mű része, és nem az a keret, amelyet Ön választ hozzá. Mivel minden kézzel készül, két vászon soha nem lesz teljesen egyforma, és minden kézzel festett másolat egyedi darab marad.

Melyik méret melyik falra?

Ha nem tudja, melyiket: 90 x 110 cm. Az eredeti 152 x 186 cm, és a 150 x 190 cm-es méretünk áll hozzá a legközelebb, gyakorlatilag egy az egyben. A formátum álló, közel 5 : 6 arányú, ezért nem széles, hanem magas falat kíván: két ablak között, lépcsőházban, ajtó mellett vagy keskeny komód fölött. Az 50 x 60 és a 60 x 70 cm előszobába vagy kisebb munkák csoportjába való; a 70 x 90 és a 90 x 110 cm a leghétköznapibb választás nappaliba; a 111 x 139 és a 130 x 160 cm önállóan hat a kanapé fölött; a 150 x 190 és a 180 x 220 cm magas terekbe való, ahol a ló és az artistanő csaknem természetes nagyságot ér el. Ehhez a témához minden festmény vászonra rendelésre készül nálunk.

Egyedi méret, vakráma és keret

Ha a nyolc méret egyike sem illik a falához, az Ön méretei szerint festjük meg, és megtartjuk az eredeti oldalarányát, hogy a porond íve soha ne legyen összenyomva; ez a mi egyedi méretű festmény szolgáltatásunk. A festményt három formában rendelheti meg: feltekert vászonként, vakráma nélkül; fa vakrámára feszítve, akasztásra készen; vagy bekeretezve. A formát a rendeléskor választja ki. A keretet a 3D-s alkalmazásunkban választja ki: ezen a témán megmutatja minden keretprofilunkat — arany, ezüst, fekete, fehér, natúr fa —, és kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Ha látni szeretné, hogyan mutat a munka az Ön falán, arra külön térbe illesztő szolgáltatásunk van, amelyet külön rendelhet meg.

Szállítás és garancia

Minden példány rendelésre készül szlovéniai műtermünkben, ezért 15–45 nappal számoljon a választott mérettől függően; a legnagyobb formátumok igénylik a legtöbb időt. A rendelésnél választott formában – feltekert vászonként, vakrámára feszítve vagy bekeretezve – szállításra védve küldjük, Magyarországra és az egész EU-ba vám nélkül. A küldés előtt fotót kap a kész munkáról jóváhagyásra, és minden rendelésre érvényes a visszaküldési szabályzatunk. A festő teljes kínálatát a Georges Seurat galériában találja; pályáját és a neoimpresszionizmus történetét Georges Seurat-ról szóló cikkünk ismerteti, amely arról is szól, mitől jó egy híres festmény reprodukciója.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

A párizsi Musée d’Orsay-ban, RF 2511 leltári számon. A múzeum 1927-ben kapta meg John Quinn hagyatékából.

Van nevük a jelenet szereplőinek?

A múzeumi leírás egyiküket sem nevezi meg. Az artisták és a nézők típusok, nem meghatározott személyek portréi.

Ugyanaz a mű a „Le Cirque”?

Igen. Ez a Musée d’Orsay által használt francia cím, az angol pedig „The Circus”. Egy és ugyanaz a vászon.

Ez nyomat?

Nem. A munka kézzel, olajjal vászonra festve készül; az ecsetvonások láthatók és tapinthatók.

Melyik méretet válasszam?

Átlagos nappaliba a 90 x 110 cm-t; ha az eredetihez legközelebbi méretet szeretné, a 150 x 190 cm-t. A részletes útmutató feljebb olvasható.

Kérhetek olyan méretet, amely nincs a listán?

Igen, egyedi méretben festünk, és közben megtartjuk az eredeti oldalarányát.

Hogyan érkezik a küldemény?

A választott formában – feltekert vászonként, vakrámára feszítve vagy bekeretezve – 15–45 nap alatt, miután jóváhagyta a kész munkáról küldött fotót.

Egy mondatban mit mond a jelenet?

Mindenki mozog, senki sem néz oda: az előadás mint geometria, csupa pontból megfestve.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem eladó. A vászon a Musée d’Orsay nyilvános gyűjteményében van; a kézzel festett vászon az egyetlen mód, hogy otthon legyen.

Milyen magasra akasszam?

A közepe szemmagasságban, a padlótól nagyjából 145–150 cm-re. Mivel a téma álló és a súlypontja lent van, nagy méreteknél inkább kissé lejjebb.

Alkalmas ajándéknak?

A kisebb méretek hálás ajándékok, mert a téma eleven, és keveset kíván a tértől. Ha a választást a megajándékozottra bízná, van ajándékutalványunk.

• Téma: fehér ló, artistanő és bohóc a porondon, fölöttük három sor mozdulatlan közönség – 1891
• Eredeti: 152 x 186 cm, olajfesték vásznon, Musée d’Orsay, Párizs (ltsz. RF 2511)
• A mi kivitelünk: kézzel festett olajfestmény, nyolc méret 50 x 60-tól 180 x 220 cm-ig, feltekert vászonként, vakrámára feszítve vagy bekeretezve – választása szerint
• Érdekesség: a vásznat körbefutó kék-piros pontozott sáv nem keret – maga Seurat festette rá