Leírás
A Parasztasszonyok munka közben Seurat korai műve 1882–83-ból: két asszony a mezőn a munka fölé hajolva. Az eredeti 46 x 38,7 centiméteres, olaj vásznon, és a New York-i Solomon R. Guggenheim Museum őrzi alapító gyűjteményében. Nálunk kézzel festett festmény készül belőle, nyolc méretben vagy az Ön mérete szerint, a szállítás előtt pedig fotót küldünk a kész munkáról jóváhagyásra.
| Cím: | Parasztasszonyok munka közben |
| További címek: | Farm Women at Work |
| Festő: | Georges Seurat (Párizs 1859–1891) |
| Keletkezés éve: | 1882–83 |
| Eredeti méret: | 46 cm x 38,7 cm |
| Eredeti technika: | Olaj vásznon |
| Festészeti stílus: | Korai vidéki tanulmány – keresztirányú ecsetvonások, még a pontok előtt; a festő maga kromoluminarizmusnak nevezte a módszert |
| Megtalálható: | Solomon R. Guggenheim Museum, New York (a Solomon R. Guggenheim alapító gyűjtemény, ajándék) |
| A mi reprodukciónk: | kézzel festett olaj vásznon, 8 méret 46 x 38 cm-től 150 x 120 cm-ig, kérésre egyedi méretben |
Parasztasszonyok munka közben – Georges Seurat
Mi látható a vásznon?
Két asszony a mezőn dolgozik, egy sor fölé hajolva. Ezt mondja már a cím is, amelyet maga a múzeum használ, és mi sem állítunk többet a jelenetről. A mű kicsi – 46 x 38,7 centiméter –, és a két alak nincs úgy elhelyezve, mint egy arcmásban: elöl a munka áll.
A múzeum a vidéki kis munkák közé sorolja, amelyekben Seurat még csak közeledik ahhoz, amiről ismerjük. Egy művészi festmény ezekből az évekből nem olyan jelenet, amely meg akarja győzni; gyakorlat abban, hogyan kerül a fény a vászonra, és ehhez egy mezei jelenet elég volt. A múzeum a leírásában nem részletezi a jelenetet, ezért mi sem találunk ki hozzá semmit: amit biztosan tudni lehet, az a cím, a méret, a technika és az, hogy a mű a vidéki sorozat része.
A keresztezett vonás a pont előtt
A múzeum pontosan írja le az ecsetvonást: keresztirányú ecsetvonásokról van szó, és éppen ezek árulják el ezekben a vidéki kis munkákban az első kísérleteit a szín szétbontásával. A szín tehát még nincs pontokra törve, de már szét van bontva – elkülönülő irányokban felhordva, amelyek egymásra rétegződnek.
Ezért érdekes ez a mű mindenkinek, aki Seurat-t csak a pontokról ismeri. A pointillista technika nem hirtelen jelent meg; éppen ebből a keresztezett felhordásból nőtt ki, amelyet itt lát, és a kettő között néhány évnyi munka áll.
Kromoluminarizmus – a festő saját szava
A múzeum olyasmit mond, amit boltokban ritkán olvasni: Seurat a saját módszerét kromoluminarizmusnak nevezte, mert az egyes színárnyalatok egymás mellé helyezése erősebb fényhatást ad. A szó, amelyet ma használunk, nem az övé – a múzeum szerint a korabeli kritikusok alkották.
Ez a két szó a pointillizmus és a neoimpresszionizmus. Mindkettő meggyökeresedett, és mi is mindkettőt használjuk, mert az emberek ezeket keresik; aki azonban tudni akarja, hogyan gondolkodott a festő a saját munkájáról, az elsőben találja meg a helyes szót. A fényről beszél, nem a pontokról.
A múzeum azt is megnevezi, mi vitte odáig: a színről, az optikáról és az érzékelésről szóló elméletek, amelyeket Michel-Eugène Chevreul, Ogden Rood és Charles Henry írtak. Seurat nagyon keveset írt a gondolatairól, és harmincegy évesen halt meg, diftériában.
Millet és a sorozat kezdete
A múzeum megadja az évet: 1881-ben kezdett Seurat vidéki tanulmánysorozatba, amelyhez a gyűjtemény művei is tartoznak, az ösztönzés pedig Jean-François Millet-től, a barbizoni iskola festőjétől érkezett. Ez nem a mi feltevésünk, hanem mondat a múzeum leírásából.
Ugyanabból a sorozatból van a kínálatunkban a Parasztasszony ül a fűben, amelyet ugyanaz a múzeum őriz: a gyűjtemény öt Seurat-műve közül épp ez a kettő van nálunk. Magát Barbizont az Alak a barbizoni tájban hozza, az út menti munkást pedig A kőtörő Washingtonból. Mind néhány év termése.
Hová vezetett a sorozat, azt a múzeum tovább mondja: 1884-ben jött az átmeneti mű, a Fürdőzők Asnières-nél, 1886-ban pedig a nyolcadik és utolsó impresszionista kiállításon a Vasárnap délután a Grande Jatte szigetén. Később következtek az ember nélküli partok, például A gravelines-i csatorna, Grand Fort-Philippe.
Miért nem egyetlen évszám, és miért nincs leltári szám?
A múzeum 1882–83-at ad meg, tehát idősávot és nem egyetlen évet, és mi is így adjuk meg. Ezen az oldalon sehol nem talál egyetlen keletkezési évet tényként leírva, mert az intézmény, amely a művet őrzi, nem így írta le.
Leltári számot pedig egyáltalán nem adunk meg, és ezt érdemes megmagyarázni. A múzeum a leírásában megadja a címet, az évet, a technikát, a méretet, a gyűjteményt és a megszerzés módját – a tárgyszámot nem. A 41.713 karaktersor a múzeum oldalain valóban felbukkan, de minden alkalommal csak egy fájl nevében. Nagyon valószínű, hogy ez a helyes szám, és megfelel annak a formának, amelyet a múzeum használ; közzétett katalógusadat viszont nem. Ezért nem nyomtatjuk ki. Ha a múzeum közzéteszi, pótoljuk.
Hogyan készül a kézzel festett változatunk?
Kézzel és ecsettel, soha nem nyomtatóval. Festőnk olajfestékkel dolgozik a vásznon, és ennél a témánál a legnehezebb a keresztezett felhordást megtartani: ha elsimítja, a jelenet közönséges életjelenetté válik, és eltűnik éppen az, amiért a mű érdekes. Ezért minden kézzel festett másolat egyedi, és nincs két teljesen egyforma.
Ehhez a témához jelenleg nincs saját műtermi fotónk a kész munkáról. Amikor legközelebb megfestjük, fotózni fogjuk, és a felvételek megjelennek ezen az oldalon. Nálunk minden festmény vászonra készül, és a szállítás előtt megkapja annak a vászonnak a fotóját, amelyet Önnek festettek; csak jóváhagyás után indul útnak.
Melyik méret melyik falra?
Az eredeti 46 x 38,7 centiméteres, tehát előbb a szélesség, aztán a magasság, ahogyan a méreteket nálunk mindenütt megadjuk. A formátum fekvő és majdnem négyzetes.
A legkisebb fokunk, a 46 x 38 cm, egy milliméternél is közelebb van az eredetihez – a méretet a múzeum maga adja meg, a mi méretkínálatunktól függetlenül, ezért ezt le is írhatjuk. Ha a művet abban a nagyságban szeretné, amelyben készült, pontosan ez az a fok. Nappaliba a 60 x 50 vagy a 70 x 60 cm ajánlott; a 80 x 65 és a 90 x 75 cm megáll magában; a 120 x 100 és a 150 x 120 cm a kis tanulmányból nagy munkát csinál, amit a keresztezett vonás könnyedén elbír.
Méret kérésre, vakráma és keret
Ha a nyolc méret egyike sem illik a falához, a munkát az Ön méretére festjük meg, és megtartjuk az eredeti arányát, hogy a jelenet soha ne legyen megnyújtva; ez a mi egyedi méretű festmény szolgáltatásunk. Minden darab fa vakrámára feszítve, akasztásra készen érkezik.
A keretet a 3D alkalmazásunkban választja ki. Ilyen kis munkánál a keret többet nyom, mint egy nagynál: 46 x 38 cm-en a széles keret elnyeli a jelenetet, a keskeny összefogja. Hogy a munka hogyan mutat az Ön falán, azt külön térbe illesztő szolgáltatásunk mutatja meg.
Szállítás és garancia
Minden darab megrendelésre készül szlovéniai műtermünkben, ezért mérettől függően 15–45 nappal számoljon. Feszítve és védve szállítjuk, bekeretezve, ha keretet választott, az Európai Unión belül vám nélkül. A szállítás előtt jóváhagy egy fotót, és minden megrendelésre érvényes a visszavételi szabályzatunk. A festő teljes kínálata a Georges Seurat galériában található, munkásságáról pedig Georges Seurat-ról szóló cikkünk ír. Egy híres festmény reprodukciója nálunk mindig ezen az úton születik.
Gyakori kérdések
Hol van az eredeti?
New Yorkban, a Solomon R. Guggenheim Museumban, az alapító gyűjteményében, ahová ajándékként került.
Melyik évből való?
A múzeum 1882–83-at ad meg, tehát idősávot és nem egyetlen évet, és mi is így írjuk.
Mekkora az eredeti?
A múzeum 38,7 x 46 centimétert ad meg magasság és szélesség szerint, ami a mi szélesség × magasság írásmódunkban 46 x 38,7 cm.
Miért nem adják meg a leltári számot?
Mert a múzeum nem teszi közzé. A 41.713 karaktersor nála csak egy fájl nevében fordul elő, és az számunkra nem közzétett adat.
Pontokkal van festve?
Nem. A múzeum keresztirányú ecsetvonásokat ír le, amelyekből a pontok később lettek; ez az azt megelőző munka.
Mit jelent a kromoluminarizmus?
Így nevezte Seurat maga a módszerét, mondja a múzeum – az erősebb fényhatás miatt, amelyet az árnyalatok egymás mellé helyezése ad.
Ki ösztönözte ebben?
Jean-François Millet és a barbizoni iskola, ahogyan a múzeum megadja; a vidéki tanulmánysorozatot Seurat 1881-ben kezdte.
Melyik méretet válasszam?
Nappaliba a 60 x 50 cm-t. Ha az eredeti nagyságát szeretné, válassza a 46 x 38 cm-t.
Kérhetek olyan méretet, amely nincs a listán?
Igen. Az Ön méretére festünk, és megtartjuk az eredeti oldalarányát.
Ez nyomat?
Nem. A munka kézzel, olajfestékkel készül; az ecsetvonások látszanak és tapinthatók, amit nyomat nem tud utánozni.
Ajándéknak megfelel?
Igen. A téma csendes, és a kis méretek személyesen hatnak. Ha a választást a megajándékozottra bízná, van ajándékutalványunk.
- Téma: két asszony munka közben a mezőn – kicsi, korai vidéki tanulmány
- Eredeti: 46 x 38,7 cm, olaj, Solomon R. Guggenheim Museum, New York
- A mi kivitelünk: kézzel festett vászon, nyolc méret 46 x 38-tól 150 x 120 cm-ig
- Fontos: a módszerét a francia festő maga kromoluminarizmusnak hívta – a pontok később jöttek
