Leírás
Gabonakazlak (naplemente, hóhatás) Monet chicagói Art Institute-ban őrzött vásznának kézzel festett reprodukciója: havas mezőn két kazal áll, a nagyobbik a középvonaltól jobbra, kúpos csúcsuk a látóhatár fölé nyúlik egy égbe, amely az aranytól a lazacrózsaszínig fut. Az eredeti olaj, vászon, mérete 100,4 x 65,3 cm, leltári száma 1922.431. A múzeum 1890–91-re datálja, a jobb alsó sarokban álló kézjegy pedig »Claude Monet 91« alakban olvasható. Nyolc méretben vagy az ön méretében festjük meg, a kész munkáról készült fényfelvétellel, jóváhagyásra a szállítás előtt.
| Cím: | Gabonakazlak (naplemente, hóhatás) |
| További címek: | Stacks of Wheat (Sunset, Snow Effect) a múzeum adatlapján szereplő név; a Durand-Ruel 1891. májusi kiállításának katalógusában a 13-as szám alatt, »Meules. (Coucher du soleil; effet de neige.)« néven, az Art Institute 1910-es kiállításán pedig a 36-os szám alatt, »Haystacks in winter« néven |
| Festő: | Claude Monet (1840–1926) |
| Keletkezés éve: | 1890–91 a múzeum adatlapja szerint, 1890-es kezdettel és 1891-es véggel; a vásznon álló kézjegy »Claude Monet 91«, vagyis az időszak későbbi vége |
| Eredeti méret: | 100,4 cm x 65,3 cm |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Festési stílus: | Impresszionizmus |
| Őrzési helye: | Art Institute of Chicago (ltsz. 1922.431) |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festett olaj vásznon, nyolc méret vagy egyedi méret |
Gabonakazlak (naplemente, hóhatás) – Claude Monet
Mi van a vásznon?
Havas mezőn két kazal áll. A nagyobbik a középvonaltól jobbra, kúp alakú, sötétbarna és olajzöld oldalán kék és lila rétegek futnak le; a kisebbik mögötte, balra, és a nagyobbik részben eltakarja. Csúcsuk átnyúlik a távoli gerincen és kirajzolódik az égen — amit a múzeum éppen erről a vászonról mond, és a sorozat szinte valamennyi őszi vásznáról, míg a téliek többségén a kazlakat domb- és mezősávok fogják körül.
A hó nem fehér. Rózsaszín, szürkéslila és kék vonásokból áll, amelyek bal alul hosszú kék árnyékká sűrűsödnek. Az ég jobbra fent a legvilágosabb, ott arany, és a narancson és a lazacszínen át szürkéslila felhővé megy át a bal felső szél mentén.
Hogy a sorozat melyik órája a legszélsőbb, nem számoltuk meg; az az óra, amelyet megadunk, a múzeum címéből való.
Mit írt a festő a vászonra?
Jobbra lent, a rózsaszín és kék havon, sötétbarna vonásokkal áll a kézjegy. Könnyen olvasható, Claude Monet, a név után pedig a 91-es évszám következik.
Ugyanezt írja a múzeum is, amely a feliratok mezőjében a »Inscribed lower right: Claude Monet 91« szöveget adja meg. Ez a múzeum adatlapja és egyben az, ami a vásznon látszik, a 91 pedig annak az időszaknak a későbbi vége, amelyet a múzeum megad.
Miért ad meg a múzeum 1890–91-es időszakot?
Mert a mű nem egy év alatt készült, és a múzeum ezt nyíltan kimondja. A vásznat 1890–91-re datálja, 1890-es kezdettel és 1891-es véggel, és azt is elmondja, hogyan született a sorozat: 1890-ben és 1891-ben a mezőn dolgozott rajta, egyszerre több festőállványon, és a műteremben, ahol a színviszonyokat dolgozta ki.
A méreteknél a gyűjtemény egyezik, ahogy a Wildenstein-katalógus 1278-as számánál is.
Mit mond a méretről a múzeum adatlapja?
A művet az Art Institute of Chicago őrzi 1922.431 leltári szám alatt, és saját adatlapja szerint a 243-as teremben állítja ki. A méreteket magasság szer szélesség sorrendben teszi közzé, 65,3 x 100,4 cm, mellettük hüvelykben is, 25 11/16 szer 39 1/2. Kerettel 119,7 x 84,2 x 8,9 cm-t ad meg.
A számok maradtak, a sorrend javítva.
És itt van valami, amit érdemes hangosan kimondani. A listánkon szereplő 100 x 65 cm négy milliméterrel keskenyebb és hárommal alacsonyabb az eredetinél, a múzeum adatlapja pedig ugyanezt a vásznat 100 és 65 centiméterre kerekíti. A méretlistánkon tehát van olyan méret, amely pontosan az eredeti kerekített mérete.
Három kazal egyetlen teremben
Az Art Institute saját adatlapja szerint a világ legnagyobb Monet-gabonakazal-csoportját őrzi, és három közülük a Claude Monet galériánkban is megvan: a miénk, a Gabonakazal (hóhatás) 1933.1155 alatt és a Gabonakazlak (a nap vége, ősz) 1933.444 alatt.
Közelebb állnak egymáshoz, mint gondolnánk: a múzeum mindhármat 1890–91-re datálja, és mindháromnál 91-es évszámú kézjegyet jegyez föl — a miénknél és a borús változatnál a múzeum adatlapján jobbra lent, az őszinél balra lent —, és mindhárom a 243-as teremben van kiállítva. Méretben térnek el: a miénk 100,4 x 65,3 cm, az őszi 101 x 65,8, a borús 93 x 66.
A festőtől Chicagóig, árakkal
A múzeum a tulajdonosok teljes láncát közzéteszi a Durand-Ruel raktárkönyveiből, amelyeket 2013-ban Paul-Louis és Flavie Durand-Ruel erősített meg. Kínálatunkban ez ritkaság: a láncban két ár is szerepel.
1891. július 20-án a párizsi Durand-Ruel 3.200 frankért vette meg a vásznat a festőtől; október 30-án a New York-i fiókhoz került; 1892. február 29-én pedig a chicagói Potter Palmer vásárolta meg 1.300 dollárért. Öröklés útján a családban maradt, és 1922-ben az Art Institute-nak ajándékozták, innen ered a gyűjtemény neve az adatlapon, Potter Palmer Collection.
Ugyanez a Potter Palmer harmadszor bukkan föl kínálatunkban: az övé volt a Pipacsmező (Giverny) és A fűzfák című vászon is, amely ma Washingtonban van. Mindhárom adat azoknak a múzeumoknak az adatlapjáról való, amelyek e műveket őrzik.
1891 májusa, egyetlen kis terem a Durand-Ruelnél
Ez a vászon 1891 májusában ott volt Monet újabb munkáinak kiállításán a párizsi Durand-Ruel galériákban, a 13-as katalógusszám alatt. A múzeum erről a kiállításról azt írja, hogy a festő tizenöt vásznat a sorozatból egymás mellé akasztott egyetlen kis teremben, és hogy a visszhang példátlan volt, a kritikában és az eladásban egyaránt.
A kazlak után más jött. A múzeum fölsorolja, mi következett: a nyárfák, a roueni katedrális homlokzata, később pedig a saját kertje. Az első kettőt mi is áruljuk, a Nyárfákat és A roueni katedrálist, a kapuzatot és a Saint-Romain tornyot, így a sorozatok rendje itt végigjárható.
Hogyan készül a kézzel festett változatunk?
Minden megrendelést külön fest meg egy festő, olajjal pamut- vagy lenvászonra. Így készül minden vászonra festett festmény nálunk, nyomás és gépi lépés nélkül. Ez a művészi festmény a hóban igényes, amely nem fehér: rózsaszín, lila és kék vonások, amelyeknek külön kell maradniuk, különben a mező elszürkül, és a kazal elveszti maga alatt a talajt.
A második próba az ég: a jobbra fenti aranytól a balra fenti szürkésliláig az átmenet él nélkül fut, és túl korán összekeverve a naplemente sík folttá merevedik. Az ilyen impresszionista festmény nem bírja az erős fényezést, ezért nálunk az olajfestmény matt marad.
Melyik méret melyik falra?
Nyolc méret közül lehet választani, 70 x 45-től 200 x 130 cm-ig, és ezúttal a két válasz egybeesik. Nagyság szerint a 100 x 65 cm áll a legközelebb, négy milliméterrel keskenyebb és hárommal alacsonyabb a chicagói vászonnál. Oldalarány szerint ugyanez a méret a legközelebbi, 0,6500 az eredeti 0,6504-ével szemben; az arányt három tizedesig két méret találja el, a 100 x 65 és a 200 x 130.
A választás itt tehát egyszerű, ami ezeknél a motívumoknál nem szabály: közepes szobába 100 x 65 cm, nagy falra 150 x 100 cm ugyanabban az alakban, szűk helyre 92 x 60 cm. Nappaliba való festményként este működik, mert meleg tónusai kibírják a mesterséges fényt.
Milyen magasra akassza a festményt: a közepe nagyjából 145 cm-re a padlótól, hogy a látóhatár a szem magasságához közel essen.
Egyedi méret, vakkeret és keret
Ha olyan méretet szeretne, amely nincs a listán, az egyedi méret az egyetlen út; írja meg nekünk a szélességet és a magasságot centiméterben. A vászon érkezhet feszítve vagy hengerbe csavarva. A keret nincs az árban; ehhez a motívumhoz meleg falépc illik, a hideg ezüst elveszi a naplemente melegét.
Szállítás és garancia
Az elkészítés két-három hetet vesz igénybe, a legnagyobb méreteknél néhány nappal többet, mert az olajnak a rétegek között meg kell száradnia. A feszített vásznak merev dobozban utaznak, a csavartak hengerben. Ha a mű sérülten érkezik, vagy eltér a jóváhagyott fényfelvételtől, kicseréljük vagy visszatérítjük az árát. A kézzel festett másolat nem gyári termék, és a vonásban mutatkozó kis eltérések várhatók; a sérülés nem az.
Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.
Gyakori kérdések
Hol van az eredeti?
Chicagóban, az Art Institute of Chicagóban, 1922.431 leltári szám alatt, a 243-as teremben.
Hol álltak a kazlak?
Egy mezőn közvetlenül Monet giverny-i háza mellett, négy-hat méter magasan. 1890 nyarától 1891 teléig festette őket, egyszerre több festőállványon, és 1891 májusában tizenötöt együtt akasztott ki a párizsi Durand-Ruel galériában.
Miért festett Monet szénakazlakat?
A kazlak a giverny-i háza melletti mezőn álltak. Azt akarta megmutatni, hogyan változik ugyanaz az egyszerű téma a fénnyel, az évszakkal és az időjárással, ezért egyszerre több vásznon dolgozott.
Hány szénakazlas festményt festett Monet?
Körülbelül harmincat. 1890 és 1891 között újra és újra megfestette a giverny-i háza melletti mező kazlait, és tizenötöt közülük 1891-ben együtt állítottak ki a párizsi Durand-Ruel galériában.
- Motívum. Két gabonakazal havas mezőn, csúcsuk a látóhatár fölött, az ég az aranytól a lazacrózsaszínig.
- Eredeti. Olaj, vászon, 100,4 x 65,3 cm, 1890–91; Art Institute of Chicago, ltsz. 1922.431.
- A mi kivitelünk. Nyolc méret; a 100 x 65 cm nagyság és arány szerint egyszerre a legközelebbi.
- Érdemes tudni. A múzeum 1890–91-re datálja a művet, a kézjegy pedig a későbbi véget viseli, a 91-et.
