Georges Seurat – A gravelines-i csatorna (Saint-Tropez)

A gravelines-i csatorna (Saint-Tropez) Georges Seurat kis olajfestménye fára, 1890-ből: egy magas, csíkos oszlop mellett nézünk át a csatornán a túlsó partra, ahol két függőleges oszlop áll és tükröződik a vízben, az egész jelenet pedig apró színpöttyökből épül fel. A 25 x 16 cm-es eredeti a francia állam tulajdona; a Musée national d’art moderne (Centre Pompidou) AM 3818 P leltári számon tartja nyilván, és letétbe helyezte a saint-tropez-i Musée de l’Annonciade-ban. Nálunk művészi festményként készül el, kézzel festve olajfestékkel vászonra, öt méretben vagy az Ön által megadott méretben; feladás előtt jóváhagyásra megkapja a kész mű fotóját.

A gravelines-i csatorna (Saint-Tropez) – Georges Seurat

Mit ábrázol a festmény?

Egy csatornát és a túlsó partját, emberek nélkül. Az alsó szélen sűrűn egymás mellé rakott pöttyökből álló sáv húzódik, amely a közeli partnak hat. Fölötte széles, világos víztükör nyílik. Balra magas, vékony oszlop áll sötét csúccsal, amely lámpának vagy jelzőoszlopnak látszik; alsó része csíkos, felváltva piros és sötét, és majdnem az alsó szélig ér. A túlsó parton, valamivel a festmény közepe fölött, alacsony földsáv fut; bal oldalán sötétebb tömeg áll, talán épület vagy móló, fölötte pedig keresztrúddal ellátott magas árboc emelkedik. Középen két függőleges oszlop áll, amelyek világítótornyokra vagy jelzésekre emlékeztetnek, és tükröződésük lefelé nyúlik a vízen. A festmény felső felét világos ég foglalja el.

Mi látható a fatáblán?

Fekvő formátumú fatábla, 25 cm széles és 16 cm magas. Az egész felületet apró, kerek és hosszúkás, tiszta színű pöttyök borítják, amelyek egymás mellett fekszenek, és nem keverednek össze. Ez a pointillizmus sűrű, és szabad szemmel is jól látható: az égen és a vízen a pöttyök világosak, finom pasztellárnyalatúak, a közeli part alsó sávjában viszont sötétebbek és erőteljesebbek. A látóhatár egyenes vonal, valamivel a közép fölött, ezért a festmény három sávra oszlik: égre, vízre és a közeli partra. Az oszlopok és az árboc az egyedüli függőleges formák. Mivel a fatábla kicsi, a pöttyök az egészhez viszonyítva viszonylag nagyok, így a jelenet inkább sejlik, mint kirajzolódik. A fotó, amely alapján a festményt kínáljuk, a témát és a kompozíciót mutatja meg; az eredeti pontos árnyalatait azonban nem garantálja.

Miért fontos ez a festmény?

Mert megmutatja, hogyan épít fel Georges Seurat, a francia festő egy teljes jelenetet egy kis fatáblán is kizárólag pöttyökből. A Musée national d’art moderne a »Chenal de Gravelines, étude« tulajdonított címen, vagyis tanulmányként tartja nyilván, és éppen ebben rejlik a vonzereje: látjuk, hogyan áll össze a csatorna, az oszlopok és a fény különálló színpontokból. Az útja miatt is figyelemre méltó: a múzeumi feljegyzés szerint a festő műterméből Paul Signachoz került. A vásárló számára ez világos, levegős, vízparti jelenet kis formátumban, amelyen a festésmód első pillantásra felismerhető.

Mit jelent a festmény?

A víz melletti nyugalmat. Nincsenek rajta emberek és hajók; csak a csatorna, a part, az oszlopok és a fény, ezernyi pöttyre bontva. Az egyenes látóhatár és a függőleges oszlopok szilárd rendet adnak a jelenetnek, a pöttyök viszont egyúttal meg is mozgatják, így a víz és az ég szinte vibrál. Az oszlopok tükröződése összeköti a festmény felső és alsó részét. Otthon világos és kiegyensúlyozott hatású; pasztellárnyalataival jól illik a fehér falakhoz, a világos fához, valamint a kék vagy szürke textíliákhoz.

Mi történt az eredetivel?

A két múzeumi feljegyzés közli a fatábla útját, de évszámok nélkül. A francia POP adatbázis szerint a festő műterméből Paul Signachoz, majd Ginette Signachoz, azután Georges Grammont-hoz került. A Musée national d’art moderne feljegyzése is Paul Signac és Ginette Signac egykori tulajdonaként említi. Grammont végrendeleti hagyományként adta tovább; ma a francia állam tulajdona, és a Musée national d’art moderne gyűjteményében AM 3818 P számon szerepel. A Musée national d’art moderne letétbe helyezte a saint-tropez-i Musée de l’Annonciade-ban, ahol D 1955.1.51 letéti számon tartják nyilván. Hogy a fatábla mikor került egyik tulajdonostól a másikhoz, azt a feljegyzések nem közlik. Valamennyi adat a múzeumi feljegyzésekből származik.

Milyen helyet foglal el ez a festmény Seurat művei között?

Az általunk kínált Seurat-művek közül több is Gravelines nevét viseli. A gravelines-i csatorna, Petit Fort-Philippe az indianapolisi múzeum gyűjteményében van (a múzeumi gyűjtemény adatlapja), A gravelines-i csatorna, Grand Fort-Philippe című festményt a londoni The National Gallery őrzi, a Tanulmány A gravelines-i csatornához, Petit Fort-Philippe pedig a Kansas City-beli Nelson-Atkins múzeumban található. Mellettük A gravelines-i csatorna (Saint-Tropez) egy 1890-es kis fatábla, amelyet a Musée national d’art moderne tanulmányként tart nyilván. A címünkben szereplő Saint-Tropez azt jelzi, hol van az eredeti, és megkülönbözteti a többi gravelines-i csatornát ábrázoló festménytől.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Ecsettel és olajfestékkel, soha nem nyomtatóval. Festőnk az eredeti alapján dolgozik, és pöttyről pöttyre építi fel a festményt, ahogyan Seurat is felépítette. A pointillista technika itt elengedhetetlen: a pöttyöknek tisztának és különállónak kell maradniuk, az égen és a vízen világosnak, a közeli part alsó sávjában sötétebbnek és erőteljesebbnek, különben a jelenet elveszítené a fényét. Külön figyelmet fordítunk az oszlopokra és tükröződésükre, amelyeknek a pöttyök között is jól kivehetőnek kell maradniuk. Mivel minden kézi munka, két vászon sosem lesz egészen egyforma, és minden kézzel festett másolat egyedi darab marad. Erről a témáról még nincs saját fotónk kész vászonról; amikor először megfestjük, lefotózzuk, és a fotókat ezen az oldalon mutatjuk meg.

Melyik méret melyik falra?

Ha nem biztos benne, melyiket válassza, vegye a 60 x 40 cm-es méretet. Az eredetivel a 25 x 16 cm-es méret egyezik meg: az eredeti 25 x 16 cm-es, és a mi festményünk is pontosan ekkora, eltérés nélkül. A formátum fekvő, aránya közel 8 : 5, ezért jól illik polcra, keskeny komód fölé vagy kisebb művek csoportjába. Ha azt szeretné, hogy a festmény egymagában töltse ki a falat, válasszon nagyobb méretet: az 50 x 30 és a 60 x 40 cm előszobába vagy hálószobába való, a 70 x 45 és a 80 x 50 cm pedig íróasztal, komód vagy ágy fölött önállóan is hat. Nagyobb méretben a pöttyök is megnőnek, és a felület még elevenebbé válik. Ebből a témából minden vászon megrendelésre készül.

Egyedi méret, vakráma és keret

Ha az öt méret közül egyik sem felel meg a falának, a festményt az Ön méreteire festjük meg, és megtartjuk az eredeti arányait, hogy a látóhatár és az oszlopok a helyükön maradjanak; ez a mi egyedi méretű festmény szolgáltatásunk. Minden festmény vászonra feszítve, fa vakrámán érkezik, rögtön felakasztható. A keretet 3D-s alkalmazásunkban választhatja ki, amely ezen a témán arany, ezüst, fekete, fehér és fa profilokat mutat be; az alkalmazás csak a keretválasztást szolgálja. Ha előre látni szeretné a festményt a saját falán, arra a helyiségbe illesztett látványterv való, amely külön szolgáltatásunk.

Szállítás és garancia

Minden vásznat megrendelésre festünk meg szlovéniai műtermünkben, ezért a mérettől függően 15–45 napos elkészülési idővel számoljon. Kifeszítve, szállításra gondosan becsomagolva és kívánságra bekeretezve küldjük, Szlovéniába és az EU országaiba vám nélkül. A feladás előtt fotót küldünk a kész műről jóváhagyásra, és minden rendelésre érvényes visszaküldési szabályzatunk. Seurat összes témáját a Georges Seurat galériában találja; Georges Seurat-ról szóló cikkünk azt is elmondja, mitől igazán jó egy híres festmény reprodukciója.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

A saint-tropez-i Musée de l’Annonciade-ban, ahol D 1955.1.51 letéti számon őrzik. Tulajdonosa a francia állam, a Musée national d’art moderne (Centre Pompidou) gyűjteményében AM 3818 P számon; oda Georges Grammont végrendeleti hagyományaként került.

Miért szerepel a címben Saint-Tropez?

Mert az eredeti letétként Saint-Tropez-ban van. Ezzel a kiegészítéssel különböztetjük meg Seurat többi, a gravelines-i csatornát ábrázoló festményétől, amelyeket szintén kínálunk.

Ugyanaz a mű a »Chenal de Gravelines«?

Igen. Így nevezi a francia POP adatbázis; a Musée national d’art moderne »Gravelines« címen tartja nyilván, »Chenal de Gravelines, étude« tulajdonított címmel.

Nyomat ez?

Nem. A mű kézzel festett olaj vásznon; a pöttyök és az ecsetvonások láthatók és kitapinthatók.

Melyik méretet válasszam?

A 25 x 16 cm-t, amely megegyezik az eredetivel; nagyobb falra a 60 x 40 cm-t. Részletes útmutatót fentebb talál.

Kérhetek a listán nem szereplő méretet?

Igen, egyedi méretre is festünk, az eredeti oldalarányának megtartásával.

Neoimpresszionizmusról van szó?

A múzeumi feljegyzések a festményt semmilyen irányzatba nem sorolják, így mi sem. Az látható, hogy a felület apró, tiszta színű pöttyökből épül fel.

Mik az oszlopok a festményen?

A feljegyzések nem magyarázzák őket. A festményen a csatorna menti jelzéseknek vagy világítótornyoknak látszanak; a bal oldali alsó része csíkos, piros és sötét.

Eladó az eredeti?

Nem. A fatábla a francia állam tulajdona, és nem eladó; a témáját viszont kézzel megfestjük Önnek vászonra.

Milyen magasra akasszam?

A közepe kerüljön szemmagasságba, a padlótól nagyjából 145–150 cm-re; a kisebb méreteket akassza lejjebb, közelebb ahhoz a helyhez, ahol ülni szokott.

Alkalmas ajándéknak?

Igen, különösen a víz és a fény szerelmeseinek. Ha a választást a megajándékozottra hagyná, rendelkezésre áll ajándékutalványunk.

• Téma: a gravelines-i csatorna oszlopokkal a parton és tükröződésükkel a vízen, mindez apró pöttyökből – 1890
• Eredeti: 25 x 16 cm, olajfesték fán, Musée de l’Annonciade, Saint-Tropez, a Musée national d’art moderne letéte (lelt. sz. AM 3818 P)
• A mi kivitelünk: kézzel festve, öt méretben 25 x 16-tól 80 x 50 cm-ig, mindig vakrámára feszítve, kérésre bekeretezve
• Érdekesség: Seurat műterméből a fatábla Paul Signachoz, majd Ginette Signachoz és Georges Grammont-hoz került