Claude Monet – Csendélet hússal

Csendélet hússal Monet egyik korai jelenetének kézzel festett reprodukciója: kiterített fehér papíron nagy darab marhahús fekszik, mögötte balra sötét cserépkorsó áll, jobbra lent pedig két gerezd fokhagyma hever az asztalon. Az eredeti 33 x 24 cm, olaj, vászon, és a párizsi Musée d’Orsay őrzi RF 1675 leltári szám alatt. A múzeum óvatosan datálja, »vers 1864«, vagyis 1864 körül. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, és a kész munkáról fotót küldünk jóváhagyásra a feladás előtt.

Csendélet hússal – Claude Monet

Mi látható a vásznon?

A közepét nagy darab marhahús foglalja el, fehér papírra fektetve, amely az asztalon van kiterítve, és a szélein fölfelé gyűrődik. A hús sötétvörös, felső szélén fehér zsír és bőrke szegélyezi, jobbra pedig halvány rózsaszín vágásfelület nyílik. Mögötte balra sötét mázas cserépkorsó áll; a fény csak a száján és az egyik oldalán akad meg. Jobbra lent az asztalon két gerezd fokhagyma fekszik, ennek a résznek az egyetlen világos pontja. Az asztal okkerbarna és sima, a háttér majdnem fekete, fal, él vagy tárgy nélkül, ami tagolná. Bal alul sötét festékkel írt monogram áll.

Hogyan datálják a művet?

A múzeum »vers 1864« alakkal datálja, vagyis óvatos »körül« szóval. Itt megfordul az, ami a szomszédos műveknél áll: a Wikidata 1864-et pontos évként adja meg, fenntartás nélkül, a múzeum pedig óvatosabb az adatbázisnál. Ahol az adatbázis és a múzeum eltér, a múzeumhoz tartjuk magunkat, amely a művet őrzi és maga méri. Monet más, nálunk kapható munkáinál fordítva volt — ott a Wikidata volt lazább a múzeumnál. Az összevetés tehát mindig a sajátja, és nem vihető át egyik oldalról a másikra.

Mit mond a múzeumi nyilvántartás a méretekről?

A művet a Musée d’Orsay őrzi RF 1675 leltári szám alatt. A méreteket magasság szor szélesség sorrendben adja meg, 24 x 33 cm; a mi táblázatunk a szélességet teszi előre, ezért nálunk 33 x 24 cm olvasható. Ennél a vászonnál a múzeum nem közöl kerettel mért méretet, mint némelyik másiknál, ezért mi sem adunk meg ilyet. A méret egész centiméterig egyezik a Wikidatával.

Hogyan került a mű a múzeumba?

Egyetlen sorral, és az a sor a múzeumé: »Donation Etienne Moreau-Nelaton, 1906«, vagyis Étienne Moreau-Nélaton 1906-os adománya. Ennél többet a nyilvántartás nem mond — egyetlen korábbi tulajdonost, egyetlen eladást, egyetlen kiállítást sem. Az oldal eddigi szövege csak annyit mondott, hogy a mű 1906-ban került a francia nemzeti gyűjteményekbe; ez igaz volt, de kihagyta a nevet, amelyet a múzeum megad. Ehhez a vászonhoz a múzeum nem tesz közzé hosszabb tulajdonosi láncot, ezért mi sem állítunk össze ilyet.

Monogram aláírás helyett

A vászon nem visel teljes aláírást. A múzeumi nyilvántartás semmilyen vásznon lévő feliratot nem közöl — a mező üres, ami ennél a háznál nem szokatlan. A múzeum fotóján viszont bal alul, magán az asztallapon, apró sötét monogram látszik: egy nagy M betű, utána rövid vonással. Évszám nem áll mellette. Úgy mondjuk el, ahogyan az adathoz jutottunk: a monogramot a fotón láttuk, nem a nyilvántartásból másoltuk ki.

Ugyanannak a gyűjteménynek két korai csendélete

A Musée d’Orsay gyűjteményében van egy másik korai Monet-csendélet is, és könnyű megkülönböztetni őket. A miénk az RF 1675: fekvő formátum, 33 cm szélesség a 24 magassággal szemben. A másik a Nature morte au faisan, MNR 637 szám alatt, álló formátum, 62,5 x 76 cm, és a múzeum ugyanolyan óvatosan datálja, »vers 1861«. Rajta döglött fácán fekszik faragott asztallapon, mögötte vörösboros pohár áll, jobbra pedig fonott kosár. A múzeum nem Párizsban őrzi: őrzési helyként a roueni musée des Beaux-Arts-t adja meg, így a két vászon nincs együtt kiállítva.

Miért nem úgy fest ez a mű, mint egy Monet?

Mert korai, és mert másként van megfestve. A festékréteg sűrű és fedő, a színek a palettán vannak keverve és nagy foltokban feltéve, a háttér egyenletesen sötét, az árnyékok pedig barnák, nem kékek. Semmi nincs ezen a vásznon abból, amiről Monet-t később fel lehet ismerni — a tört ecsetvonás, a színes árnyék, a fény, amely szétmarja a körvonalat. A múzeum 1864 körülre datálja, a másik korai csendéletét pedig 1861 körülre, és mindkettő ugyanúgy sötét. Amit leírunk, tehát az, ami a vásznon van, nem fejlődéstörténet: arról a múzeumi nyilvántartás semmit nem mond.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Minden megrendelést külön fest meg egy festő, olajfestékkel pamut- vagy lenvászonra. A vászonra festett festmény nálunk nyomtatás, átmásolás és gépi közbenső lépés nélkül születik. Ez a motívum a hús miatt igényes: a vörösének anyagnak kell maradnia, nem válhat folttá, ezért lazúros rétegekben épül, amelyeken átüt az alatta lévő. Fordítva, a fehér zsírnak és a gyűrött papírnak vastagon és egy vonással kell felkerülnie, különben elveszti az élét. Minden olajfestmény, amely elhagyja a műhelyünket, ezért kissé a maga módján alakul. Feladás előtt a kész munkáról fotót küldünk jóváhagyásra.

A múzeumi nyilvántartás nem közöl feliratot. A fotón bal alul apró monogram látszik nagy M betűvel, évszám nélkül; ezt a fotón látjuk, nem a nyilvántartásból másoljuk.

Melyik méret melyik falra?

Itt olyasmi áll, ami Monet legtöbb művénél nem: az eredeti kisebb minden méretünknél. A 33 x 24 cm asztali vászon, a legkisebb méretünk, az 53 x 38 cm pedig már húsz centiméterrel meghaladja szélességben. Minden változatunk tehát nagyítás, és ennél a motívumnál éppen ez az előny — a hús és a gyűrött papír nagyobb méretben egyes ecsetvonásokra esik szét, ahogyan meg is festették. Oldalarányban a 90 x 65 cm a legközelebbi. Étkezőben vagy konyhában művészi festmény gyanánt a 70 x 50 cm áll jól, nappali festmény gyanánt pedig a 120 x 90 cm. Rokon motívumokat a Claude Monet galériában talál: Alma és szőlő, Bazille és Camille, A zöld hullám és Az ebéd.

Milyen magasra akassza a festményt: a közepe legyen körülbelül 145 cm-re a padlótól, bútor fölött az alsó éle 20-30 cm-rel fölötte. Az elrendezésről a blogunkban írunk bővebben.

Egyedi méret, vakráma és keret

Ha pontosan az eredeti oldalarányát vagy a valódi nagyságát szeretné, csak az egyedi méret vezet oda: küldje el a szélességet és a magasságot centiméterben. A vászon feszíthető fakeretre, akasztásra készen, de küldhetjük hengerbe csavarva is. A keret nincs benne az árban. Ehhez a jelenethez sötét fa vagy tompított arany keret illik, amely megtartja a sötét hátteret; a fehér vagy világos keret szétveri a jelenetet. Ehhez a vászonhoz a múzeum nem közöl kerettel mért méretet, ezért a keretéről nem állítunk semmit.

Szállítás és garancia

Az elkészítés rendszerint két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több, mert az olajnak a rétegek között át kell száradnia. A feszített vásznakat kemény dobozban, védett sarkokkal küldjük, a felcsavartakat hengerben. Ha a mű sérülten érkezik, vagy érezhetően eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük, vagy visszatérítjük a vételárat. A kézzel festett másolat nem gyári termék, és az ecsetvonásban apró eltérések várhatók; sérülés vagy téves motívum viszont nem. Magyarországra és az Európai Unió országaiba szállítunk.

Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

Párizsban, a Musée d’Orsay-ban, RF 1675 leltári szám alatt, ahová 1906-ban Étienne Moreau-Nélaton adományaként került.

Melyik évből való a mű?

A múzeum »1864 körül« alakot ad meg, nem egyetlen évet.

Mit mond a mű egyetlen mondatban?

Hogy Monet a régi mesterek sűrű, sötét festészeténél kezdte, és hogy a fény, amelyről ismerjük, szerzett volt, nem örökölt.

Miért festett csendéleteket a fiatal Monet?

Az 1860-as évek elején a csendéletek jól eladhatók voltak a párizsi kereskedőknek és gyűjtőknek, mert a 18. századi festő, Chardin ismét divatba jött. Ez a húsdarab Monet egyik első ételt ábrázoló csendélete, a régi mesterek sötét, józan modorában festve.

• Motívum. Nagy darab marhahús kiterített fehér papíron, mögötte balra sötét cserépkorsó, jobbra lent két gerezd fokhagyma; a háttér majdnem fekete.
• Eredeti. Olaj, vászon, 33 x 24 cm, a múzeum »1864 körül« alakkal datálja; Musée d’Orsay, ltsz. RF 1675, Moreau-Nélaton adománya, 1906.
• A miénk. Nyolc méret, mind nagyobb az eredetinél; oldalarányban a 90 x 65 cm áll hozzá legközelebb.
• Érdemes tudni. Ugyanez a gyűjtemény őriz egy másik korai csendéletet is, az MNR 637-et döglött fácánnal, ugyanolyan óvatos datálással — de Rouenban, nem Párizsban.