Claude Monet – Cap Martin, Menton mellett

Cap Martin, Menton mellett: Monet vásznának kézzel festett reprodukciója a bostoni Museum of Fine Arts gyűjteményéből, ahol a Földközi-tenger partján álló fokról a tekintet az öblön át a Tengeri-Alpok felé nyílik, bal oldalt sötét fenyők hajolnak, az előtéren rózsaszínes narancs ösvény kanyarog, jobbra pedig kékeszöld tenger terül el. Az eredeti 81,6 x 67,2 cm, olaj vásznon, jobb alul „Claude Monet 84” szignóval, 1884-ben készült, leltári száma 25.128. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész mű fotójával jóváhagyásra a feladás előtt.

Cap Martin, Menton mellett – Claude Monet

Mi látható a vásznon?

A vászon felső felét az ég és a hegyek töltik ki. A felhők fehér és világoskék, kanyargó, szélesen húzott ecsetvonásokkal készültek, alattuk a hegyek rózsaszín, lila és halványkék árnyalatokban.

Bal oldalt a széltől a közép felé vékony, csavarodó törzsű sötétzöld fenyők csoportja hajlik, a középtől kissé jobbra pedig egy magányos, kerekebb fa áll. Mögötte nyílik az öböl: mélykék és zöld tengersáv ér el a jobb szélig, a hegyek lábánál pedig a part mentén házak halvány rózsaszín sávja húzódik. Az alsó harmadot széles, rózsaszínes narancs ösvény foglalja el, amely bal alulról kanyarog a közép felé, kavicsokkal és apró zöld, fehér és rózsaszín foltokkal teleszórva. Jobb alul a víz mellett fehér és világoslila tömeg fekszik, amely bokornak és sziklának egyaránt olvasható. A szignó jobb alul áll, vöröses színnel.

Mikor és hol készült?

A múzeum a vásznat 1884-re datálja, időtartomány nélkül, a Wikidata ugyanezt az évet adja, a jobb alsó felirat pedig így szól: Claude Monet 84. A múzeum leírása szerint a vászon abba a műcsoportba tartozik, amelyet Monet 1884 áprilisában festett a francia Riviérán. A fok keleti oldalán állunk, és az öblön át a Tengeri-Alpok felé nézünk.

Ezt a partot a múzeum szerint már az előző decemberben felkereste, Renoirral együtt.

Mit mond a műről a múzeum leírása?

A művet a bostoni Museum of Fine Arts őrzi 25.128-as leltári számon, Juliana Cheney Edwards Collection megjelöléssel. A múzeum a méretet 67,2 x 81,6 cm-ben adja meg, elöl a magassággal, a technikát olaj vásznon megnevezéssel, a feliratot pedig így: „Lower right: Claude Monet 84”. A múzeum a Wildenstein katalógus 1996-os kiadására hivatkozik, amelyben a mű száma 897.

A múzeum honlapja nem fogadja automatikus lekérdezéseinket, ezért a leírást ugyanennek az oldalnak az Internet Archive-ban őrzött, 2024. december 10-i másolatában olvastuk el. Fájlunk bájtról bájtra egyezik azzal a fotóval, amelyre a Wikidata mutat, 1600 x 1321 pixeles, szélesség és magasság aránya 1,2112, a vászoné 1,2143.

Merre járt a vászon?

A múzeum közzéteszi a tulajdonosok láncát, és az első állomásoknál maga is kétségét fejezi ki. 1884 májusában Monet talán eladta a párizsi Durand-Ruel háznak, amely 1886 szeptemberében talán elküldte a New York-i American Art Associationnek; mindkét állomásnál a múzeum a Wildenstein katalógusra támaszkodik.

1891-ig megszerezte, valószínűleg az American Art Associationtől, a New York-i James F. Sutton (1849–1915), az egyesület egyik alapítója. Hogy akkor biztosan az övé volt, azt a múzeum egy kiállítással támasztja alá: 1891. február 12. és 14. között a New York-i Union Clubban mutatták be, ahová ő kölcsönözte. 1915-ben özvegye, Florence Macy Sutton örökölte, a Sutton-gyűjtemény American Art Association-beli árverésén pedig 1917. január 17-én a 144-es tételként a Durand-Ruel ház New York-i fiókja vásárolta meg.

Még ugyanabban az évben a Durand-Ruel eladta a bostoni Edwards testvéreknek, Robert J. Edwardsnak, Hannah Marcy Edwardsnak és Grace Edwardsnak; Robert 1924-ben, Hannah 1929-ben, Grace 1938-ban hunyt el. Herbert Elfers, a Durand-Ruel ház munkatársa a múzeumnak 1939. augusztus 22-én írt levelében úgy fogalmaz, hogy az eladás „the Misses Edwards” számára történt, vagyis a nővéreknek. 1925-ben a vászon az Edwards család hagyatékaként és ajándékaként került a múzeumba, amely 1925. április 2-án vette nyilvántartásba.

Melyik Cap Martin ez?

A Wikidata két olyan Monet-művet ismer, amelynek címében szerepel e fok neve, mindkettő 1884-es. A belgiumi Tournai Musée des Beaux-Arts gyűjteménye őrzi a La pointe du Cap Martin című vásznat, olaj vásznon, 65 x 81 cm, amelyet a Wikidata a Wildenstein katalógus 893-as számával tart nyilván. A tournai múzeum a festő második dél-franciaországi útjáról származó tengeri témaként írja le, a sziklákon megtörő hullámok tajtékjával és a szélben rázkódó fákkal.

A bostoni vásznon nincsenek sziklákon megtörő hullámok: elöl az ösvény, középen a fenyők, hátul a nyugodt öböl és a hegyek. A miénk tehát a bostoni 25.128, Wildenstein 897, jobb alsó szignóval. Ugyanerről az útról származik saját oldalunk szerint a Bordighera című vászon 1884-ből, amelyet az Art Institute of Chicago őriz 1922.426-os számon.

Miért fontos ez a mű?

Mert a múzeum leírása szerint megmutatja, miért járt Monet délre: a fény erejéért. Hogy az ég levegősségét érzékeltesse, nem töltötte ki az egész vásznat, hanem a felső rész nagy részét szabadon hagyta, a hegyeket és a felhőket pedig csak jelezte. Az ilyen impresszionista festmény nem pontos körvonalakból építi fel a jelenetet, hanem abból a fényből, amelyet átenged.

Kínálatunkban az 1884-es év még gazdagabb: a Halászhajók az étretati parton, amelyet a kölni Wallraf-Richartz-Museum őriz WRM 3120-as számon, és a Barque sur la Seine à Jeufosse, amely magángyűjteményben van 915-ös Wildenstein-számmal, ugyanabból az évből való. Két évvel később készültek a Vihar Belle-Île partjainál, Musée d’Orsay, RF 3163, és a Sziklák Port-Goulpharnál az Art Institute of Chicago gyűjteményéből.

Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?

Minden megrendelést egy festő külön fest meg, olajjal vászonra, nyomtatás és gépi lépés nélkül; így készül minden vászonra festett festmény, amelyet elküldünk. Ennél a művészi festménynél a felső rész a legnehezebb: az égnek és a hegyeknek ritka, könnyű vonásoknak kell maradniuk a világos alapon, különben eltűnik az a levegő, amelyért Monet félig nyitva hagyta ezt a részt.

A második próba a fenyők. Sötétnek kell lenniük, de nem feketének, csavarodó törzsekkel és olyan koronákkal, amelyeken át még átcsillan a tenger. Az ilyen kézzel festett másolat az előtér ösvényén is múlik, amelynek melegnek, rózsaszínes narancsnak és mozgalmasnak kell maradnia, nem egyenletes felületnek. Egy ilyen könnyű eget hordozó olajfestmény nem bírja a vastag fényes lakkot, ezért a miénk matt marad. A kézi munka nem fakszimile: két azonos méretű vászon ecsetkezelése mindig eltér.

Melyik méret melyik falra?

Nyolc méret közül lehet választani, 46 x 38-tól 150 x 120 cm-ig. Méretben a 80 x 65 cm áll legközelebb az eredetihez, 1,6 cm-rel keskenyebb és 2,2 cm-rel alacsonyabb, 1,2308-as arányával viszont kissé nyújtottabb az eredeti 1,2143-es arányánál. Arányban a legkisebb méret áll legközelebb, a 46 x 38 cm 1,2105-tel, ezt követi a 60 x 50, a 90 x 75 és a 120 x 100 cm 1,2000-rel.

Az eredetihez közeli mérethez válassza a 80 x 65-öt, nagyobb falra a 90 x 75-öt vagy a 120 x 100-at, keskeny falra vagy polc fölé a 46 x 38-at vagy a 60 x 50-et. A világos ösvény és a kék öböl déli fényt hoz a szobába, ezért ez jó nappaliba való festmény. Minden méret szerepel a termék mellett a Claude Monet galériánkban.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a kívánt méret nincs a listán, válassza az egyedi méretet: küldje el a szélességet és a magasságot, az eredeti arányát megtartjuk. A vásznat fa vakkeretre feszítjük, a keret nincs benne az árban.

Szállítás és garancia

Az elkészítés két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több. A vásznat vakkeretre feszítve erős dobozban vagy feltekerve hengerben küldjük, mindig csomagkövetéssel. Ha sérülten érkezik, vagy észrevehetően eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük vagy visszatérítjük az árát.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

Bostonban, a Museum of Fine Arts gyűjteményében, 25.128-as leltári számon.

Melyik évből való?

1884-ből. A múzeum, a Wikidata és a jobb alsó felirat ugyanezt az évet adja.

Merre néz a festő erről a helyről?

A múzeum szerint a fok keleti oldaláról az öblön át a Tengeri-Alpok felé.

A tournai La pointe du Cap Martin ugyanaz a mű?

Nem. Az egy másik vászon ugyanabból az évből, 65 x 81 cm, a sziklákon megtörő hullámok tajtékjával.

Ez nyomat?

Nem. A mi művünk mindig kézzel, olajjal vászonra készül; nyomatot nem árulunk.

Melyik méretet válasszam?

A 80 x 65 cm-t az eredetihez közeli mérethez, a 46 x 38 cm-t, ha az arány a legfontosabb.

Kaphatok a listán nem szereplő méretet?

Igen. Az Ön méreténél is megtartjuk az eredeti arányát bármilyen szélességnél.

Hogyan jut el hozzám a mű?

Vakkeretre feszítve erős dobozban vagy feltekerve hengerben, csomagkövetéssel.

Miről szól ez a mű egy mondatban?

Az öböl fölötti déli fényről, amelyet Monet sötét fenyőkkel és félig nyitott éggel ragadott meg.

Eladó az eredeti, és mennyit ér?

Nem eladó, mert múzeumi gyűjteményben van, és értékbecslést nem adunk.

Alkalmas ajándéknak?

Igen. Ha bizonytalan a méretben, van ajándékutalvány, amellyel a megajándékozott választ méretet.

• Téma. Sötét fenyők a fokon, rózsaszín ösvény, kék öböl és pasztell hegyek félig nyitott ég alatt.
• Eredeti. Olaj vásznon, 81,6 x 67,2 cm, 1884; felirat jobb alul „Claude Monet 84”; Museum of Fine Arts, Boston, ltsz. 25.128.
• A miénk. Nyolc méret; a 80 x 65 cm áll legközelebb méretben, a 46 x 38 cm arányban.
• Jó tudni. A múzeum szerint Monet az ég nagy részét szabadon hagyta, és csak jelezte.