Leírás
A roueni katedrális, a portál és a Saint-Romain-torony teljes napfényben Monet párizsi Musée d’Orsay-beli vásznának kézzel festett reprodukciója: a homlokzat közelről van megfestve, és a kő mind a négy szélig ér, csak a fenti résekben tűnik fel a mélykék ég, a közepet pedig a nagy portál foglalja el, fölötte a sötét rózsaablakkal. Az eredeti 73,5 x 107 cm, olaj vásznon, leltári száma RF 2002. A múzeum 1893-ra keltezi, a bal alsó sarokban a szignó »Claude Monet 94« alakban olvasható. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész mű fotójával jóváhagyásra, még a feladás előtt.
| Cím: | A roueni katedrális, a portál és a Saint-Romain-torony teljes napfényben |
| További címek: | La Cathédrale de Rouen. Le Portail et la Tour Saint-Romain, plein soleil ; Harmonie bleue et or (a múzeum teljes megnevezése, mindkét résszel); a Wildenstein katalógusban a mű száma 1360 |
| Festő: | Claude Monet (1840–1926) |
| Keletkezés éve: | 1893 a múzeum szerint, fenntartás nélkül; a vásznon a »Claude Monet 94« szignót olvassuk, az évszámok eltérnek |
| Eredeti méret: | 73,5 cm x 107 cm |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Festési stílus: | Impresszionizmus |
| Őrzési helye: | Musée d’Orsay, Párizs (ltsz. RF 2002) |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festett olaj vásznon, nyolc méretben vagy méretre |
A roueni katedrális, a portál és a Saint-Romain-torony teljes napfényben – Claude Monet
Mi látható a vásznon?
Ez a déli óra. A kő fehér, krémszínű és arany, hideg kékesszürke vonásokkal a mélyedésekben, és a nap olyan egyenesen éri, hogy a díszítés szinte fénnyé oldódik. Az ég csak a felső szél réseiben tűnik fel, és ott mélykék.
Az alsó fél közepét a főportál foglalja el: mély csúcsív kékesbarna árnyékban, meleg okkerfolttal magában a torkában. Fölötte keskeny háromszögű oromzat emelkedik, amelynek csúcsa elmetszi a sötét kerek rózsaablakot. Az oromzat csúcsa és az ív teteje között kicsi, kerek ablak ül, halvány gyűrű sötétebb maggal.
Balra a Saint-Romain-torony emelkedik, amelyet a felső szél elvág, jobbra egy másik tömeg árkádokkal és még egy sötétebb ív meleg barnában. Az alsó szél mentén halvány okkersáv fut, a talaj. Alak nincs rajta.
Azért mondjuk ki, mert a különbség számít.
Mi áll a vásznon?
Bal alul, a lábazat halvány kövén, sötét olajzöld vonásokkal áll a szignó. Claude Monet olvasható, utána két számjegy, 94.
Ugyanez olvasható a múzeum tábláján is, ahol a szignó éppoly tiszta. Ennél a vászonnál tehát nem az a kérdés, ott van-e a szignó, hanem hogy mit kezdjünk vele, mert a múzeum évszámával nem egyezik.
Miért 1893 áll a táblázatban, a vásznon pedig 94?
Mert ez két forrás, és eltérnek. A múzeum 1893-ra keltezi a művet, fenntartás és időhatár nélkül, és ez az évszám kerül a táblázatba, mert az intézmény, amely a művet őrzi, megelőzi a többit. A vásznon álló évszám a festőé, és itt marad följegyezve.
Ez nem elszigetelt eset, és megszámoltuk. A reggeli napnál RF 2000 nem jegyzünk szignót. Hogy miért térnek el az évszámok, nem állítjuk, mert a múzeum leírásában nincs ott.
Mit mond a méretről a múzeum leírása?
A művet a párizsi Musée d’Orsay őrzi RF 2002 leltári számon. A méreteket magasság és szélesség sorrendben közli, 107 és 73,5 cm; a mi táblázatunk a szélességet teszi első helyre, ezért itt 73,5 x 107 cm olvasható. Kerettel 119,8 és 86,5 cm-t ad meg.
A vászon útjáról a múzeum nem tesz közzé tulajdonosi láncot, csak a szerzés módját: Isaac de Camondo gróf hagyatéka, 1911. Mivel ez egyetlen sor és nem lánc, itt nem kap külön szakaszt; az út többi részét kitalálni rosszabb volna, mint nem ismerni.
Harmonie bleue et or, és mit jelent a cím második fele
A név, amelyet a múzeum ad a műnek, két részből áll, pontosvesszővel elválasztva. Az első azt mondja meg, mi van a vásznon és milyen fényben: a portál és a Saint-Romain-torony, teljes napfényben. A második a színek együttállását nevezi meg: Harmonie bleue et or, kék és arany harmónia.
Az ilyen második rész nem dísz, hanem ebben a sorozatban ismétlődik. Az ugyanabban a múzeumban őrzött másik vászon második részként a Harmonie blanche, fehér harmónia megnevezést viseli, és a reggeli változat. A táblázatunk a teljes nevet közli mindkét résszel, mert ez a múzeum neve; a termékünk címe pedig az első rész magyar fordítása.
Két vászon ugyanabból a hagyatékból, és mindkettőt áruljuk
A múzeum őriz egy másik roueni homlokzatot, amely rendkívül közel áll a miénkhez: az RF 2001 mérete 73,2 x 106,5 cm a mi 73,5 x 107-ünkkel szemben, vagyis három milliméter szélességben és öt magasságban. Mindkettőt ugyanarra az 1893-as évre keltezik, mindkettő ugyanazzal az 1911-es Camondo-hagyatékkal került a házba, és mindkettő 94-es szignót visel. A számok alapján alig választhatók szét.
Ránézésre azonban igen, és a különbség a távolság. Az RF 2001 múzeumi tábláján a festő távolabb és balrább állt: a torony bal széle élesen válik el a halvány, üres égtől, amely a vászon egész bal sávját elfoglalja, a lábánál pedig alacsony utcai ház áll, sötét tetővel és kék homlokzattal. A mi vásznunkon ez nincs meg: a kő a bal szélig fut, oldalt nincs ég és nincs ház. A miénk a homlokzathoz van szorítva, a másik egy lépéssel hátrébb áll.
És még egy különbség, amelyet maga a múzeum mond ki: a mi nevünk második része plein soleil, teljes napfény, a másiké effet du matin, reggeli hatás. A roueni katedrális, a kapuzat és a Saint-Romain torony nálunk ez a második vászon.
Melyik roueni katedrálisunk melyik?
Roueni homlokzatból hatot árulunk, ötöt Párizsban és egyet Washingtonban. A fent leírt páron kívül a párizsi múzeumban található A roueni katedrális, szürke idő RF 1999 számon, 65,4 x 100,2 cm; A roueni katedrális, reggeli nap RF 2000 számon, 63 x 92,2 cm; és A roueni katedrális, a kapuzat szemből RF 2779 számon, 74 x 107 cm.
A hatodikat a washingtoni National Gallery of Art őrzi: A roueni katedrális, a portál 1963.10.49 számon, 65,9 x 100,1 cm. A hat közül az egyetlen, amelynél a múzeum évszáma és a vásznon álló évszám egyezik, mert a múzeum 1894-re keltezi. Aki egy meghatározott vásznat keres, a leltári számot nézze, ne a címet.
Hogyan készül a kézzel festett változatunk?
Minden megrendelést külön fest meg egy festő, olajjal pamut- vagy lenvászonra. Így készül minden vászonra festett festmény nálunk, nyomat és gépi lépés nélkül. Ez a művészi festmény a fényben igényes: a fehér kőnek különálló ecsetvonásokból kell összeállnia, különben a homlokzat sima fehér fallá válik, és a dél eltűnik.
A második próba az árnyék. A kékesszürke mélyedéseknek hidegnek kell maradniuk a meleg kő mellett, különben a vászon egyöntetű sárgába billen. Az ilyen impresszionista festmény nem tűri az erős fényezést, ezért nálunk az olajfestmény matt marad.
Melyik méret melyik falra?
Nyolc méret áll rendelkezésre, 38 x 55-től 120 x 170 cm-ig. Nagyság szerint a 70 x 100 cm a legközelebbi, 3,5 cm-rel keskenyebb és 7 cm-rel alacsonyabb az eredetinél. Arány szerint a legkisebb méret a legközelebbi, a 38 x 55 cm 1,4474-gyel az eredeti 1,4558-ával szemben; a nagyobbak közül a 90 x 130 cm 1,4444-gyel.
Nagy falra marad a 120 x 170 cm. Irodába való festmény gyanánt a motívum jól működik, mert világos és nem tolakodó. Minden méret ott áll a terméknél a Claude Monet galériánkban.
Milyen magasra akassza a festményt: a közepe a padló fölött körülbelül 150 cm-re, hogy a portál szemmagasságban maradjon, a rózsaablak pedig fölötte.
Egyedi méret, vakkeret és keret
Olyan mérethez, amely nincs a listán, az egyedi méret az egyetlen út; írja meg nekünk a szélességet és a magasságot. A keret nincs az árban; a múzeumé 86,5 x 119,8 cm, tehát jóval szélesebb a vászonnál.
Szállítás és jótállás
Az elkészítés két-három hetet vesz igénybe, a legnagyobb méreteknél néhány nappal többet. Ha a munka sérülten érkezik, vagy szemmel láthatóan eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük vagy visszatérítjük az árát. A kézzel festett másolat nem gyári termék, és az ecsetkezelés apró eltérései várhatók; a sérülés nem az.
Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.
Gyakori kérdések
Hol van az eredeti?
Párizsban, a Musée d’Orsay gyűjteményében, RF 2002 leltári számon.
Melyik épületet ábrázolja?
A normandiai Rouen katedrálisának nyugati homlokzatát, közelről nézve, délben.
Hányszor festette meg Monet a roueni katedrálist?
Több mint harmincszor, 1892-ben és 1893-ban; 28 vászon a nyugati homlokzatot mutatja. 1894-ben a műteremben fejezte be őket, és húszat választott ki közülük az 1895 májusi párizsi Durand-Ruel-kiállításra.
Miért festette meg Monet olyan sokszor a roueni katedrálist?
Nem az épület érdekelte, hanem a rajta játszó fény. 1892-ben és 1893-ban mintegy harmincszor festette meg a nyugati homlokzatot, különböző napszakokban és időjárásban, egyszerre több vásznon dolgozva, amelyeket a fény változásával cserélgetett. 1894-ben a műteremben fejezte be őket.
- Motívum. A roueni homlokzat délben, kő mind a négy szélig, mélykék ég csak a fenti résekben, a portál kékesbarna árnyékban és fölötte a sötét rózsaablak.
- Az eredeti. Olaj, vászon, 73,5 x 107 cm; a múzeum szerint 1893, a vásznon 94; Musée d’Orsay, Párizs, ltsz. RF 2002, Camondo-hagyaték 1911.
- A mi kivitelünk. Nyolc méret; a 70 x 100 cm nagyság szerint a legközelebbi, a 90 x 130 cm arány szerint a nagyok közül.
- Érdemes tudni. A múzeum őriz egy csaknem azonos vásznat, három milliméterrel keskenyebbet, ugyanabból a hagyatékból és ugyanabból az évből; a távolság választja el őket, ahonnan a festő nézte.
