Georges Seurat – A kőtörő

A kőtörő Georges Seurat 1882 körül készült kis olajfestménye fára: fehér inges, kék nadrágos férfi hajol egy nagy, világos kőrakás fölé, és lendületből emeli a csákányt, mögötte pedig sötét növényzet sávja húzódik. A 24,1 x 14,6 cm-es eredetit a washingtoni Nemzeti Művészeti Galéria őrzi 2014.18.50 leltári számon. Nálunk művészi festményként készül el, kézzel festve olajfestékkel vászonra, nyolc méretben vagy az Ön által megadott méretben; feladás előtt jóváhagyásra megkapja a kész mű fotóját.

A kőtörő – Georges Seurat

Ki látható a festményen?

Egyetlen férfi nehéz munka közben, akit a múzeumi feljegyzés nem nevez meg. A múzeum »The Stone Breaker« címen tartja nyilván a művet, vagyis kőtörőként, olyan emberként, aki követ zúz, és a festményen pontosan ezt látjuk. A középtől kissé jobbra áll, mélyen előrehajolva, fejét a kövek felé lehajtva. Fehér inget visel, derekán vöröses öv vagy szalag, alul kék nadrág. A feje sötét; hogy haj-e vagy sapka, ekkora festményen nem lehet eldönteni. Két kézzel tartja a csákányt, amelyet éppen felemelt: a nyél és a szerszám feje a festmény teteje közelében rajzolódik ki a sötétzöld háttér előtt. Az arcát nem látjuk, mert a hajlott testtartás és az árnyék eltakarja. Más ember, szekér vagy út nincs a festményen. A feljegyzés semmilyen más adatot nem közöl erről az emberről, ezért mi sem találunk ki róla semmit.

Mi látható a fatáblán?

Fekvő formátumú fatábla, 24,1 cm széles és 14,6 cm magas. Alsó kétharmadát nagy kőrakás tölti ki világos okker, homokszínű és rózsaszínes tónusokban; balra széles halommá emelkedik, jobbra a festmény széle mentén ismét felmagasodik, a közepén pedig a munkás áll. A felső sáv sötétzöld, rövid, ferde vonásokból áll, amelyek sűrű bozót vagy lomb benyomását keltik a háttérben. Ég nincs. Minden rövid, egymást keresztező vonásokkal van megfestve, amelyek egymásra rétegződnek és minden irányba futnak, így a kövek szinte szikráznak. A halmot nem egyenként megrajzolt kövek alkotják, hanem világos és sötétebb ecsetvonások sokasága. Pöttyök nincsenek a festményen; csak vonások. Aláírást vagy bélyegzőt a feljegyzés nem említ. A fotónk színei csak megközelítőek, ezért elsősorban a témát és az elrendezést írjuk le.

Miért fontos ez a festmény?

Mert egy nagyon kicsi fadarabon megmutatja, hogyan látta Georges Seurat, a francia festő 1882 körül a mindennapi fizikai munkát. Aki nála pointillizmust keres, itt valami mást talál: egyenletes pöttyök helyett gyors, egymást keresztező vonásokat, amelyek hagyják, hogy a fehér, a kék, az okker és a zöld összeérjen. Az olyan címkéket, mint a neoimpresszionizmus, nem aggatjuk erre a festményre; ahhoz tartjuk magunkat, ami a fatáblán látható, és amit a múzeumi feljegyzés közöl. Itt éppen a kis méret a lényeg: néhány centiméteren egy teljes mozdulat van megörökítve, a felemelt csákánytól a meghajlott hátig, és minden ecsetvonás hordozza a maga részét a súlyból.

Mit jelent a jelenet?

A munkát, történet és szépítés nélkül. A férfi nem néz ránk, nem pihen és nem pózol; egészen az ütés előtti pillanatban él. A kőrakás olyan nagy, hogy szinte körülveszi a munkást, és ez a kitartás érzését adja a jelenetnek: sok a munka, és csak egy ember végzi. Szimbólumokat nem olvasunk bele a jelenetbe, és azt sem állítjuk, mit akart vele a festő mondani. Otthon a világos, homokszínű tónusok melegséget hoznak, a csákányos munkás pedig azt a csendes erőt adja hozzá, amelyet mindenki ismer, aki valaha maga ásott, cipelt vagy tört követ.

Mi történt az eredetivel?

A múzeum közzéteszi a fatábla útját. Először a festőnél volt haláláig; műtermének hagyatéki leltárában a 4. számon szerepel. Ezután 1956-ig Jacques és Pierre Puybonnieux birtokában volt Párizsban; ők Marie Puybonnieux fiai voltak, aki Seurat unokatestvére volt, és a múzeum szerint a festményt valószínűleg Seurat anyjától örökölte. A két testvér valószínűleg kölcsön is adta az 1933-as Seurat et ses amis kiállításra. Utána évszám nélkül a párizsi Wildenstein műkereskedés következik. Ezt követően a virginiai Upperville-ben élő Paul Mellon tulajdona lett, aki 1999-ben a Nemzeti Művészeti Galériára hagyta, feleségének, Rachel Lambert Mellonnak (1910–2014) élethosszig tartó haszonélvezeti jogával. Valamennyi adat a múzeumi feljegyzésből származik.

Milyen helyet foglal el ez a festmény Seurat művei között?

A galériánkban kínált, munkát ábrázoló kis fatáblák közé tartozik. Legközelebb a Paraszt kapával áll hozzá: ugyanaz a washingtoni Nemzeti Művészeti Galéria őrzi, szintén 1882 körül készült, és ugyanakkora, 24,1 x 14,6 cm-es. Kínálatunkban szerepel még a Parasztasszonyok munka közben és A kertész. Aki párt szeretne a falára, A kőtörő mellé azonos méretben a Paraszt kapával című festményt is választhatja, hiszen a két eredeti formátuma megegyezik.

Hogyan készül a kézzel festett változatunk?

Ecsettel és olajfestékkel, soha nem nyomtatóval. Festőnk az eredeti nagy felbontású fotója alapján dolgozik, és megőrzi azt, ami ezt a fatáblát elevenné teszi: a kőrakás rövid, egymást keresztező vonásait, az ing fehérségét, amely kiválik a homokszínű tónusokból, és a felső sötétzöld sávot. A pointillista technika itt rossz választás volna, mert a gyors, egymást keresztező ecsetvonásokból egy másik, rendezettebb művet csinálna. Mivel minden kézi munka, két vászon sosem lesz egészen egyforma, és minden kézzel festett másolat egyedi darab marad. Erről a témáról még nincs saját fotónk kész vászonról; amikor először megfestjük, lefotózzuk, és a fotókat itt tesszük közzé.

Melyik méret melyik falra?

Ha nem biztos benne, melyiket válassza, vegye a 60 x 40 cm-es méretet. Legkisebb méretünk, a 25 x 16 cm áll kínálatunkban a legközelebb az eredeti nagyságához: a 24,1 x 14,6 cm-es fatáblánál 0,9 cm-rel szélesebb és 1,4 cm-rel magasabb. A formátum fekvő, ezért jól illik keskeny komód vagy ágy fölé, illetve kisebb művek csoportjába. Az 50 x 30 és a 60 x 40 cm a leggyakoribb választás előszobába vagy hálószobába; a 70 x 45 és a 80 x 50 cm íróasztal fölött önállóan is hat; a 90 x 60 cm nappaliba való méret, a 120 x 75 és a 150 x 100 cm pedig a kis fatáblából nagy, világos festményt varázsol, amelyen a vonások még jobban érvényesülnek. Ebből a témából minden vászon megrendelésre készül.

Egyedi méret, vakráma és keret

Ha a nyolc méret egyike sem felel meg a falának, a festményt az Ön méreteire festjük meg, és megtartjuk az eredeti arányait, hogy a munkás, a kőrakás és a zöld sáv egyensúlyban maradjon; ez a mi egyedi méretű festmény szolgáltatásunk. Minden festmény vászonra készül, és három formában rendelhető: feltekert vászonként, vakráma nélkül; fa vakrámára feszítve, akasztásra készen; vagy bekeretezve. A formát a rendeléskor választja ki. A keretet 3D-s alkalmazásunkban választhatja ki, amely ezen a témán arany, ezüst, fekete, fehér és fa profilokat mutat; kizárólag a keret kiválasztására szolgál. Ha a festményt a saját falán szeretné látni, arra külön szolgáltatásunk, a helyiségbe illesztett látványterv való.

Szállítás és garancia

Minden vásznat megrendelésre festünk szlovéniai műtermünkben, ezért a mérettől függően 15–45 nappal számoljon. A rendelésnél választott formában – feltekert vászonként, vakrámára feszítve vagy bekeretezve – szállításra védetten küldjük, Szlovéniába és az EU országaiba vám nélkül. Feladás előtt jóváhagyásra megkapja a kész mű fotóját, és minden rendelésre vonatkozik visszaküldési szabályzatunk. Seurat összes témáját a Georges Seurat galériában találja, Georges Seurat-ról szóló cikkünkből pedig az is kiderül, mitől jó egy híres festmény reprodukciója.

Gyakori kérdések

Hol van az eredeti?

A washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában, a múzeum nyilvános gyűjteményében, 2014.18.50 leltári számon; a múzeum »Collection of Mr. and Mrs. Paul Mellon« megjelöléssel tartja nyilván.

Ki az a férfi a festményen?

Névtelen munkás, aki követ tör; a múzeumi feljegyzés nem nevezi meg. A festményen fehér inget, vöröses övet és kék nadrágot visel.

Mit tart a kezében?

Csákányt, amelyet ütésre emelt fel; a nyél és a szerszám feje a festmény teteje közelében, a sötétzöld háttér előtt látható.

Miért áll az évszámnál 1882 körül?

Mert a múzeum 1882 körüli datálást közöl, nem pontos évet. Mi is így adjuk meg.

Vannak pöttyök a festményen?

Nincsenek. A kőrakás és a növényzet rövid, egymást keresztező vonásokkal készült, nem pöttyökkel, és mi is így festjük meg.

Nyomat ez?

Nem. Festményünk kézzel festett olaj vásznon; az ecsetvonások láthatók és kitapinthatók.

Miért nem fára készül a mi festményünk?

Az eredeti fára készült, mi viszont vászonra festünk, amelyet feltekerve, fa vakrámára feszítve vagy bekeretezve rendelhet meg; így a festmény könnyebb, minden méretben egyformán tartós, feszítve vagy bekeretezve pedig rögtön felakasztható.

Melyik méretet válasszam?

Előszobába vagy hálószobába a 60 x 40 cm-t; ha az eredetihez legközelebb álló méretet keresi, a 25 x 16 cm-t. Részletes útmutatót fentebb talál.

Kérhetek a listán nem szereplő méretet?

Igen, egyedi méretre is festünk, az eredeti oldalarányának megtartásával.

Eladó az eredeti?

Nem. A fatábla a washingtoni múzeum nyilvános gyűjteményében van, és nem eladó; a témáját viszont kézzel megfestjük Önnek vászonra.

Alkalmas ajándéknak?

Igen, különösen annak, aki becsüli a kétkezi munkát, vagy maga is kővel dolgozik. Ha a választást a megajándékozottra bízná, rendelkezésre áll ajándékutalványunk.

• Téma: csákányos, hajlott munkás egy nagy kőrakás fölött, mögötte sötét növényzet – 1882 körül
• Eredeti: 24,1 x 14,6 cm, olaj fán, Nemzeti Művészeti Galéria, Washington (lelt. sz. 2014.18.50)
• A mi kivitelünk: kézzel festve, olajjal vászonra, nyolc méretben 25 x 16-tól 150 x 100 cm-ig, feltekert vászonként, vakrámára feszítve vagy bekeretezve – választása szerint
• Érdekesség: a kőrakás a festmény kétharmadát kitölti, és csupa rövid, egymást keresztező vonásból áll