Leírás
Önarckép Monet párizsi Musée d’Orsay-ben őrzött vásznának kézzel festett reprodukciója: a fej szemből néz ránk, a magas homlok rózsaszín, narancs és sárga ecsetvonásokban áll, a szemgödrök mélyen lilák, a szakáll pedig széles és világos, és több tucat rövid, sűrű vonásból épül. Minden más festetlen vászon, amelyen átlátszik a szövet. Az eredeti 55 x 70,5 cm, olaj vásznon, leltári száma RF 2623. A múzeum 1917-re datálja, a saját címe pedig Portrait de l’artiste. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész mű fotójával jóváhagyásra, még a szállítás előtt.
| Cím: | Önarckép |
| További címek: | Portrait de l’artiste, vagyis A művész portréja (a múzeumi leírás címe); a Wildenstein-katalógusban a mű 1843-as számon szerepel |
| Festő: | Claude Monet (1840–1926) |
| Keletkezés éve: | 1917 a múzeumi leírás szerint, fenntartás nélkül; a vásznon nincs sem szignó, sem évszám, és a múzeumi leírásban sincs rovat a feliratoknak |
| Eredeti méret: | 55 cm x 70,5 cm |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Stílus: | Impresszionizmus |
| Őrzési helye: | Musée d’Orsay, Párizs (ltsz. RF 2623) |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festett olaj vásznon, nyolc méretben vagy méretre |
Önarckép – Claude Monet
Mi látható a vásznon?
Egy fej, és szinte semmi más. Szemből fordul felénk, és a vászon felső kétharmadát foglalja el. A homlok magas és csupasz, rózsaszín, narancs, sárga és téglaszín vonásokban áll; a szemgödrök sötétlilák, és a szem bennük nem több két sötét bevágásnál. Az orr egy rövid húzás, a száj elveszik a szakállban.
A szakáll a vászon legvilágosabb és leghosszabban dolgozott része. Széles és szinte négyzetes, és több tucat rövid, vastag vonásból épül krémszínben, sárgában, olajzöldben és szürkéskékben; közöttük helyenként előtűnik a világos vászon. A festék rajta láthatóan a szövet fölé áll.
A fej körül van az egyetlen háttér, amellyel a vászon egyáltalán rendelkezik: sötétzöld és szinte fekete vonások gyűrűje, amely fent árnyékká sűrűsödik a haj mögött. A szakáll alatt néhány sötétkék vonás jelzi a vállat és a gallért. A fejtől jobbra sötétzöld vonások foltja áll, a bal szélről pedig apró szürkéskék húzás nyúlik a fej felé.
Itt az első javítás. Korábbi leírásunk azt állította, hogy a szakállat néhány széles vonás rögzíti. A vásznon éppen ellenkezőleg: a szakáll az, amin a festő a leghosszabban dolgozott, és a vonások rajta rövidek és sokan vannak. Közelről ellenőriztük az eredetiről készült felvételünkön, amely 1819-szer 2277 pont, és a múzeum saját tábláján.
Mennyi a vászonból egyáltalán festett?
Kevesebb a felénél. A fejen, a mögötte lévő gyűrűn és a szakáll alatti vonásokon kívül a vászon festetlen: halvány szürkésrózsaszín alap, amelyen átlátszik a szövet, néhány rozsdaszín ponttal. A vonások nem enyésznek el egy háttérben, hanem éllel megállnak, és azon az élen túl nincs semmi.
Megnéztük a felső, az alsó és a bal szélet teljes felbontásban, és ott nincs festék. A vászon tehát olyan maradt, amilyen, és ezt nem magyarázzuk: a múzeumi leírás erről semmit nem mond, ezért mi sem találgatjuk, hogy a mű befejezetlen-e vagy így szánták. Csak azt mondjuk el, mi látszik.
Van a vásznon szignó?
Nincs. Végignéztük az egész vásznat a felvételünkön és a múzeum tábláján, és sehol nincs sem név, sem évszám. A múzeumi leírásban sincs rovat a feliratoknak, tehát itt nem térünk el a múzeumtól; mindkettő ugyanarról hallgat.
Az 1917-es évszám a táblázatban tehát a múzeumé, és csakis az övé. A Wikidata adattár a Q2872715 azonosító alatt ugyanazt az évszámot közli 9-es pontossággal, és ugyanazt az 1843-as számot a Wildenstein-katalógusban.
Mit mond a múzeumi leírás a méretről?
A művet a párizsi Musée d’Orsay őrzi RF 2623 leltári szám alatt. A méreteket magasság és szélesség sorrendjében közli, H. 70,5 ; L. 55 cm; a mi táblázatunk a szélességet teszi előre, ezért itt 55 x 70,5 cm olvasható. Kerettel 57 x 72 cm-t ad meg, szintén átrendezve.
Itt a második javítás, és fél centiméter az egész. Korábbi leírásunk 70 x 55 cm-t adott meg. Ez a szám nem a múzeumé, hanem kerekített, és éppen ebben az alakban közli a Wikidata adattár. Ahol a múzeumi leírás és az adattár nem egyezik, a múzeum szava áll, mert a művet ő őrzi és ő mérte meg.
A múzeum nem Önarcképnek nevezi
A múzeumi leírásban a mű neve Portrait de l’artiste, vagyis A művész portréja, és nem Autoportrait. Ugyanarról a vászonról, ugyanarról a leltári számról és ugyanarról a leírásról van szó; mindkét cím ott áll a táblázatban, mert az olvasó bármelyikbe belefuthat.
Nálunk a termék Önarckép néven kapható, és a szövegben is így nevezzük, mert ez az a cím, amely alatt a vásárló megtalálja.
Hogyan került a vászon Párizsba?
Ajándékként, és a dátum beszédes. A múzeum ennél a műnél a don Georges Clemenceau, 1927 megjelölést adja, vagyis Georges Clemenceau ajándékát. A leírás a festőről szóló sorban az ő évszámait is közli, 1840 és 1926, tehát a vászon egy évvel a festő halála után került nyilvános gyűjteménybe.
Ennél többet a leírás nem mond. A tulajdonosok láncolatát ennél a műnél nem közli, és arról, hogyan jutott a vászon az ajándékozóhoz, nem ír semmit, ezért ezt nem meséljük el. Ugyanabból a két évszámból még egy szám következik: amikor a mű elkészült, a festő hetvenhat vagy hetvenhét éves volt, attól függően, melyik hónapban, amit a leírás nem ad meg. Ezért áll itt mindkettő.
Milyen más Monet-portrékat árulunk?
A portré ennél a festőnél ritkaság, és Claude Monet galériánkban néhány akad. A Camille Monet halálos ágyán és az Elmélkedés, Monet-né a kanapén az első feleségét mutatja, a Monet-né kimonóban kimonóban, legyezők előtt állítja, a Jean Monet a vesszőparipáján pedig a fiukat. A Nő napernyővel tájban álló alak és nem portré, de ugyanabból a körből való.
Ugyanez a múzeum őrzi e festő egy portréját is, amelyet nem ő festett. A Claude Monet RF 3666 leltári szám alatt Auguste Renoir 1875-ös műve, mérete 60,5 x 84 cm, és 1931-ben Raymond Koechlin úr és neje hagyatékával került a múzeumba. A két vászon között negyvenkét év van.
Hogyan készül a kézzel festett változatunk?
Minden megrendelést festő fest meg külön, olajjal pamut- vagy lenvászonra. Így készül minden vászonra festett festményünk, nyomat és gépi lépés nélkül. Ez a művészi festmény olyan okból nehéz, amely a többi motívumnál éppen az ellenkezője: a vászon nagy részének üresen kell maradnia, és az üres vászon csak úgy fest meg, ha békén hagyják.
A második próba a szakáll. Rövid vonásokból áll, amelyeknek nem szabad egyetlen felületté összefolyniuk, különben az arc elveszíti a súlyát. Az impresszionista festmény nem tűri a magas fényt, ezért az olajfestmény nálunk matt marad, ott is, ahol a festék a legsűrűbben áll.
Melyik méret melyik falra?
Nyolc méret áll rendelkezésre, 40 x 51-től 150 x 190 cm-ig, és két válasz van. Nagyság szerint az eredetihez az 50 x 60 cm áll a legközelebb, 5 cm-rel szélesebb és 10,5 cm-rel alacsonyabb a párizsi vászonnál. Oldalarány szerint a 70 x 90 cm a legközelebbi, 1,2857-tel az eredeti 1,2818-ához viszonyítva.
Ennél a motívumnál a döntés máshol jobban a távolságtól függ. A portrét közelről nézik, ezért előszobában vagy könyvespolc mellett elég az 50 x 60 cm; szabad falon, ahol messzebb áll az ember, a 70 x 90 cm vagy a 80 x 100 cm működik. Irodába való festményként ez a motívum nem kézenfekvő választás, mert szemből nézi a szemlélőt. Minden méret ott áll a termék adatai közt.
Egyedi méret, vakráma és keret
Ha olyan méretet szeretne, amely nincs a listán, az egyedi méret az egyetlen út; írja meg nekünk a szélességet és a magasságot centiméterben. A vászon jöhet vakrámára feszítve vagy hengerbe csavarva. A keret nincs az árban; a múzeum a vásznat világos falécben őrzi, amely a festetlen vászontól alig válik el.
Szállítás és garancia
Az elkészítés két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több, mert az olajnak a rétegek között meg kell száradnia. Ha a mű sérülten érkezik, vagy szemmel láthatóan eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük, vagy visszafizetjük az árát. A kézzel festett másolat nem gyári termék, és az ecsetvonásban apró eltérések várhatók; a sérülés nem az.
Gyakori kérdések
Hol van az eredeti?
Párizsban, a Musée d’Orsay-ben, RF 2623 leltári szám alatt.
Ki van a portrén?
A festő maga. A múzeum a művet Portrait de l’artiste, a művész portréja néven nevezi, és más nevet a leírás nem ad.
Ugyanaz a mű a Portrait de l’artiste?
Igen. Ez a múzeum címe erre a vászonra; mi Önarckép néven áruljuk.
Ez nyomat?
Nem. A festmény reprodukciója nálunk mindig kézzel készül, olajjal vásznon; nyomtatott műveket nem árulunk.
Melyik méretet válasszam?
50 x 60 cm az eredeti nagyságához, 70 x 90 cm a legközelebbi oldalaránynak és nagyobb falra.
Kaphatok olyan méretet, amely nincs a listán?
Igen. A saját méretre készült mű nálunk megszokott, és bármilyen szélességnél megadja az eredeti oldalarányát.
Hogyan jut el hozzám a mű?
Vakrámára feszítve, kemény kartonban, vagy hengerbe csavarva, nyomon követhető küldeményként.
Miről szól egy mondatban?
Egy arcról, amelyet a festő végig megfestett, és a körülötte lévő vászonról, amelyet nem.
Eladó az eredeti, és mennyit ér?
Nem eladó, mert múzeumi gyűjtemény része. Értéket nem adunk meg; a múzeum a leírásában egyetlen árat sem ír.
Milyen magasra akasszam?
A közepe kb. 150 cm-re a padló fölött, hogy a vásznon lévő szem a szemlélő szemmagasságához közel essen.
Jó ajándéknak?
Jó, bár igényesebb ajándék egy tájnál; ha a méretben nem biztos, van ajándékutalvány, amellyel a megajándékozott maga választ.
- Motívum. Fej szemből a szemlélőre, magas csupasz homlok, széles világos szakáll rövid vonásokból, mögötte sötétzöld vonások gyűrűje, minden más festetlen vászon.
- Eredeti. Olaj vásznon, 55 x 70,5 cm, 1917; Musée d’Orsay, Párizs, ltsz. RF 2623.
- A mi kivitelünk. Nyolc méret; az 50 x 60 cm a legközelebbi nagyság szerint, a 70 x 90 cm oldalarány szerint.
- Érdemes tudni. A múzeum 70,5 cm magasságot ad meg, az adattár kerekített 70-et; itt a múzeumé áll.









































