Leírás
A Petite Creuse folyó Monet vásznának kézzel festett reprodukciója az Art Institute of Chicago gyűjteményéből: balról fentről árnyékos, meredek lejtő ereszkedik a víz felé, ferde ibolya, rózsaszín és kék vonásokkal megfestve, a jobb alsó részen rövid kék és fehér vonásokban széles folyó csillog, a partján magányos fa áll néhány sárga levéllel, mögötte pedig halvány ég alatt türkiz dombok emelkednek. Az eredeti 93,1 x 65,9 cm, olaj vásznon, 1889-ben készült, leltári száma 1922.432. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, a kész mű fotójával jóváhagyásra a feladás előtt.
| Cím: | A Petite Creuse folyó |
| További címek: | The Petite Creuse River (a múzeum címe); La Petite Creuse (a francia cím a Wikidatában); a Wildenstein katalógusban a mű száma 1231 |
| Festő: | Claude Monet (1840–1926) |
| Keletkezés éve: | 1889 |
| Eredeti méret: | 93,1 cm x 65,9 cm |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Stílus: | Impresszionizmus |
| Őrzési helye: | Art Institute of Chicago (ltsz. 1922.432) |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festett olaj vásznon, nyolc méretben vagy méretre |
A Petite Creuse folyó – Claude Monet
Mi van a vásznon?
Folyóvölgy épület és alak nélkül. Balról fentről meredek, árnyékos lejtő húzódik le a vászon csaknem felén át, hosszú ferde ibolya, rózsaszín, kék és zöld vonásokkal megfestve; a lábánál sötét szikla ér le a vízig. A folyó a vászon alsó részén fut végig, rövid, tört kék, fehér és lila vonások széles sávjaként, így a felszíne csillog.
A középtől jobbra egy vékony fa áll magában a víz szélén, alig néhány sárga levéllel; tovább jobbra sárgászöld fényben álló fák töltik ki a vászon szélét. Mögöttük türkiz és kék színben második lejtő emelkedik egy gerincig, amelynek tetején egyetlen kis fa áll, az ég pedig csak halvány sávként látszik a felső szélen, jobbra a legszélesebb.
Mikor készült, és mi történt a fával?
A múzeum 1889-re keltezi a vásznat, és a Wikidata ugyanezt az évet adja meg. A múzeum leírása azt is elmondja, hogyan készült: Monet 1889 áprilisában kezdte el, és csak később, még azon a tavaszon tért vissza hozzá, amikor a táj már jelentősen megváltozott. Egy tölgyfa kihajtott, és eltakarta azt a látványt, amelyet a festő már felvázolt. Ahelyett, hogy átdolgozta vagy újrakezdte volna a vásznat, munkásokat fogadott, akik leszedték a fáról a leveleket, hogy olyannak festhesse meg, amilyen korábban volt.
Mit mond a műről a múzeum leírása?
A művet az Art Institute of Chicago őrzi 1922.432 leltári számon, a Potter Palmer Collection részeként. A múzeum a méretet 65,9 x 93,1 cm-ben adja meg, előbb a magasságot, kerettel pedig 83,2 x 109,9 x 7,3 cm-t; a Wikidata 66 x 93 cm-t közöl, ez az oldal a múzeumot követi. A technika olaj vásznon, a Wildenstein katalógusban a mű száma 1231.
A leírásban ez áll: »Inscribed lower left: Claude Monet«, vagyis szignó bal alul. A saját fájlunkon ott is áll, piros színnel, évszám nélkül, ami egyezik a múzeuméval. A fájl bájtra egyezik azzal a felvétellel, amelyre a Wikidata hivatkozik, 3000 x 2111 pixeles, aránya 1,4211, a vászoné 1,4127. Hogy a felvétel körül van-e vágva, nem tudtuk megmérni, mert a múzeum fotókat kiszolgáló szervere elutasítja a kéréseinket; ezért erről ez az oldal semmit sem állít.
Merre járt a vászon?
A múzeum rövid tulajdonosi láncot közöl. Az első tulajdonos, akit a leírás megnevez, a chicagói Potter Palmer, aki 1902-ben halt meg; ezt a múzeum az 1996-os Wildenstein katalógusból veszi át, és hozzáteszi, hogy Tucker 1989-ben azt feltételezi, a vásznat Berthe Palmer vásárolta meg, nem Potter Palmer. Ezután öröklés útján arra a chicagói családra szállt, amelyet a leírás Potter Family néven említ, 1922-ben pedig az Art Institute of Chicago ajándékba kapta.
Ugyanez a Potter Palmer Collection megjelölés áll további három vásznon, amelyeket árulunk: Bordighera (1884, leltári szám 1922.426), A bárkák indulása, Étretat (1885, leltári szám 1922.428) és A Szajna partján Bennecourt-nál (1868, leltári szám 1922.427).
Melyik Petite Creuse-ról van szó?
A festő a folyót többször is megfestette. A múzeum szerint ez a vászon egyike a Petite Creuse három vásznának. A New York-i Metropolitan Museum of Art olyan vásznat őriz, amelynek címében szerepel a folyó: Rapids on the Petite Creuse at Fresselines, olaj vásznon, 65,4 x 91,8 cm, 1889-re keltezve. A miénk a chicagói 1922.432, 65,9 x 93,1 cm; aki épp ezt a művet keresi, ehhez a számhoz igazodjon.
Miért fontos ez a mű?
Azért, ami az utazásból született. A múzeum leírása szerint Monet 1889 márciusának elejétől három hónapot töltött a Creuse eldugott völgyében, Közép-Franciaországban, miután februárban néhány napot ott járt Gustave Geffroy kritikussal, és a visszatérő betegség meg a rossz idő ellenére 24 vászonnal tért haza Givernybe. A múzeum ezeket a festő első megtervezett és szigorúan körülhatárolt sorozatának nevezi.
Egy későbbi sorozat, a gabonakazlak, amelyet a múzeum 1890–91-re keltez, szintén ott van a polcunkon: Gabonakazlak (naplemente, hóhatás), szintén a Potter Palmer Collectionből, és Gabonakazlak (a nap vége, ősz), mindkettő az Art Institute of Chicagóban.
Ezen a vásznon a legtöbb munkát a fény végzi: a lejtő szinte teljesen árnyékban van, a legvilágosabb vonásokat pedig a víz kapja. Az ilyen impresszionista festmény nem mesél, hanem egy völgy egyetlen fénypillanatát őrzi meg.
Hogyan készül a mi kézzel festett változatunk?
Minden megrendelést külön fest meg egy festő, olajjal pamut- vagy lenvászonra. Így készül minden vászonra festett festményünk, nyomtatás és gépi lépés nélkül. Ez a művészi festmény a lejtőben nehéz: a ferde vonásoknak különállónak kell maradniuk, és meg kell tartaniuk rózsaszín és ibolya tónusaikat, különben a lejtő lapos, sötét tömeggé válik.
A második próba a víz, amelynek rövid kék és fehér vonásai tördeltek kell hogy maradjanak, különben a folyó elveszíti csillogását. Az ilyen reprodukció azon múlik, hogy az árnyék és a fény megtartja-e a távolságot. Az ilyen olajfestmény nem tűri a magas fényt, ezért a miénk matt marad. A kézzel festett másolat nem akar részletekig menő utánzat lenni; két azonos méretű vászon mindig eltér az ecsetvonásban.
Feladás előtt fotót kap a kész vászonról. Három dolgot nézzen meg rajta: mutat-e még a lejtő különálló ferde vonásokat, csillog-e még a víz, és bal alul áll-e a piros szignó, mint az eredetin. Ha ezek közül valami nem stimmel, szóljon nekünk, mielőtt jóváhagyja.
Melyik méret melyik falra?
Nyolc méret közül lehet választani, 50 x 35-től 150 x 110 cm-ig. Nagyság szerint a 90 x 65 cm áll a legközelebb az eredetihez, 3,1 cm-rel keskenyebb és 0,9 cm-rel alacsonyabb, arányában pedig, 1,3846-tal, kissé kevésbé nyújtott az eredeti 1,4127-jénél. Arány szerint a 70 x 50 és a 105 x 75 cm a legközelebbi, mindkettő 1,4000.
Aki majdnem az eredeti nagyságát szeretné, a 90 x 65-öt választja; aki nagyobb falon a formáját, a 105 x 75-öt. A nyújtott forma és a csendes völgy jól illik olyan helyiségbe, ahol az ember leül és sokáig nézelődik, ezért ez jó dolgozószobába való festmény. Minden méret ott áll a terméknél a Claude Monet galériánkban.
A fény ugyanolyan fontos, mint a méret. A vászon nagy része hideg árnyék ibolyában és kékben, ezért nappali fényben vagy meleg oldalfényben mutat a legjobban; hideg fényben a lejtő nehézzé válik. Úgy akassza fel, hogy az alsó részen végigfutó víz kicsivel szemmagasság alá essen.
Egyedi méret, vakkeret és keret
A listán nem szereplő mérethez a személyre szabott méret az egyetlen út; írja meg nekünk a szélességet és a magasságot, az eredeti arányát mi tartjuk meg. A vásznat fa vakkeretre feszítjük. A keret nincs az árban; a múzeumé 109,9 x 83,2 cm, mélysége 7,3 cm.
Szállítás és garancia
Az elkészítés két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több. A mű vakkeretre feszítve, merev dobozban vagy hengerbe tekerve érkezik, nyomon követhető küldeményként. Ha sérülten érkezik, vagy érzékelhetően eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük vagy visszatérítjük az árát. Az ecsetvonás apró eltérései kézi munkánál várhatók; a sérülés nem.
Gyakori kérdések
Hol van az eredeti?
Chicagóban, az Art Institute of Chicagóban, 1922.432 leltári számon.
Melyik évből való?
1889-ből. A múzeum és a Wikidata ugyanazt az évet adja meg.
Mit ábrázol?
Meredek, árnyékos lejtőt a Petite Creuse fölött, a csillogó vizet, egy magányos fát a parton és türkiz dombokat a háttérben.
Monet tényleg leszedette egy fa leveleit?
A múzeum leírása szerint igen: munkásokat fogadott, akik leszedték a leveleket egy kihajtott tölgyről, hogy a vásznat úgy fejezhesse be, ahogy elkezdte.
Ez nyomat?
Nem. Nálunk mindig kézzel készül, olajjal vásznon; nyomtatott műveket nem árulunk.
Melyik méretet válasszam?
A 90 x 65 cm-t, ha majdnem az eredeti nagyságát szeretné, és a 70 x 50 vagy a 105 x 75 cm-t, ha az arány fontos.
Kaphatok olyan méretet, amely nincs a listán?
Igen. A saját méretére készült mű bármilyen szélességnél megtartja az eredeti arányát.
Hogyan jut el hozzám a mű?
Vakkeretre feszítve, merev dobozban vagy hengerbe tekerve, nyomon követhető küldeményként.
Miről szól ez a mű egy mondatban?
Egy folyóvölgy fényéről, olyannak megfestve, amilyen akkor volt, amikor a festő a vásznat elkezdte.
Megvásárolható az eredeti, és mennyit ér?
Nem vásárolható meg: múzeumi gyűjteményben van, és értéket nem becsülünk.
Alkalmas ajándéknak?
Igen, és ha a méretben bizonytalan, van ajándékutalvány, amellyel a megajándékozott választ.
- Téma. Árnyékos lejtő a Petite Creuse fölött, csillogó víz, magányos fa és türkiz dombok.
- Eredeti. Olaj vásznon, 93,1 x 65,9 cm, 1889; szignó bal alul »Claude Monet«, évszám nélkül; Art Institute of Chicago, ltsz. 1922.432.
- A mienk. Nyolc méret; a 90 x 65 cm nagyságban a legközelebbi, a 70 x 50 és a 105 x 75 cm arányban.
- Érdemes tudni. A múzeum leírása szerint Monet leszedette egy tölgy új leveleit, hogy befejezhesse ezt a vásznat.









































