Leírás
A Szajna Givernynél Monet vásznának kézzel festett reprodukciója a washingtoni National Gallery of Art gyűjteményéből: ködös reggelen a középvonaltól jobbra nagy, gömbölyű lombkorona emelkedik, amely a mozdulatlan vízben lefelé megismétlődik, balra alacsonyabb fasáv áll, az ég és a vízfelület pedig azonos halvány krém- és rózsaszínből van, így a kettő közötti él alig látszik. Az eredeti 100,5 x 81,5 cm, olaj vásznon, leltári száma 1963.10.180. A múzeum 1897-re keltezi, a bal alsó sarokban a szignó »Claude Monet«, évszám nélkül. Nyolc méretben vagy az Ön méretére festjük meg, és a kész munkáról fotót küldünk jóváhagyásra a feladás előtt.
| Cím: | A Szajna Givernynél |
| További címek: | The Seine at Giverny (a múzeum megnevezése); a Wildenstein katalógusban a mű száma 1494; a múzeum a saját oldalán a Wikidata Q20190589 azonosítót is közli |
| Festő: | Claude Monet (1840–1926) |
| Keletkezés éve: | 1897 a múzeum szerint, fenntartás nélkül; a bal alsó sarokban a szignó »Claude Monet«, évszám nélkül |
| Eredeti méret: | 100,5 cm x 81,5 cm |
| Eredeti technika: | Olaj, vászon |
| Festési stílus: | Impresszionizmus |
| Őrzési helye: | National Gallery of Art, Washington (ltsz. 1963.10.180) |
| A mi reprodukciónk: | Kézzel festett olaj vásznon, nyolc méretben vagy méretre |
A Szajna Givernynél – Claude Monet
Mi látható a vásznon?
Ködös reggel a folyón. A középvonaltól jobbra nagy, gömbölyű lombkorona emelkedik, rövid ecsetvonásokból, kékeszöldben, barnásban és enyhe sárgában; alatta a vízben lefelé megismétlődik, kissé sötétebben és elnyújtva. Balra alacsonyabb fasáv áll kékesben és zöldben, amely ugyanígy megkettőződik.
A fölötte lévő ég és az alatta lévő vízfelület ugyanazokkal a hosszú, enyhén ívelt vonásokkal van megfestve, halvány krémben és rózsaszínben. Épp ezért a kettő közötti él szinte nincs is: ahol partot várnánk, csak az a hely van, ahol a vonások irányt váltanak. A színskála szűk, és a vásznon nincs egyetlen alak, egyetlen épület és egyetlen csónak sem.
A múzeum saját leírást tesz közzé, és abban ugyanezt nevezi meg: gömbölyded, tollszerű lombkoronák a mozdulatlan víztükörben, a legnagyobb fa a középvonaltól jobbra, a horizont a vászon közepén, valamint az ég és tükröződése hosszabb, ívelt vonásokban, pergamenfehérben és halvány kagylórózsaszínben.
Mi olvasható a vásznon?
Bal alul, a halvány vízfelületben, kék vonásokkal áll a szignó: Claude Monet. Évszám nem követi.
A múzeum pontosan így közli, e szavakkal: »bal alul: Claude Monet«, és semmilyen évszámot nem tesz hozzá. Ezt érdemes megemlíteni, mert az ugyanabból a csoportból és ugyanabból az évből való vászon, amely Chicagóban függ, évszámot visel: ott »Claude Monet 97« áll. Ezen a vásznon tehát nem a festő adja az évet, hanem a múzeumi leírás.
Mit mond a múzeum leírása a műről?
A művet a washingtoni National Gallery of Art őrzi 1963.10.180 leltári számon. A méreteket magasság és szélesség sorrendben közli, 81,5 és 100,5 cm; a mi táblázatunk a szélességet teszi előre, ezért itt 100,5 x 81,5 cm olvasható. Kerettel 121,6 x 102,6 x 9,5 cm-t ad meg, a megjegyzés Chester Dale Collection, a mű pedig a nyugati épület földszintjén, a 80-as teremben látható.
Daniel Wildenstein œuvre-katalógusában az 1494-es számot viseli. Az a rekord ugyanazt az évet és ugyanazokat a méreteket adja, a források között tehát nincs eltérés; ezt kimondjuk, mert az eltérésről való hallgatás és az ellenőrizetlen forrás az oldalon egyformán néz ki.
Hány kézen ment át a vászon?
A múzeum a tulajdonosok teljes láncát közli, és úgy adjuk vissza, ahogyan ő adja. A festő a vásznat a New York-i James F. Suttonnak adta el, aki 1915-ben halt meg; öröklés útján a feleségére szállt. A New York-i American Art Associationnél 1933. október 26-án tartott Sutton-árverésen a 72-es számon kelt el.
Ott George Roberts vette meg Chester Dale számára. Dale, aki 1882 és 1962 között élt, 1963-ban hagyta a múzeumra. Az utolsó láncszemhez a múzeum megnevezi a forrását: a Dale-iratok másolatait a múzeum kurátori aktáiban.
Mi történt 1933. október 26-án?
Az aznapi Sutton-árverésen legalább három olyan vászon kelt el, amelyet mi is árulunk, és mindhárom ugyanahhoz a gyűjtőhöz és ugyanabba a hagyatékba került. Ez nem következtetés, hanem három múzeumi leírás összege: ez a vászon a 72-es számon, A Szajna partja Vétheuilnél a 48-as számon és A roueni katedrális, a portál az 58-as számon.
Az első kettőt Dale azonnal megkapta, a harmadikat az árverésen Wilbur L. Cummings vette meg, és 1935-ben adta el neki. Mindhárom ugyanazzal az 1963-as hagyatékkal érkezett a múzeumba.
A múzeum azt is közli, hol függ a mű: 80-as terem, a nyugati épület földszintje. Leírásai szerint ugyanabban a teremben van még két vászon, amelyet árulunk — a fenti vétheuil-i mű és A fűzfák, amelyet a múzeum szintén 1880-ra keltez. Három vászon egy szobában, három év és két hagyaték; azért soroljuk fel, mert ez a múzeum adata, nem a mi elrendezésünk.
Hány vászonból áll az 1897-es reggeli csoport?
Hogy hányból, nem állítjuk, mert a múzeum leírásában nincs benne. Azt állítjuk, ami le van írva: az Art Institute of Chicago őrzi a Bras de Seine près de Giverny vásznat ugyanabból az 1897-es évből, mérete 92,7 x 89,9 cm, olaj vásznon, bal alul »Claude Monet 97« szignóval.
Mindkettő ugyanazt mutatja: szűk skálát, ködös víztükröt és fákat, amelyek ugyanolyan szilárdan nőnek lefelé, mint felfelé.
Miért fontos ez a mű?
Mert majdnem mindent elvesz. A vásznon nincs alak, nincs épület és nincs csónak; csak a fatömeg marad és annak ismétlődése a vízen, olyan színskálán, amely a halvány krémtől a kékeszöldig szűkebb, mint a festő műveinek többségén. Az ilyen impresszionista festmény nem mesél semmit, és mindent a fényre tesz.
Huszonkilenc évvel korábban ugyanez a festő ugyanezen a folyón festette meg A Szajna partján Bennecourt-nál vásznát, ahol a vásznon még nő, falu és csónak is van, az eredeti pedig 100,7 x 81,5 cm — két milliméterrel szélesebb ennél. Ugyanaz a folyó, majdnem ugyanaz a méret, és a kettő között eltűnt minden, ami nem víz és nem tükröződés.
A harmadik a határ. Mivel az ég és a víz azonos színből van, a néző a horizontot nem vonalként látja, hanem a vonások irányából következteti ki. Egy ilyen mű reprodukciója ezért teljes egészében az ecsetvonáson múlik, és nem a rajzon.
Hogyan készül a kézzel festett változatunk?
Minden megrendelést festő fest meg külön, olajjal pamut- vagy lenvászonra. Így hagy el minket minden vászonra festett festmény, nyomat és gépi lépés nélkül. Ez a művészi festmény éppen abban igényes, ami hiányzik: az égnek és a vízfelületnek azonos színből kell maradnia, de eltérő vonásirányban, különben a vászon két sávra esik szét, és a köd eltűnik.
A második próba a lombkorona. A kékeszöld, barnás és sárga vonások nem folyhatnak össze egyetlen tömeggé, különben a fa sziluetté válik. Az ilyen olajfestmény nem tűri a magas fényt, ezért a miénk matt marad. A kézzel festett másolat nem akar részletekig menő utánzat lenni; két azonos méretű vászon mindig eltér az ecsetvonásban.
Melyik méret melyik falra?
Nyolc méret közül lehet választani, 45 x 38-tól 150 x 120 cm-ig. Nagyság szerint a 90 x 70 cm áll a legközelebb, 10,5 cm-rel keskenyebb és 11,5 cm-rel alacsonyabb az eredetinél. Arány szerint az 50 x 40 cm és a 150 x 120 cm a legközelebbi, mindkettő 1,2500-nál az eredeti 1,2331 értékével szemben; a 60 x 50 és a 120 x 100 az 1,2000 értéknél távolabb van.
Nagy falra a 150 x 120 cm marad, amely egyúttal a leghűbb arányú két méret egyike. Mivel a skála csendes és nincs benne erős hangsúly, ez a hálószobába való festmény ott is működik, ahol egy színes motívum sok volna. Minden méret ott áll a terméknél a Claude Monet galériánkban.
Milyen magasra akassza a festményt: a közepe körülbelül 150 cm-re a padlótól, hogy a lombkorona szemmagasságban maradjon.
Egyedi méret, vakkeret és keret
Ha a listán nem szereplő méretre van szüksége, az egyedi méret az egyetlen út; írja meg nekünk a szélességet és a magasságot, az eredeti arányát mi tartjuk. A vásznat fa vakkeretre feszítjük. A díszkeret nincs benne az árban; a múzeumé 121,6 x 102,6 cm és 9,5 cm mély.
Szállítás és garancia
Az elkészítés két-három hét, a legnagyobb méreteknél néhány nappal több. A mű vakkeretre feszítve, merev dobozban vagy hengerbe tekerve érkezik, nyomon követhető küldeményként. Ha sérülten érkezik, vagy érzékelhetően eltér a jóváhagyott fotótól, kicseréljük vagy visszatérítjük az árát. Az ecsetvonás apró eltérései kézi munkánál várhatók; a sérülés nem az.
Ha ajándékba szánja a festményt, és nem biztos a méretben, erre az esetre ott az ajándékutalvány: a megajándékozott maga dönti el a méretet és a témát.
Gyakori kérdések
Hol van az eredeti?
Washingtonban, a National Gallery of Artban, 1963.10.180 leltári számon, a 80-as teremben.
Miről szól ez a mű egyetlen mondatban?
Egy reggelről, amelyen a víz és az ég közötti határ elvész.
Hány Reggel a Szajnán festményt készített Monet?
Huszonegy vásznat, 1896 és 1897 nyarán. Hajnali fél négykor egy giverny-i háza közelében kikötött csónakban állította fel a festőállványt, és a napfelkelte fényét festette; tizenötöt 1898-ban a Georges Petit galériában állított ki.
Melyik évből való a festmény?
1897-ből. A Reggel a Szajnán sorozathoz tartozik, amelyet Monet hajnalban, csónakból festett Giverny közelében.
- Téma. Ködös reggel a Szajnán Givernynél: nagy, gömbölyű lombkorona a középvonaltól jobbra, tükröződése a mozdulatlan vízben, ég és vízfelület azonos halvány krémszínben.
- Eredeti. Olaj vásznon, 100,5 x 81,5 cm, 1897; bal alul Claude Monet szignóval, évszám nélkül; National Gallery of Art, Washington, ltsz. 1963.10.180.
- A miénk. Nyolc méret; a 90 x 70 cm a legközelebbi nagyság szerint, az 50 x 40 és a 150 x 120 arány szerint.
- Érdemes tudni. A vászon az 1933. október 26-i Sutton-árverésen a 72-es számon kelt el; ugyanaznap még két olyan mű kelt el, amelyet árulunk.
