Egon Schiele – Krumau a Moldván (A kis város IV)

A Krumau a Moldván (A kis város IV) Egon Schiele 1914-es munkája: egy óváros sűrűn egymásba tolt házai felülről nézve, sötét tetőkkel, apró ablakokkal és az alsó szél mentén egy sávnyi folyóval. Az eredetit a bécsi Leopold Museum őrzi 655-ös leltári számon; mérete 120,5 x 99,5 cm. Nálunk kézzel festett olajfestményként készül vásznon, tizenöt méretben vagy az Ön mérete szerint, az elkészült munkáról pedig szállítás előtt fotót küldünk jóváhagyásra.

Krumau a Moldván (A kis város IV) – Egon Schiele

Mit ábrázol a mű?

Egy várost ég nélkül. A házak szinte a teljes felületet kitöltik, egymás mellé és egymás fölé szorítva: széles, sötét tetők barna és olívazöld tónusokban, rajtuk sűrű, keresztező, jól látható ecsetvonásokkal, köztük vörös kémények, alattuk fehér, szürke, lila és okker homlokzatok apró, sötét ablakokkal. A bal felső negyedben az egyik ház három félköríves boltívvel nyílik. A közép jobb oldalán keskeny, világos sáv fut lefelé, az egyetlen rés a tömbök között, tőle jobbra pedig egy nagyobb okkersárga ház áll; ugyanilyen színű a bal alsó ház is. A házak alatt sötétzöld sáv húzódik, alatta fehér vonal, legalul pedig széles, szinte fekete sáv, amely a magasság nagyjából hatodát foglalja el. Ember nem látható rajta.

Melyik város ez?

Krumau, ma Český Krumlov Csehországban. A múzeumi adatlap pontosabb: Schiele a krumaui várheggyel szemközti házakat festette meg, szélsőséges felülnézetből. Kulcsszavai között az adatlap folyót is említ, a cím pedig meg is nevezi: a Moldvát. Azt, hogy az alsó szél menti sötét sáv éppen ez a folyó, mi következtetjük a címből; a múzeum a sávot nem írja le.

Miért hat ilyen laposnak a város?

Mert így van kitalálva. A múzeumi adatlap szerint a mű a Schielénél 1913-tól megfigyelhető, a síkhoz kötött komponálásmód egyik jellegzetes példája. A házak tömegét vízszintesek és függőlegesek mentén rendezett sémának vetette alá, így a tetők és falak síkokként rétegződnek, mélység nélkül. Ez a művet őrző múzeum értelmezése, és az övéként adjuk közre.

Valódiak a házak színei?

Részben nem. Az adatlap szerint Schiele itt az 1913-as „Die kleine Stadt“ III színgazdagságát folytatja, és a barnára lazúrozott tetők alatti homlokzatokat és ablakokat napfényes sárga, kék és fehér tónusokban ragyogtatja, amelyek részben teljesen kitaláltak. Az a mű is a Leopold Museumban van.

Mi rejlik a festmény alatt?

Egy másik Schiele-mű. A múzeumi adatlap szerint Rudolf Leopold (1925–2010) az 1960-as években, a hátoldali dublírozó vászon cseréjekor fedezte fel, hogy e vízszintes városábrázolás alatt Schiele elveszettnek hitt „Weltwehmut“ (Világfájdalom) című festménye rejlik: egy aktos önportré egy krumaui városrészlettel kombinálva, 1910-ből. Hogy Schiele miért döntött úgy, hogy átfesti és ezzel megsemmisíti, nem ismert.

Mire festették az eredetit?

Vászonra, olajjal és fekete krétával. Így közli a múzeumi adatlap, és a jobb alsó szignó is fekete krétával készült. Reprodukciónkat olajfestékkel festjük vászonra. Ezt nem tüntetjük fel ugyanannak: a vászonra vitt olaj és kréta, illetve a vászonra festett olaj nem ugyanaz a technika, és a különbséget kimondjuk.

Álló vagy fekvő a formátum?

Fekvő. Fokozataink ezt követik fekvő formátumban, 43 x 35 cm-től 205 x 164 cm-ig, mindig a szélességet adva meg elsőként.

Megkaphatom az eredeti méretében?

Pontosan nem. A legközelebbi fokozat a 120 x 95 cm: fél centiméterrel keskenyebb és 4,5 cm-rel alacsonyabb, mint a 120,5 x 99,5 cm-es vászon. Az eredeti oldalaránya 1 : 1,21. Ezt négy fokozat közelíti meg a legjobban, mindegyik egy centiméteren belül: 43 x 35 cm, 60 x 50 cm, 110 x 90 cm és 140 x 115 cm. A 80 x 65 cm-nél és az 50 x 40 cm-nél az eltérés valamivel több egy centiméternél, a többi kilenc pedig 2,3–5,3 cm-rel alacsonyabb. Az eredeti méretéhez válasszon egyedi méretet.

Honnan származik a munka és hol van ma?

Ez az oldal eddig nem hordozott proveniencia-feljegyzést, és ezt nyíltan megmondjuk. Ami következik, az a lánc úgy, ahogyan a múzeum közli: Maria Hora, Bécs, 1914–1949; Brigitte Grill, született Hora, Bécs, dátum nélkül; Rudolf Leopold, Bécs, 1959–1994; 1994-től pedig a Leopold Múzeum Magánalapítvány. Az értelmezés a miénk. A lánc a mű keletkezésének évében kezdődik. Brigitte Grillnél az adatlap nem közöl éveket, és azt sem mondja meg, milyen rokonságban állt Maria Horával; ezt nem feltételezzük. Leopold vásárlását egy 1959. május 28-i adásvételi szerződés igazolja, amely a múzeum archívumában gyorsírásos jegyzet átirataként maradt fenn. A források között szerepel még Sonja Niederacher 2011. április 30-i dossziéja, Otto Nirenstein 1930-as monográfiája (144. sz.) és a Schiele halálának harmincadik évfordulójára 1948 októberében és novemberében rendezett emlékkiállítás katalógusa (39. sz.; a Neue Galerie archívuma a Belvederében). A munka ma a Leopold Museumban van, ltsz. 655.

Hol áll ez a munka Schiele életművében?

Schiele házakat és városokat ábrázoló művei között. Ugyanabból az évből való a Házak a tengernél, csaknem azonos méretű olaj vásznon ugyanebben a gyűjteményben; egy évvel később készült a Házfal a folyó mentén, egy évvel korábban a Lenyugvó nap. A teljes válogatás az Egon Schiele galériában található, a festő életéről pedig többet ír az Egon Schieléről szóló cikkünk; a múzeum állományát a Leopold Museum Egon Schiele-oldala mutatja be. Schiele Gustav Klimt fiatalabb kortársa volt, és a bécsi szecesszió volt az a közeg, ahonnan elindult; a bécsi expresszionizmus az az irány, amelyet meghatározni segített, és az osztrák művészet ezen éveit ma is e két néven keresztül olvassuk. Expresszionista festményként nem a város lakóit mutatja, hanem síkokból épülő szerkezetét.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Minden vásznat művész fest olajfestékkel, ecsetvonásról ecsetvonásra; nem gépi lenyomatról van szó – kézzel festett másolat születik, az Ön rendelésére. Itt két dolog a legnehezebb. Az egyik a tetők: nem egyenletes barna felületek, hanem sűrű vonalkázás, és ha a festő elsimítja, a város elveszíti a súlyát. A másik az ablakok és a világos homlokzatok ritmusa, amely egyensúlyban tartja a kompozíciót, ezért mindegyiknek ott kell állnia, ahol van. Amikor a munka elkészül, lefényképezzük, és a fotót jóváhagyásra elküldjük, csak ezután indul útnak. Műtermi fotóink erről a műről még nincsenek – a műhelyünkben még nem fényképeztük le, és semmit nem távolítottunk el; amikor újra megfestjük, a felvételek erre az oldalra kerülnek. Vászonreprodukcióként fa vakkeretre feszítve, akasztásra készen érkezik.

Melyik méret melyik falra?

Rövid válasz: széles falra, mert a városnak oldalirányban kell a hely. Íróasztal fölé vagy keskeny előszobába elég a 60 x 50 cm vagy a 70 x 55 cm; kanapé vagy komód fölé a 100 x 80 cm vagy a 110 x 90 cm; magas belmagasságú nappaliba a 140 x 115 cm és afölött, egészen 205 x 164 cm-ig. A legkisebb méretünk, a 43 x 35 cm, fülkébe vagy polcra illik. Sok részlettel teli művészi festményként ez a motívum a mérettel kinyílik: a nagy fokozatokban házról házra olvasható.

Hogyan rendelhetek egyedi méretet, vakkeretet és keretet?

Ha a tizenöt méret közül egyik sem illik a falához, a munkát az Ön mérete szerint festjük meg. A vászon fa vakkeretre feszítve érkezik; a 3D alkalmazásunk kizárólag a keret kiválasztását szolgálja, nem azt, hogy a munkát a saját falán mutassa. A keretet külön választja ki, és nem feltétlenül része a rendelésnek.

Hogyan történik a szállítás és mit vállalunk?

Rendelésre festünk, és az Európai Unió tizenhat országába szállítunk, köztük Németországba, Franciaországba, Olaszországba, Hollandiába és Lengyelországba. Szállítás előtt az elkészült munkáról fotót küldünk jóváhagyásra, és ha az eredménnyel nem elégedett, javítjuk vagy újrafestjük. A gyártási idő a mérettől és a műterem aktuális leterheltségétől függ.

Gyakori kérdések

Melyik város Krumau a Moldván?

Krumau, a mai Český Krumlov Dél-Csehországban. A Leopold Museum szerint Schiele a várheggyel szemközti házakat festette meg, szélsőséges felülnézetből. A címben szereplő Moldva az óvároson folyik keresztül.

Miért festette Schiele olyan gyakran Krumaut?

Krumau az anyja szülővárosa volt, és minden más általa látogatott városnál közelebb érezte magához. Először 1910-ben járt ott, 1911-ben pedig Wally Neuzillal odaköltözött, amíg a helyiek rosszallása el nem űzte a párt. Házaihoz és folyójához újra meg újra visszatért, az 1910–1911-es Halott városoktól ezen az 1914-es munkáig.

Mikor festette Schiele a Krumau a Moldván című művet?

1914-ben; jobbra lent fekete krétával az „EGON SCHIELE 1914” szignó és dátum áll. Olaj és fekete kréta vásznon, mérete 120,5 x 99,5 cm, és A kis város sorozatának negyedik darabja. Az 1913-as A kis város III, amelynek színgazdagságát újra felveszi, szintén a Leopold Museumban van.

Mi rejtőzik a Krumau a Moldván alatt?

Egy másik Schiele: 1910-es „Weltwehmut“ című festménye, egy aktos önportré Krumau látványával egybekomponálva, amelyet elveszettnek hittek. Rudolf Leopold fedezte fel, amikor a vásznat az 1960-as években dublírozták. Hogy Schiele miért festette át, nem ismert.

Hol látható ma a Krumau a Moldván?

A bécsi Leopold Museumban, a 655-ös leltári számon. 1914-től Maria Horáé volt, 1959-ben Rudolf Leopold vásárolta meg, 1994 óta pedig a Leopold Museum-Privatstiftung tulajdona.

Alkalmas ajándéknak?

Igen; ha nem biztos benne, melyik méretet válassza, van ajándékutalvány.

• Téma: az óváros Krumau házai felülről, sötét tetők, apró ablakok és a folyó sötét sávja.
• Eredeti: 1914, olaj, fekete kréta, vászon, 120,5 x 99,5 cm, jobbra lent szignálva, Leopold Museum, Bécs, ltsz. 655.
• A miénk: kézzel festett olajfestmény vásznon, 15 méret vagy egyedi méret.
• Érdemes tudni: a múzeum szerint alatta Schiele 1910-es, átfestett „Weltwehmut“ című festménye rejlik.