Claude Monet – Cap Martin, Menton mellett

Cap Martin, Menton mellett: Monet vásznának kézzel festett reprodukciója a bostoni Museum of Fine Arts gyűjteményéből, ahol a Földközi-tenger partján álló fokról a tekintet az öblön át a Tengeri-Alpok felé nyílik, bal oldalt sötét fenyők hajolnak, az előtéren rózsaszínes narancs ösvény kanyarog, jobbra pedig kékeszöld tenger terül el. Az eredeti 81,6 x 67,2 cm, olaj vásznon, jobb alul „Claude Monet 84” szignóval, 1884-ben készült, leltári száma 25.128. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész mű fotójával jóváhagyásra a feladás előtt.

Cap Martin, Menton mellett – Claude Monet

Mi látható a vásznon?

A vászon felső felét az ég és a hegyek töltik ki. A felhők fehér és világoskék, kanyargó, szélesen húzott ecsetvonásokkal készültek, alattuk a hegyek rózsaszín, lila és halványkék árnyalatokban.

Bal oldalt a széltől a közép felé vékony, csavarodó törzsű sötétzöld fenyők csoportja hajlik, a középtől kissé jobbra pedig egy magányos, kerekebb fa áll. Mögötte nyílik az öböl: mélykék és zöld tengersáv ér el a jobb szélig, a hegyek lábánál pedig a part mentén házak halvány rózsaszín sávja húzódik. Az alsó harmadot széles, rózsaszínes narancs ösvény foglalja el, amely bal alulról kanyarog a közép felé, kavicsokkal és apró zöld, fehér és rózsaszín foltokkal teleszórva. Jobb alul a víz mellett fehér és világoslila tömeg fekszik, amely bokornak és sziklának egyaránt olvasható. A szignó jobb alul áll, vöröses színnel.

Mikor és hol készült?

A múzeum a vásznat 1884-re datálja, időtartomány nélkül, a Wikidata ugyanezt az évet adja, a jobb alsó felirat pedig így szól: Claude Monet 84. A múzeum leírása szerint a vászon abba a műcsoportba tartozik, amelyet Monet 1884 áprilisában festett a francia Riviérán. A fok keleti oldalán állunk, és az öblön át a Tengeri-Alpok felé nézünk.

Ezt a partot a múzeum szerint már az előző decemberben felkereste, Renoirral együtt.

Mit mond a műről a múzeum leírása?

A művet a bostoni Museum of Fine Arts őrzi 25.128-as leltári számon, Juliana Cheney Edwards Collection megjelöléssel. A múzeum a méretet 67,2 x 81,6 cm-ben adja meg, elöl a magassággal, a technikát olaj vásznon megnevezéssel, a feliratot pedig így: „Lower right: Claude Monet 84”. A múzeum a Wildenstein katalógus 1996-os kiadására hivatkozik, amelyben a mű száma 897.

Merre járt a vászon?

A múzeum közzéteszi a tulajdonosok láncát, és az első állomásoknál maga is kétségét fejezi ki. 1884 májusában Monet talán eladta a párizsi Durand-Ruel háznak, amely 1886 szeptemberében talán elküldte a New York-i American Art Associationnek; mindkét állomásnál a múzeum a Wildenstein katalógusra támaszkodik.

1891-ig megszerezte, valószínűleg az American Art Associationtől, a New York-i James F. Sutton (1849–1915), az egyesület egyik alapítója. Hogy akkor biztosan az övé volt, azt a múzeum egy kiállítással támasztja alá: 1891. február 12. és 14. között a New York-i Union Clubban mutatták be, ahová ő kölcsönözte. 1915-ben özvegye, Florence Macy Sutton örökölte, a Sutton-gyűjtemény American Art Association-beli árverésén pedig 1917. január 17-én a 144-es tételként a Durand-Ruel ház New York-i fiókja vásárolta meg.

Még ugyanabban az évben a Durand-Ruel eladta a bostoni Edwards testvéreknek, Robert J. Edwardsnak, Hannah Marcy Edwardsnak és Grace Edwardsnak; Robert 1924-ben, Hannah 1929-ben, Grace 1938-ban hunyt el. Herbert Elfers, a Durand-Ruel ház munkatársa a múzeumnak 1939. augusztus 22-én írt levelében úgy fogalmaz, hogy az eladás „the Misses Edwards” számára történt, vagyis a nővéreknek. 1925-ben a vászon az Edwards család hagyatékaként és ajándékaként került a múzeumba, amely 1925. április 2-án vette nyilvántartásba.

Melyik Cap Martin ez?

A Wikidata két olyan Monet-művet ismer, amelynek címében szerepel e fok neve, mindkettő 1884-es. A belgiumi Tournai Musée des Beaux-Arts gyűjteménye őrzi a La pointe du Cap Martin című vásznat, olaj vásznon, 65 x 81 cm, amelyet a Wikidata a Wildenstein katalógus 893-as számával tart nyilván. A tournai múzeum a festő második dél-franciaországi útjáról származó tengeri témaként írja le, a sziklákon megtörő hullámok tajtékjával és a szélben rázkódó fákkal.

A bostoni vásznon nincsenek sziklákon megtörő hullámok: elöl az ösvény, középen a fenyők, hátul a nyugodt öböl és a hegyek. A miénk tehát a bostoni 25.128, Wildenstein 897, jobb alsó szignóval. Ugyanerről az útról származik a Bordighera című vászon 1884-ből, amelyet az Art Institute of Chicago őriz 1922.426-os számon; a múzeum leírása szerint Monet ugyanannak az évnek az elején utazott oda.

Miért fontos ez a mű?

Mert a múzeum leírása szerint megmutatja, miért járt Monet délre: a fény erejéért. Hogy az ég levegősségét érzékeltesse, nem töltötte ki az egész vásznat, hanem a felső rész nagy részét szabadon hagyta, a hegyeket és a felhőket pedig csak jelezte. Az ilyen impresszionista festmény nem pontos körvonalakból építi fel a jelenetet, hanem abból a fényből, amelyet átenged.

Kínálatunkban az 1884-es év még gazdagabb: a Halászhajók az étretati parton, amelyet a kölni Wallraf-Richartz-Museum őriz WRM 3120-as számon, és a Barque sur la Seine à Jeufosse, amely magángyűjteményben van 915-ös Wildenstein-számmal, ugyanabból az évből való. Két évvel később készültek a Vihar Belle-Île partjainál, Musée d’Orsay, RF 3163, és a Sziklák Port-Goulpharnál az Art Institute of Chicago gyűjteményéből.

Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?

Minden megrendelést egy festő külön fest meg, olajjal vászonra, nyomtatás és gépi lépés nélkül; így készül minden vászonra festett festmény, amelyet elküldünk. Ennél a művészi festménynél a felső rész a legnehezebb: az égnek és a hegyeknek ritka, könnyű vonásoknak kell maradniuk a világos alapon, különben eltűnik az a levegő, amelyért Monet félig nyitva hagyta ezt a részt.

A második próba a fenyők. Sötétnek kell lenniük, de nem feketének, csavarodó törzsekkel és olyan koronákkal, amelyeken át még átcsillan a tenger. Az ilyen kézzel festett másolat az előtér ösvényén is múlik, amelynek melegnek, rózsaszínes narancsnak és mozgalmasnak kell maradnia, nem egyenletes felületnek. Egy ilyen könnyű eget hordozó olajfestmény nem bírja a vastag fényes lakkot, ezért a miénk matt marad. A kézi munka nem fakszimile: két azonos méretű vászon ecsetkezelése mindig eltér.

Melyik méret melyik falra?

Nyolc méret közül lehet választani, 46 x 38-tól 150 x 120 cm-ig. Méretben a 80 x 65 cm áll legközelebb az eredetihez, 1,6 cm-rel keskenyebb és 2,2 cm-rel alacsonyabb, 1,2308-as arányával viszont kissé nyújtottabb az eredeti 1,2143-es arányánál. Arányban a legkisebb méret áll legközelebb, a 46 x 38 cm 1,2105-tel, ezt követi a 60 x 50, a 90 x 75 és a 120 x 100 cm 1,2000-rel.

Az eredetihez közeli mérethez válassza a 80 x 65-öt, nagyobb falra a 90 x 75-öt vagy a 120 x 100-at, keskeny falra vagy polc fölé a 46 x 38-at vagy a 60 x 50-et. A világos ösvény és a kék öböl déli fényt hoz a szobába, ezért ez jó nappaliba való festmény. Minden méret szerepel a termék mellett a Claude Monet galériánkban.

Egyedi méret, vakkeret és keret

Ha a kívánt méret nincs a listán, válassza az egyedi méretet: küldje el a szélességet és a magasságot, az eredeti arányát megtartjuk. A vásznat fa vakkeretre feszítjük, a keret nincs benne az árban.

Szállítás és garancia

Az elkészítés két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több. A vásznat vakkeretre feszítve erős dobozban vagy feltekerve hengerben küldjük, mindig csomagkövetéssel. Ha sérülten érkezik, vagy észrevehetően eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük vagy visszatérítjük az árát.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

Bostonban, a Museum of Fine Arts gyűjteményében, 25.128-as leltári számon.

Melyik évből való?

1884-ből. A múzeum, a Wikidata és a jobb alsó felirat ugyanezt az évet adja.

Merre néz a festő erről a helyről?

A múzeum szerint a fok keleti oldaláról az öblön át a Tengeri-Alpok felé.

Miért festett Monet a Riviérán?

Az erős mediterrán fény miatt. 1883 decemberében Renoirral járt a parton, 1884 elején pedig egyedül tért vissza, és csaknem három hónapig festett Bordigherában, Monte-Carlóban és Mentonban.

• Téma. Sötét fenyők a fokon, rózsaszín ösvény, kék öböl és pasztell hegyek félig nyitott ég alatt.
• Eredeti. Olaj vásznon, 81,6 x 67,2 cm, 1884; felirat jobb alul „Claude Monet 84”; Museum of Fine Arts, Boston, ltsz. 25.128.
• A miénk. Nyolc méret; a 80 x 65 cm áll legközelebb méretben, a 46 x 38 cm arányban.
• Jó tudni. A múzeum szerint Monet az ég nagy részét szabadon hagyta, és csak jelezte.