Claude Monet – Önarckép

Önarckép Monet párizsi Musée d’Orsay-ben őrzött vásznának kézzel festett reprodukciója: a fej szemből néz ránk, a magas homlok rózsaszín, narancs és sárga ecsetvonásokban áll, a szemgödrök mélyen lilák, a szakáll pedig széles és világos, és több tucat rövid, sűrű vonásból épül. Minden más festetlen vászon, amelyen átlátszik a szövet. Az eredeti 55 x 70,5 cm, olaj vásznon, leltári száma RF 2623. A múzeum 1917-re datálja, a saját címe pedig Portrait de l’artiste. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész mű fotójával jóváhagyásra, még a szállítás előtt.

Önarckép – Claude Monet

Mi látható a vásznon?

Egy fej, és szinte semmi más. Szemből fordul felénk, és a vászon felső kétharmadát foglalja el. A homlok magas és csupasz, rózsaszín, narancs, sárga és téglaszín vonásokban áll; a szemgödrök sötétlilák, és a szem bennük nem több két sötét bevágásnál. Az orr egy rövid húzás, a száj elveszik a szakállban.

A szakáll a vászon legvilágosabb és leghosszabban dolgozott része. Széles és szinte négyzetes, és több tucat rövid, vastag vonásból épül krémszínben, sárgában, olajzöldben és szürkéskékben; közöttük helyenként előtűnik a világos vászon. A festék rajta láthatóan a szövet fölé áll.

A fej körül van az egyetlen háttér, amellyel a vászon egyáltalán rendelkezik: sötétzöld és szinte fekete vonások gyűrűje, amely fent árnyékká sűrűsödik a haj mögött. A szakáll alatt néhány sötétkék vonás jelzi a vállat és a gallért. A fejtől jobbra sötétzöld vonások foltja áll, a bal szélről pedig apró szürkéskék húzás nyúlik a fej felé.

A vásznon éppen ellenkezőleg: a szakáll az, amin a festő a leghosszabban dolgozott, és a vonások rajta rövidek és sokan vannak.

Mennyi a vászonból egyáltalán festett?

Kevesebb a felénél. A fejen, a mögötte lévő gyűrűn és a szakáll alatti vonásokon kívül a vászon festetlen: halvány szürkésrózsaszín alap, amelyen átlátszik a szövet, néhány rozsdaszín ponttal. A vonások nem enyésznek el egy háttérben, hanem éllel megállnak, és azon az élen túl nincs semmi.

Megnéztük a felső, az alsó és a bal szélet teljes felbontásban, és ott nincs festék. A vászon tehát olyan maradt, amilyen, és ezt nem magyarázzuk: a múzeumi leírás erről semmit nem mond, ezért mi sem találgatjuk, hogy a mű befejezetlen-e vagy így szánták. Csak azt mondjuk el, mi látszik.

Van a vásznon szignó?

Nincs. Végignéztük az egész vásznat a felvételünkön és a múzeum tábláján, és sehol nincs sem név, sem évszám. A múzeumi leírásban sincs rovat a feliratoknak, tehát itt nem térünk el a múzeumtól; mindkettő ugyanarról hallgat.

Az 1917-es évszám a táblázatban tehát a múzeumé, és csakis az övé.

Mit mond a múzeumi leírás a méretről?

A művet a párizsi Musée d’Orsay őrzi RF 2623 leltári szám alatt. Kerettel 57 x 72 cm-t ad meg, szintén átrendezve.

Ez a szám nem a múzeumé, hanem kerekített, és éppen ebben az alakban közli a Wikidata adattár. Ahol a múzeumi leírás és az adattár nem egyezik, a múzeum szava áll, mert a művet ő őrzi és ő mérte meg.

A múzeum nem Önarcképnek nevezi

A múzeumi leírásban a mű neve Portrait de l’artiste, vagyis A művész portréja, és nem Autoportrait. Ugyanarról a vászonról, ugyanarról a leltári számról és ugyanarról a leírásról van szó; mindkét cím ott áll a táblázatban, mert az olvasó bármelyikbe belefuthat.

Nálunk a termék Önarckép néven kapható, és a szövegben is így nevezzük, mert ez az a cím, amely alatt a vásárló megtalálja.

Hogyan került a vászon Párizsba?

Ajándékként, és a dátum beszédes. A múzeum ennél a műnél a don Georges Clemenceau, 1927 megjelölést adja, vagyis Georges Clemenceau ajándékát. A leírás a festőről szóló sorban az ő évszámait is közli, 1840 és 1926, tehát a vászon egy évvel a festő halála után került nyilvános gyűjteménybe.

Ennél többet a leírás nem mond. A tulajdonosok láncolatát ennél a műnél nem közli, és arról, hogyan jutott a vászon az ajándékozóhoz, nem ír semmit, ezért ezt nem meséljük el. Ugyanabból a két évszámból még egy szám következik: amikor a mű elkészült, a festő hetvenhat vagy hetvenhét éves volt, attól függően, melyik hónapban, amit a leírás nem ad meg. Ezért áll itt mindkettő.

Milyen más Monet-portrékat árulunk?

A portré ennél a festőnél ritkaság, és Claude Monet galériánkban néhány akad. A Camille Monet halálos ágyán és az Elmélkedés, Monet-né a kanapén az első feleségét mutatja, a Monet-né kimonóban kimonóban, legyezők előtt állítja, a Jean Monet a vesszőparipáján pedig a fiukat. A Nő napernyővel tájban álló alak és nem portré, de ugyanabból a körből való.

Ugyanez a múzeum őrzi e festő egy portréját is, amelyet nem ő festett. A Claude Monet RF 3666 leltári szám alatt Auguste Renoir 1875-ös műve, mérete 60,5 x 84 cm, és 1931-ben Raymond Koechlin úr és neje hagyatékával került a múzeumba. A két vászon között negyvenkét év van.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Minden megrendelést festő fest meg külön, olajjal pamut- vagy lenvászonra. Így készül minden vászonra festett festményünk, nyomat és gépi lépés nélkül. Ez a művészi festmény olyan okból nehéz, amely a többi motívumnál éppen az ellenkezője: a vászon nagy részének üresen kell maradnia, és az üres vászon csak úgy fest meg, ha békén hagyják.

A második próba a szakáll. Rövid vonásokból áll, amelyeknek nem szabad egyetlen felületté összefolyniuk, különben az arc elveszíti a súlyát. Az impresszionista festmény nem tűri a magas fényt, ezért az olajfestmény nálunk matt marad, ott is, ahol a festék a legsűrűbben áll.

Melyik méret melyik falra?

Nyolc méret áll rendelkezésre, 40 x 51-től 150 x 190 cm-ig, és két válasz van. Nagyság szerint az eredetihez az 50 x 60 cm áll a legközelebb, 5 cm-rel keskenyebb és 10,5 cm-rel alacsonyabb a párizsi vászonnál. Oldalarány szerint a 70 x 90 cm a legközelebbi, 1,2857-tel az eredeti 1,2818-ához viszonyítva.

Ennél a motívumnál a döntés máshol jobban a távolságtól függ. A portrét közelről nézik, ezért előszobában vagy könyvespolc mellett elég az 50 x 60 cm; szabad falon, ahol messzebb áll az ember, a 70 x 90 cm vagy a 80 x 100 cm működik. Irodába való festményként ez a motívum nem kézenfekvő választás, mert szemből nézi a szemlélőt. Minden méret ott áll a termék adatai közt.

Milyen magasra akassza a festményt: a közepe kb. 150 cm-re a padló fölött, hogy a vásznon lévő szem a szemlélő szemmagasságához közel essen.

Egyedi méret, vakráma és keret

Ha olyan méretet szeretne, amely nincs a listán, az egyedi méret az egyetlen út; írja meg nekünk a szélességet és a magasságot centiméterben. A vászon jöhet vakrámára feszítve vagy hengerbe csavarva. A keret nincs az árban; a múzeum a vásznat világos falécben őrzi, amely a festetlen vászontól alig válik el.

Szállítás és garancia

Az elkészítés két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több, mert az olajnak a rétegek között meg kell száradnia. Ha a mű sérülten érkezik, vagy szemmel láthatóan eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük, vagy visszafizetjük az árát. A kézzel festett másolat nem gyári termék, és az ecsetvonásban apró eltérések várhatók; a sérülés nem az.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

Párizsban, a Musée d’Orsay-ben, RF 2623 leltári szám alatt.

Miről szól egy mondatban?

Egy arcról, amelyet a festő végig megfestett, és a körülötte lévő vászonról, amelyet nem.

Melyik évből való a festmény?

1917-ből, amikor Monet 76 éves volt. A Musée d’Orsay is így datálja.

Hol festette Monet az önportrét?

Givernyben, ahol 1883-tól haláláig élt; azokban az években főként a tavirózsák miatt épített nagy műtermében dolgozott.

• Motívum. Fej szemből a szemlélőre, magas csupasz homlok, széles világos szakáll rövid vonásokból, mögötte sötétzöld vonások gyűrűje, minden más festetlen vászon.
• Eredeti. Olaj vásznon, 55 x 70,5 cm, 1917; Musée d’Orsay, Párizs, ltsz. RF 2623.
• A mi kivitelünk. Nyolc méret; az 50 x 60 cm a legközelebbi nagyság szerint, a 70 x 90 cm oldalarány szerint.
• Érdemes tudni. A múzeum 70,5 cm magasságot ad meg, az adattár kerekített 70-et; itt a múzeumé áll.