Georges Seurat – A cirkusz

A cirkusz Seurat utolsó nagy vászna: fehér ló vágtában, hátán egy artistanő, a porond fölött pedig három sor közönség, mind apró, tiszta színpontokból felépítve. A múzeumi leírás a munkát 1891-re datálja — ugyanarra az évre, amelyben a festő meghalt. Az eredetit a párizsi Musée d’Orsay őrzi, RF 2511 leltári számon. Nálunk kézzel festett munkaként készül, olaj vásznon, nyolc méretben vagy az Ön mérete szerint; a küldés előtt fotót küldünk a kész munkáról jóváhagyásra.

A cirkusz – Georges Seurat

Kik szerepelnek a jeleneten?

Artisták és közönség, egyetlen név nélkül a múzeumi leírásban. A porond közepén fehér ló vágtat, a hátán sárga-fehér ruhás artistanő áll, széttárt karral. Jobbra sötét öltönyben, ostorral a cirkuszigazgató, fölötte a levegőben egy másik artista bukfencezik. Egészen elöl, tőlünk elfordulva, vöröses hajú, világos köpenyes bohóc áll, aki függönyként vágja el a jelenet alsó szélét. A porondkorlát fölött három sor néző emelkedik: alul cilinderes urak és kalapos hölgyek, feljebb egyszerűbben öltözött emberek, legfelül már csak arcok. Egyikük sem portré; a közönség itt minta, nem egyének csoportja. A korlát vonala pontosan ott vágja ketté a vásznat, ahol a mozgás és a mozdulatlanság találkozik.

Mi látható a vásznon?

A vászon álló formátumú, és egy mozgásjelenethez szokatlanul magas. Az alsó felét a porond tölti ki: narancssárga felület, amely fölé széles ívben emelkedik a korlát. A ló, az artistanő és a bohóc szinte árnyék nélkül, tiszta sárga, narancs és fehér pontokból épül, a háttér és a nézők ruhája viszont hideg kékből és lilából. Minden vonal fölfelé és jobbra hajlik — az ostor, a sörény, az artistanő karja, a függöny széle —, így a jelenet egyetlen lendületként olvasható. A szegély is festett: Seurat az egész munka köré kék és piros pontokból álló sávot tett, és ez a szegély a mű része, nem keret. Nálunk megmarad.

Miért fontos ez a festmény?

Mert ez az utolsó azoknak a nagy vásznaknak a sorában, amelyekkel ez a francia festő az elméletét próbálta ki. A múzeum a munkát 1891-re datálja, ugyanarra az évre, amelyben Seurat harmincegy évesen meghalt. A cirkusz egyben a legnyíltabban »megszerkesztett« műve és a legtisztább pointillizmus, amit festett: a kompozíció néhány nagy ívből és átlóból áll, amelyeknek a kor színelméletei szerint lendületet és vidámságot kellett jelenteniük, ezért az egész inkább a mozgás ábrája, mint egy előadás felvétele. A francia állam a vásznat 1927-ben kapta meg John Quinn gyűjtő hagyatékából, és azóta őrzi.

Mit jelent a jelenet?

A szórakozás, geometriaként megfestve. A tizenkilencedik század végi Párizsban a cirkusz olcsó mulatság volt minden réteg számára, és Seurat színpadnak használta, amelyen ellenőrizhető, hogy a szín és a vonal iránya valóban hordoz-e hangulatot. Az artisták nevetnek és repülnek, a közönség mozdulatlanul, sorokban, kifejezés nélkül ül — a porond és a nézőtér ellentéte a mű magja. Aki tovább nézi, észreveszi, hogy a nézők közül senki sem ugyanazt a jelenetet nézi, mint mi. Ez nem a cirkuszról szóló jelenet, hanem arról, milyen nézni: a mulatság a porondon zajlik, a nézőtéren viszont senki nem mulat.

Hol áll A cirkusz Seurat munkái között?

Annak a sornak a végén, amely a Szajna partján kezdődött. Az első nagy vászon a Vasárnap délután a Grande Jatte szigetén volt, utána jött A modellek (Les Poseuses), majd Seurat a népszerű szórakozás felé fordult: a Meghívó a cirkuszi felvonulásra (La Parade de Cirque), amelyet a New York-i Metropolitan Museum of Art őriz, a sátor előtti esti csalogatót mutatja, a Le Chahut pedig a kabarébeli táncot. A cirkusz az utolsó közülük, és az egyetlen, amely magába az arénába néz. Aki ezt a csoportot gyűjti, nálunk ugyanabban a formátumban és kivitelben kapja meg.

Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?

Ez művészi festmény, amely ecsettel és olajfestékkel készül, sohasem nyomtatóval. Festőnk nagy felbontású múzeumi alapanyag után dolgozik, és úgy építi a felületet, ahogy Seurat építette: pont pont után, hogy a színek a szemben keveredjenek, ne a palettán. A pointillista technika ennél a témánál különösen kényes, mert a sárga porondnak ott is melegnek kell maradnia, ahol hideg kék pontok veszik körül: egyetlen túl hideg pont a porond közepén az egész ívet hátratolja. A festett szegélyt megtartjuk, mert a mű része, és nem az a keret, amelyet Ön választ hozzá. Mivel minden kézzel készül, két vászon soha nem lesz teljesen egyforma, és minden kézzel festett másolat egyedi darab marad. Ehhez a munkához még nincs saját fotónk a kész vászonról; amint először megfestjük, lefotózzuk, és a felvételek itt jelennek meg.

Melyik méret melyik falra?

Ha nem tudja, melyiket: 90 x 110 cm. Az eredeti 152 x 186 cm, és a 150 x 190 cm-es méretünk áll hozzá a legközelebb, gyakorlatilag egy az egyben. A formátum álló, közel 5 : 6 arányú, ezért nem széles, hanem magas falat kíván: két ablak között, lépcsőházban, ajtó mellett vagy keskeny komód fölött. Az 50 x 60 és a 60 x 70 cm előszobába vagy kisebb munkák csoportjába való; a 70 x 90 és a 90 x 110 cm a leghétköznapibb választás nappaliba; a 111 x 139 és a 130 x 160 cm önállóan hat a kanapé fölött; a 150 x 190 és a 180 x 220 cm magas terekbe való, ahol a ló és az artistanő csaknem természetes nagyságot ér el. Ehhez a témához minden festmény vászonra rendelésre készül nálunk.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a nyolc méret egyike sem illik a falához, az Ön méretei szerint festjük meg, és megtartjuk az eredeti oldalarányát, hogy a porond íve soha ne legyen összenyomva; ez a mi egyedi méretű festmény szolgáltatásunk. Minden példányt fa vakkeretre feszítve, akasztásra készen szállítunk. A keretet 3D alkalmazásunkban választja ki: ezen a témán megmutatja minden keretprofilunkat — arany, ezüst, fekete, fehér, natúr fa —, és kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Ha látni szeretné, hogyan mutat a munka az Ön falán, arra külön térbe helyezési szolgáltatásunk van, amelyet külön rendel meg.

Szállítás és garancia

Minden példány rendelésre készül szlovéniai műtermünkben, ezért 15–45 nappal számoljon a választott mérettől függően; a legnagyobb formátumok igénylik a legtöbb időt. Feszítve és szállításra védve küldjük, kerettel, ha keretet választott, Magyarországra és az egész EU-ba vám nélkül. A küldés előtt fotót kap a kész munkáról jóváhagyásra, és minden rendelésre érvényes a visszaküldési szabályzatunk. A festő teljes kínálatát a Georges Seurat galériában találja; pályáját és a neoimpresszionizmus történetét Georges Seurat-ról szóló cikkünk ismerteti, amely arról is szól, mitől jó egy híres festmény reprodukciója.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

A párizsi Musée d’Orsay-ban, RF 2511 leltári számon. A múzeum 1927-ben kapta meg John Quinn hagyatékából.

Van nevük a jelenet szereplőinek?

A múzeumi leírás egyiküket sem nevezi meg. Az artisták és a nézők típusok, nem meghatározott személyek portréi.

Ugyanaz a mű a »Le Cirque«?

Igen. Ez a Musée d’Orsay által használt francia cím, az angol pedig »The Circus«. Egy és ugyanaz a vászon.

Ez nyomat?

Nem. A munka kézzel, olajjal vászonra festve készül; az ecsetvonások láthatók és tapinthatók.

Melyik méretet válasszam?

Átlagos nappaliba a 90 x 110 cm-t; ha az eredetihez legközelebbi méretet szeretné, a 150 x 190 cm-t. A részletes útmutató feljebb olvasható.

Kérhetek olyan méretet, amely nincs a listán?

Igen, egyedi méretben festünk, és közben megtartjuk az eredeti oldalarányát.

Hogyan érkezik a küldemény?

Vakkeretre feszítve, kerettel, ha úgy választotta, 15–45 nap alatt, miután jóváhagyta a kész munkáról küldött fotót.

Egy mondatban mit mond a jelenet?

Mindenki mozog, senki sem néz oda: az előadás mint geometria, csupa pontból megfestve.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem eladó. A vászon a Musée d’Orsay nyilvános gyűjteményében van; a kézzel festett vászon az egyetlen mód, hogy otthon legyen.

Milyen magasra akasszam?

A közepe szemmagasságban, a padlótól nagyjából 145–150 cm-re. Mivel a téma álló és a súlypontja lent van, nagy méreteknél inkább kissé lejjebb.

Alkalmas ajándéknak?

A kisebb méretek hálás ajándékok, mert a téma eleven, és keveset kíván a tértől. Ha a választást a megajándékozottra bízná, van ajándékutalványunk.

• Téma: fehér ló, artistanő és bohóc a porondon, fölöttük három sor mozdulatlan közönség – 1891
• Eredeti: 152 x 186 cm, olajfesték vásznon, Musée d’Orsay, Párizs (ltsz. RF 2511)
• A mi kivitelünk: kézzel festett olajmunka, nyolc méret 50 x 60-tól 180 x 220 cm-ig, feszítve és kérésre kerettel
• Érdekesség: a vásznat körbefutó kék-piros pontozott sáv nem keret – maga Seurat festette rá